Mudrá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mudrá (szanszkrit mudrā, मुद्रा, jelentése „pecsét”, „jelzés” vagy „kézmozdulat”; tibeti csakgya, ཕྱག་རྒྱ་) szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulat vagy kéztartás a hinduizmusban és a buddhizmusban.[1] Egyes mudrákat ugyan egész testtel végznek, de a legtöbb mudrá kéz- vagy ujjmozdulatot takar.[2] A mudrá spirituális mozdulat, a hitelesség energetikai pecsétje, amelyet a dharma és a taoizmus hagyományaiban használnak az ikonográfiákban és a spirituális gyakorlatokban.

Száznyolc mudrát használnak a hagyományos tantrikus szertartásokban.[3]

A jógában a mudrákat együtt használják a pránájámával (légzéses jógagyakorlat), általában padmászana, szukhászana vagy vadzsrászana ülésben, hogy a test bizonyos részeit serkentsék a légzés és a prána áramlásaival.

A lényekben áramló élet (prána) csatornáiban pszichikai, és fizikai okokból gátak alakulhatnak ki. Ezek a csatornák az ujjakon, a tenyéren, a lábakon, a fej tetején, és a gáton kapukban végződnek. Ezeken a kapukon keresztül kapcsolódik mindenki a Kozmosz végtelen energiájához. A mudrák segítségével meggyógyíthatjuk magunkat, erőt, vagy bölcsességet nyerhetünk.

Ikonográfia[szerkesztés]

A mudrát a hindu és a buddhista művészetben használják a szent iratok szerint, mint például a Nátja-sásztra, amelyben 24 aszamjuta ("elválasztott", tehát csak "egykezes") és 13 szamjuta ("csatlakoztatott", tehát "kétkezes") mudrá szerepel. A mudrákat általában két kézzel és az ujjakkal végzik. Az ászanákkal ("ülőhelyzetek") együtt alkalmazzák statikusan a meditációk során, illetve dinamikusan a hindu nátja gyakorlatokban. Mindegyik mudrának speciális hatása van a gyakorlóra. A legjellemzőbb kéztartások megtalálhatók a hindu és a buddhista ikonográfiában. Egyes területeken, például Thaiföldön és Laoszban ezek valamelyest eltérnek a többitől, mégis ezek is illeszkednek az ikonográfiai konvencióikhoz.

Dzsamgon Kongtrul a Hevadzsra istenséghez fűzött kommentárjában azt írja, hogy a szimbolikus csontdíszeket (szanszkrit: asthiamudrá; tibeti: rusz pa'i rgyanl phyag rgya) úgy is nevezik, hogy "mudra" vagy "pecsét".[4]

Indiai klasszikus tánc[szerkesztés]

Az indiai klasszikus táncban a "haszta mudrá" (a szanszkrit haszta szó jelentése magyarul kéz) kifejezést használják. A Nátja-sásztra 24 mudrát, a Abhinaja Darpana pedig 28-at tartalmaz.[5] Az indiai klasszikus tánc minden formájában hasonlatosak a mudrák, azonban az elnevezéseik és a használatuk eltérő lehet. 28 (vagy 32) mudrá gyök szerepel a bharatanatjam táncban, 24 a kathákali és 20 az odisszi táncban. Ezeket a gyököket ötvözik különféle módokon, például egy kézzel, két kézzel, karmozdulattal, test és arckifejezéssel együtt. A kathákali klasszikus táncban, amely a legtöbbféle kombinációt tartalmazza, mintegy 900-féle mozdulat-összetétel lehetséges. A szanjukta mudrákat két kézzel végzik, az aszanjuktákat csak egy kézzel[6]

Jógikus mudrák[szerkesztés]

A jógában szereplő mudrák ókori forrásai a Gheranda szamhitá és a Hatha jóga pradípiká.[7] Ez utóbbi kiemeli a mudrák fontosságát a jógában:

Emiatt a Brahma ajtajának bejáratánál alvó nőnek folyamatos erőfeszítést kell tennie, hogy alaposan végezze a mudrákat.

A 20-21. században Szatjananda Szaraszvati jógmester, a bihár állami jógaiskola alapítója, kiemelte a mudrák fontosságát a jógagyakorlatokban.[7]

Alap mudrá: Csin mudrá[szerkesztés]

Rámabhadrácsárja a Mandakini-folyó partján meditál a csin mudrá szerinti összefont ujjakkal

Mindkét kéz hüvelyk és mutatóujja összeér egy kört formázva, a többi ujj nyújtva van. A kezek tenyérrel felfelé állnak a combokon vagy térdeken, miközben a gyakorló vadzsraszána pózban ül. Ez a mudrá aktiválja a rekeszizmot, mivel a rekeszizom belégzéskor kifelé nyomja a belső szerveket a medencecsont irányába. Az 5-2-4-2 ritmusú (5 a kilégzés és 4 a belégzés) lassú légzéstől prána befolyik a medence és a lábak irányába.

Alap mudrá: Csinmaja mudrá[szerkesztés]

A hüvelyk és a mutatóujj tartása megegyezik a csin mudráéval, a többi ujj azonban ökölbe van hajlítva, úgy, hogy a mutatóujj nem behajlított része érintkezik a középső ujjal. A tenyerek itt is ég felé nézve nyugszanak a combon, miközben a gyakorló vadzsraszána pózban ül. Ez a mudrá aktiválja a bordákat, amelyek belégzéskor oldalirányban megnyúlnak. Az 5-2-4-2 ritmusú (5 a kilégzés és 4 a belégzés) lassú légzéstől prána beáramlik a törzsbe és a torokba.

Alap mudrá: Adi mudrá[szerkesztés]

A hüvelykujj be van hajlítva a tenyérbe úgy, hogy érinti a kisujj tövét. A többi ujjak ráhajlanak a hüvelykujjra ökölszerűen. A tenyerek a combon pihennek lefelé nézve, miközben a gyakorló vadzsraszána pózban ül. Ez a mudrá aktiválja a mellizmokat, amely által a mellkas belégzésre kitágul. the chest expand forward on inhalation. Az 5-2-4-2 ritmusú (5 a kilégzés és 4 a belégzés) lassú légzéstől prána beáramlik a torokba és a fejbe.

Alap tömörített mudrá: Brahma mudrá[szerkesztés]

A kezek úgy vannak, mint az Adi mudrában, csak a tenyerek felfelé néznek a köldök magasságában úgy, hogy a jobb és a bal kéz ujjpercei és az első ujjpercek érintkeznek. A gyakorló vadzsraszána pózban ül, a légzése teljes. Belégzéskor a rekeszizom leereszkedik, a bordák megnyúlnak és a mellizom előre mozdul. A kilégzés sorrendje azonos, amely által „hullámhatás” jön létre.

Haladó tömörített mudrá: Prána mudrá[szerkesztés]

Ez a bonyolult mudrá légzési ciklusonként ötvözi a kéztartásokat és a szinkronizált mozgásokat meditáció közben. A gyakorló közben sziddhaszána pózban ül. Akár a mudrá egy légzésciklusa is jelentősen stimulálja a testet.

Általános buddhista mudrák[szerkesztés]

Abhaja mudrá[szerkesztés]

Korea 119. számú nemzeti kincse. A jobb kéz mutatja a félelemnélküliség mozdulatát, a bal kéz varada mudrában van (kívánság végrehajtó kéztartás)

Az abhaja mudrá ("a félelemnélküliség mudrája") a védelmet, a békét, a jóakaratot és a félelemnélküliség szimbolizálja. A théraváda hagyományban általában váll magasságig felemelik a jobb kezet, a kar hajlítva van, a tenyér előrefelé néz, az ujjak kinyújtva az ég felé mutatnak. A bal kar lent marad a test mellett. Thaiföldön és Laoszban ez a sétáló Buddha mudrája, amelynél mindkét kéz abhaja mudrát csinál. Ez a mudrá valószínűleg már a buddhizmus előtt is létezet a jó szándék szimbólumaként, amikor idegenek felé közeledtek és baráti szándékukat kívánták kifejezni. A Gandhára művészetében ezt a mudrát használták a prédikáció ábrázolásához. Kínában is használták az Vej és Szuj területeken a 4-7. században. Több freskón és kéziratban is szerepel egy történet ábrázolása, amelyben amikor egy elefánt rárontott Buddhára, ezzel a kézmozdulattal szelídítette le a feldühödött állatot. A mahájána irányzatban az északi iskolák istenségei gyakran párosították ezt a mudrát egy másik kézzel végzendő mudrával. Japánban, ennél a mudránál ha a középső ujj enyhén ki van nyújtva, az a singon szekta szimbóluma (japán: szemui-in; kínai: sivuvej-jin).

Bhumiszparsa mudrá[szerkesztés]

Buddha bhumiszparsa mudrá tartásban (hívja a Földet, hogy a tanúja legyen). Birmany, fehér márvány polikrómával díszítve, Lyon, Franciaország

A "Föld tanú" Buddha az egyik legáltalánosabb ikonikus ábrázolás a buddhizmusban, amelyben Buddha meditációs pózban ül, az ölében nyugvó bal kezén a tenyér felfelé néz, a jobb keze pedig előrefelé a Földet érinti. Ez Buddha megvilágosodásának pillanatát ábrázolja, ugyanis úgy tartják, hogy röviddel előtte rátámadott Mára démon szörnyek seregével, hogy elmozdítsák őt a bódhifa alatti ülőhelyéről. De Buddha nem mozdult el. Erre Mára serege azt mondta Buddhának, hogy „Én vagyok Mára tanúja! És ki a te tanúd?” Ekkor Buddha kinyújtotta a jobb kezét és megérintette a Földet, amely hatalmas hangon robajlott fel, hogy „Én leszek a tanúd!” Mára ezután feladta a küzdelmet és Buddha reggelre elérte a megvilágosodást.[8]

Dharmacsakra mudrá[szerkesztés]

A dharmacsakra mudrá Buddha életének egyik központi pillanatát ábrázolja, amikor a megvilágosodása után legelső tanítását adta,[9] a Szárnáth város melletti Őzparkban. Általában csak Gautama Buddhát ábrázolják ebben a mudrában, vagy esetleg Maitréja Buddhát. Ez a mudrá a dharma kerekének megforgatását jelképezi. A dharmacsakra mudrában a két kéz vitarka mudrában összeér úgy, hogy a jobb tenyér előre, a bal pedig felfele néz, bár esetenként a mellkas felé is fordulhat. Ennek több variánsa is létezik, mint például az adzsantai freskókon, ahol a kezek szét vannak választva és az ujjak nem érintkeznek. Gandhára indo-görög stílusában az ökölbe szorított jobb kéz látszólag ráfekszik a bal kéz hüvelykujjához érő ujjakra. A japán Hórjúdzsi festményein a jobb kéz a bal kézen helyezkedik el. Amitábha Buddha bizonyos ábrázolásaiban ez a mudrát használták a 9. század előtt. (japán: Tenbórin-in, Csikicsi-dzsó, Hosin-szeppó-in; kínai: csuan-falun jin)

Dhjána mudrá[szerkesztés]

Amitábha szobor kezei a Kamakura városi Kótoku-in-ben

A dhjána mudrá ("meditációs mudrá", más néven szamádhi mudrá vagy jóga mudrá; japán: dzsó-in, dzsókai dzsó-in; kínai: ting jin) a „Jó törvény” és a szangha meditációjának kéztartása. Mindkét kéz az ölben van, a tenyerek felfelé néznek, a jobb kéz a balon pihen, a fekvő ujjak teljesen nyújtottak, a hüvelykujjak hegyei pedig érintkeznek. Így a kezek és az ujjak egy háromszöget formáznak, amely a spirituális tűz illetve a triratana (három drágaság) szimbóluma. Ezt a mudrát Sákjamuni és Amitábha Buddha ábrázolásainál alkalmazzák, de olykor előfordul Bhaisadzsjaguru (Gyógyító Buddha) bizonyos megjelenítéseinél is, amelynél gyógyszeres edényt tart a kezében. Ez valószínűleg Indiából származik Gandhára korából, illetve Kínából a Vej-dinasztia korából. Ezt a mudrát jóval Buddha kora előtt is használták már a jógik koncentrációs gyógyító és meditációs gyakorlatok során. Gyakorinak számít ez a kézmozdulat Délkelet-Ázsiában, a théraváda buddhizmusban, ahol viszont a hüvelykujjak a tenyér irányába fordulnak.

Varada mudrá[szerkesztés]

A varada mudrā („kedvező mudrá” - japán: jogan-in, szegan-in, szejo-in; kínai: sijnan jin) felajánlást, üdvözlést, adakozást, adást, együttérzést és őszinteséget jelent. Szinte kizárólag a bal kéz tartása. A kar lehet akár hajlítva és az ajánló tenyér enyhén felfelé néz, illetve ha a kar lefelé áll, akkor az ujjak állnak felfelé vagy enyhén hajlítottak. A varada mudrát ritkán használják anélkül, hogy a jobb kéz egy másik mudrát végezne, amely általában az abhaja mudrá. Könnyű összekeverni a hasonló vitarka mudrával. Kínában és Japánban a Vej és az Aszuka-korban az ujjak még merevek voltak és csak később lazultak el a Tang-dinasztia korára, ahol az ujjak már természetesen hajlanak. Indiában az Avalókitésvara szobroknál alkalmazták ezt a mudrát a Gupta-korban a 4-5. században. Délkelet-Ázsiában nagyon népszerű ez a kéztartás.

Vadzsra mudrá[szerkesztés]

Vadzsra mudrá

A vadzsra mudrá ("mennydörgés mudrá") a tudás kéztartása. A jobb kéz enyhe ökölben van, de a mutatóujj kinyúlik felfelé. A bal kéz szintén laza ökölben van úgy, hogy körbeveszi a mutatóujjat. Ezt a mudrát alkalmazzák például a Kudzsi-in (kilenc szótagú pecsétek vagy mantrák) hetedik technikájának használata közben.

Vitarka mudrá[szerkesztés]

Vitarka mudrá, Tarim-medence, 9. század

A vitarka mudrá ("értekezés mudrá" - más néven pradzsnyálinganabhinaja, vjákhjána mudrá ("magyarázat mudrá"); japán: szeppó-in, an-i-in; kínai: anvej jin) a buddhista tanítások átadásának és az értekezés kéztartása. A hüvelykujj csucsai és a mutatóujjak találkoznak egy pontban, a többi ujj az abhaja és a varada mudrákhoz hasonlóan nyújtva vannak. Ennek a mudrának rengetegféle változata létezik a kelet-ázsiai mahájána buddhizmusban. Tibetben ez a tárák és a bodhiszattvák misztikus kéztartása.

Dzsnyána mudrá[szerkesztés]

A dzsnyána mudrában ("bölcsesség mudrá") a hüvelykujjak és a mutatóujjak hegyei érintkeznek kört formázva és a tenyerek a szív felé néznek.Stutley 2003, p. 60

Karana mudrá[szerkesztés]

A bal oldalon karana mudrát végez a Csoszon-dinasztia korabeli alak

A karana mudrá (más néven: tardzsaní mudrá; japán: funnu-in, fudó-in) a démonok elűzésére és a negatív gondolatok, betegségek és egyéb akadályok leküzdésére szolgáló mudrá. A mutatóujj és a kisujj nyújtva a többi ujj hajlítva, azonban az ehhez hasonlatos nyugati „korna” kéztartással ellentétben, a hüvelykujj nem szorítja le a hajlított középső ujjakat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica. (2010). "mudra (symbolic gestures)". Hozzáférés ideje: October 11, 2010.
  2. a mudrā kifejezés a Monier-William szanszkrit-angol internetes szótárban
  3. Woodroffe, Sir John, Shakti and Shakta: Essays and Addresses on the Shakta Tantrashastra
  4. Kongtrul, Jamgön; (ford: Guarisco, Elio; McLeod, Ingrid) (2005). The Treasury of Knowledge (shes bya kun la khyab pa’i mdzod). 6. könyv, 4. rész: Systems of Buddhist Tantra, The Indestructibe Way of Secret Mantra. Bolder, Colorado, USA: Snow Lion Publications. ISBN 1-55939-210-X , 493. o.
  5. Devi, Ragini. Dance dialects of India. Motilal Banarsidass Publ., 1990. ISBN 81-208-0674-3. 43. o.
  6. Barba 1991, pp. 136
  7. ^ a b Saraswati, Satyananda. Asana Pranayama Mudrā Bandha. Munger, Bihar India: Bihar Yoga Bharti, 422. o (1997). ISBN 81-86336-04-4 
  8. http://buddhism.about.com/od/eightauspicioussymbols/a/earthwitness.htm
  9. explanation of Buddhist Mudras

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Saunders, Ernest Dale (1985). Mudra: A Study of Symbolic Gestures in Japanese Buddhist Sculpture. Princeton University Press. ISBN 978-0-691-01866-9.
  • Hirschi, Gertrud. Mudras: Yoga in Your Hands.
  • Taisen Miyata: A study of the ritual mudras in the Shingon tradition: A phenomenological study on the eighteen ways of esoteric recitation in the Koyasan tradition. Publisher s.n.
  • Acharya Keshav Dev: Mudras for Healing; Mudra Vigyan: A Way of Life. Acharya Shri Enterprises, 1995. ISBN 9788190095402
  • Gauri Devi: Esoteric Mudras of Japan. International. Academy of Indian Culture & Aditya Prakashan, 1999. ISBN 9788186471562
  • Lokesh Chandra & Sharada Rani: Mudras in Japan. Vedams Books, 2001. ISBN 9788179360002
  • Emma I. Gonikman: Taoist Healing Gestures. YBK Publishers, Inc., 2003. ISBN 9780970392343
  • Fredrick W. Bunce: Mudras in Buddhist and Hindu Practices: An Iconographic Consideration. DK Printworld, 2005. ISBN 9788124603123
  • A. S. Umar Sharif: Unlocking the Healing Powers in Your Hands: The 18 Mudra System of Qigong. Scholary, Inc, 2006. ISBN 978-0963703637
  • Dhiren Gala: Health At Your Fingertips: Mudra Therapy, a Part of Ayurveda is very effective yet costs nothing. Navneet, 2007. ISBN 9788124603123
  • K.Rangaraja Iyengar: The World Of Mudras/Health Related and other Mudras. Sapna Book house, 2007. ISBN 9788128006975
  • Suman K Chiplunkar: Mudras & Health Perspectives: An Indian Approach. Abhijit Prakashana, 2008. ISBN 9788190587440
  • Acharya Keshav Dev: Healing Hands (Science of Yoga Mudras). Acharya Shri Enterprises, 2008. ISBN 9788187949121
  • Cain Carroll and Revital Carroll: Mudras of India: A Comprehensive Guide to the Hand Gestures of Yoga and Indian Dance. Singing Dragon, 2012. ISBN 9781848190849
  • Joseph and Lilian Le Page: Mudras for Healing and Transformation. Integratieve Yoga Therapy, 2013. ISBN 9780974430340
  • Toki, Hôryû; Kawamura, Seiichi, tr, (1899). "Si-do-in-dzou; gestes de l'officiant dans les cérémonies mystiques des sectes Tendaï et Singon", Paris, E. Leroux.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mudrá témájú médiaállományokat.