Anágárika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az anágárika (páli: anāgārika/ā; szó szerint: "hajléktalan") a théraváda buddhizmusban az a személy, aki feladta minden világi javait és kötelezettségeit, hogy kizárólag buddhista gyakorlatokat végezzen. Ez egy köztes státusz a szerzetes és a világi személy között. Az anágárika időszak idejére a nyolc fogadalmat követik, amely szólhat akár egész életre is. Az anágárikák általában fehér ruhát vagy csuhát viselnek az általuk követett hagyománytól függően. Egyes hagyományokban az anágárikák beavatásnak meghatározott szertartásai vannak, más hagyományokban csupán speciálisan meghatározott szándékkal teszik le a nyolc fogadalmat.[1]

Egyházi környezetben a szerzeteseknek és az apácáknak szükségük lehet világi követőkre, mivel az egyházi szabályzat tiltja például a pénz, a gépjárművezetés, a főzés, stb. használatát. Ezáltal a világi gyakorlók segítenek ellátni az ilyen jellegű tevékenységeket. Az anágárikák abban különböznek a világi emberektől, hogy ők teljes egészében elkötelezték magukat a buddhista fogadalmak és az egyház mellett és általában a ruházatuk is eltér a laikusokétól. Legtöbbször teljes idejüket kolostorokban töltik és gyakran az a szándékuk, hogy később szerzetes vagy apáca váljék belőlük, bár ez nem feltétlenül igaz mindegyikőjükre. Egyes kolostorokban a teljes jogú szerzetessé válás előfeltétele, hogy meghatározott időt, gyakran egy évet, anágárikaként töltsenek el.[2]

Az anágárikák 8 fogadalmat, a papnövendékek 10 fogadalmat vállalnak.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Anagarika - definíció (angol nyelven). Wisdomlib. (Hozzáférés: 2015. március 10.)
  2. Anagarika. Buddhism-guide.com. (Hozzáférés: 2015. március 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]