Karuná

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A karuná (szanszkrit és páli) együttérzést jelent és a spirituális út része a buddhizmusban és a dzsainizmusban.[* 1]

Buddhizmus[szerkesztés]

Karuná a buddhizmus összes iskolájában fontos. A théraváda buddhistákr karunában való tartózkodásának oka a boldog jelen élet és üdvös újjászületés elérésének reménye. A mahájána buddhistáknak a karuná a boddhiszattvává válás egyik feltétele.[3]

Théraváda buddhizmus[szerkesztés]

A théraváda buddhizmusban karuná a négy "isteni lakóhely" (brahma-vihára) egyike - a többi három a szerető kedvesség (mettá), együtt érző öröm (muditá) és egykedvűség (upekkhá).[4][5] A páli kánonban a történelmi Buddha az tanácsolja, hogy ezt a négy erényes mentális állapotot gyakorolhatják háztulajdonosok és szerzetesek is.[* 2] Amikor valaki kifejleszti ezt a négy állapotot, akkor a Buddha tanácsa az, hogy sugározza azokat minden irányba.[* 3] Ez a gyakorlat tisztítja a tudatot, elkerüli a negatív következményeket, boldogsághoz vezet ebben és a következő karmikus újjászületésben, amely valamelyik mennyben lesz.[* 4]

Mahájána buddhizmus[szerkesztés]

A mahájána buddhizmusban a karuná a bodhiszattva ösvény egyik tulajdonsága (a másik a pradzsná). Rupert Gethin teológus szerint az különbözteti meg a mahájána és a théraváda bodhiszattva ideálját, hogy az előbbi felemeli a karunát a pradzsnyá szintjére.[8] Az egész mahájána világban, Avalókitésvara egy olyan bodhiszattva, aki a megtestesíti a karunát.

Dzsainizmus[szerkesztés]

Karuná a dzsainista együttérzés gyakorlatának felel meg. Például karuná az egyetemes barátság négy reflexiója közül az egyik (a többi az egyetértés (szanszkrit: maitri), megbecsülés (pramoda) és egykedvűség (madhjasztha) — a karmafolyam megállítására használják.[9][10]

Érdekesség[szerkesztés]

Karuná népszerű keresztnév India szerte - fiúk és lányok is használják.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A szanszkrit szóval kapcsolatban lásd: Monier-Williams[1], ahol a főnévi alak jelentése „sajnálat, együttérzés”. A páli szóval kapcsolatban lásd: Rhys, Davids & Stede[2]
  2. például a Kálámá-szuttában (AN 3.65), beszél minden nemes tanítványról (arija-szavaka), hogy kifejlesztik a brahmaviharákat[6]
  3. A négy irány keletet, délt, nyugatot és északot jelent[6]
  4. Azzal kapcsolatban, hogy melyik mennyei országba születik újjá egy karunát rendszeresen gyakorló tanuló (AN 3.65)[6], az AN 4.125-ben ez a mennyország a sugárzó (abhassara) dévák mennyországa, ahol az életidő két eonon át tart.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Monier-Williams 225. oldal
  2. Davids & Stede 197. oldal
  3. Download Digital Buddha Vacsana. Buddhavacana.net. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  4. Gethin 186-187. oldal
  5. Davids & Stede
  6. ^ a b c Thánisszaró Bhikkhu (AN 3.65)
  7. Thánisszaró Bhikkhu (AN 3.125)
  8. Gethin 228. oldal
  9. Shah
  10. Davids & Stede 540. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]