Szubhúti
Szubhúti (páli: सुभूति, kínai: 须菩提, pinjin: Xūpútí) Sákjamuni Buddha tíz fő tanítványa közé tartozott, akik közül ő értette legtökéletesebben az üresség tanát. Prakrit és páli nyelven a név szó szerinti jelentése "jó létezés". Néhol úgy utalnak rá, hogy az "Idősebb Szubhúti" (Sthavira Szubhúti). Olyan neves arhatok kortársa volt, mint Száriputta, Mahákásjapa, Maudgaljájana, Kátjájana vagy Ánanda.
A mahájána buddhizmusban[szerkesztés]
A mahájána hagyományokban Szubhútit a leginkább arról ismerik, hogy a Buddha átadta neki a Gyémánt szútra (szanszkrit: Vadzsraccsediká Pradzsnyápáramitá-szútra) tanait, amely egy fontos tanítás a Pradzsnyápáramitá műfajában. Ez a Szív szútrával (szanszkrit: Pradzsnyápáramitá hrdaja) együtt az egyik legismertebb szútra mind a gyakorló és a világi buddhisták számára. Szubhútinak tulajdonítják a Pradzsnyápáramitá-szútrákat.[1]
A Lótusz szútra 6. fejezetében (Jóslat adományozása) a Buddha megvilágosodással kapcsolatos próféciákat adományoz tanítványainak: Mahákásjapa, Maudgaljájana, Kátjájana és Szubhúti.[2]
A théraváda buddhizmusban[szerkesztés]
A théraváda buddhizmusban Szubhúti kevésbé jelentős személy.
A zen írásokban[szerkesztés]
A zen buddhizmusban több párbeszédben is megjelenik Szubhúti.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lopez, Donald S., Jr. The Heart Sutra Explained: Indian and Tibetan Commentaries (1988) State University of New York Press. ISBN 0-88706-589-9 p. 7
- ↑ Kubo Tsugunari, Yuyama Akira (tr.) The Lotus Sutra Archiválva 2015. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. Revised 2nd ed. Berkeley, Calif. : Numata Center for Buddhist Translation and Research, 2007. ISBN 978-1-886439-39-9; pp. 109-111