Buddhizmus Malajziában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A buddhizmus Malajziában főleg a maláj kínai etnikum és kisebb számban a maláj szingaléz kisebbség gyakorolja. Az iszlám után az ország második legjelentősebb vallása a buddhizmus. A maláj lakosság 19,2%-a vallja magát buddhistának.[1]

Története[szerkesztés]

Malajzia területén i.e. 200 körül jelent meg a buddhizmus. Kínai források alapján a maláj szigetvilágban mintegy harminc kis indanizálódott állam keletkezett majd bukott el. A buddhizmus az indiai kereskedőkkel és az utazó szerzetesekkel jutott el az óceánon át a maláj szigetvilágba. Ez hatással volt a helyi vallásra, kormányzásra és a művészetekre. Évszázadokon át a helyi emberek, főleg a királyi udvarokban, ötvözték az indiai és a helyi világnézeteket, köztük a hinduizmust és a mahájána buddhizmust, amely nagy hatással volt a politikai és a kulturális életre.[2] Azonban a maláj Kedah királyság elítélte az indiai vallást, miután a tamilnádui Csola-dinasztia egyik királya megtámadta őket a 11. században. Kedah királya, Phra Ong Mahawangsa volt az első uralkodó végül betiltotta az indiai vallásokat és áttért az iszlámra. A 15. században a Melaka szultánság aranykorában a malájok többsége az iszlám vallásra tért át.

Státusza[szerkesztés]

A Cse Szui Khor pagoda Kota Kinabalu városban.
Szingaléz buddhista templom (Lorong Timur), Sentul, Kuala Lumpur
Kek Lok Szi, vagy "Szukhávatí temploma", Pinang, Malajzia

Malajzia alkotmánya szerint a malájok etnikai csoportjának többsége törvény szerint muszlim. Ez a lakosság 60%-át jelenti. A fennmaradó főleg kínai nemzetiségű lakosság általában buddhista vagy keresztény, illetve a kis számú india lakosság pedig hindu vallású. Az egyéb bennszülött és bevándorló kisebbségek közé tartoznak a szingaléz, thai és egyéb eurázsiai emberek. A malajziai buddhisták zöme városi emberek.

Az országban működő Buddhista Misszionárius Társaság és egyéb kisebb csoportok arra törekszenek, hogy a buddhista családok gyermekeihez eljuttassák azt az üzenetet, hogy a buddhizmus elsősorban nem a szertartásokról és a szimbólumokról szól. Igyekeznek elmagyarázni, hogy miért kántálnak a buddhizmusban szútrákat, miért gyújtanak lámpásokat, miért tesznek felajánlásokat stb.

Központi irányítás hiányában az ország területén a buddhizmus különféle formáit gyakorolják, amely esetenként kavarodást okoz a buddhisták körében. Emiatt ökumenikus mozgalmak indultak a különböző buddhista irányzatokban. Egy példa erre a Kuala Lumpur és a Selangor városok templomaiban működő Egyesített Vészák Ünnepi Bizottságok, amelyek a vészák buddhista ünnepségeket szervezik. Ezek az ünnepségek Buddha születésének, megvilágosodásának és parinirvánájának napjára emlékeznek. Kezdeményezték egy maláj buddhista tanács létrehozását, amely képviselné a buddhizmus különböző szektáit és elősegítené a buddhizmus fejlődését az ország területén.

2013-ban egy Facebook-on megosztott videó keltett nagy visszhangot, amelyben egy buddhista gyakorlócsoport végzett el egy meditációs szertartást egy hotel muszlim imateremében (szurau), ami miatt a rendőrség letartóztatta a hotel tulajdonosát.[3] Az eset forró hangulatot váltott ki a társas média oldalakon és a helyi lakosság köréban. Az eseményt követő 21 napon a hotel igazgatósága végül lebontotta az imatermet.[4][5] A szálloda muszlim igazgatója, Syed Ahmad Salim, magyarázata szerint azért engedte meg a buddhista csoportnak, hogy meditációt végezzenek a teremben, mert nem tudta, hogy ez sértésnek számít az iszlám vallásban.[6] A maláj buddhista csoportok úgy reagáltak az incidensre, hogy tanulni kell az esetből és a jövőben jobban tiszteletben kell tartani más vallások szokásait és törvényeit.[3]

A buddhizmus regionális eloszlása[szerkesztés]

A maláj államok a 2010-es népszámláláskor.[7]

Maláj
állam
Buddhista lakosság
(2010-es népszámlálás)
Lakosság %-a
Johor 989 316 29,5%
Kedah 275 632 14,2%
Kelantan 57 792 3,8%
Melaka 198 669 24,2%
Negeri Sembilan 216 325 21,2%
Pahang 215 815 14,4%
Perak 597 870 25,4%
Pulau Pinang 556 293 35,6%
Perlis 22 980 9,9%
Selangor 1 330 989 24,4%
Terengganu 25 653 2,5%
Sarawak 332 883 13,5%
Sabah 194 428 6,1%
W.P. Kuala Lumpur 597 770 35,7%
W.P. Labuan 7795 9,0%
W.P. Putrajaya 273 0,4%

A 2010-es malajziai népszámláláskor 5 620 483 fő vallotta magát buddhistának, amely a lakosság 19,8%-a.[8] Ez alapján a maláj kínaiak 83,6%-a buddhista.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The World Factbook: Malaysia. CIA World Factbook. (Hozzáférés: 2007. november 22.).
  2. A history of the Malaya peninsula. Sabrizain.org. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  3. ^ a b https://www.youtube.com/watch?v=waSBtJ1_mdk. The Star Online, 2013. augusztus 14. (Hozzáférés: 2013. augusztus 14.)
  4. Surau in Kota Tinggi resort demolished. The Star Online, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  5. Surau kontroversi diroboh(Malay). Kosmo!, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  6. One year after surau controversy, normalcy returns to Johor resort. Kosmo!, 2014. október 23. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  7. Population Distribution and Basic Demographic Characteristics 2010 Department of Statistics, Government of Malaysia (2011), Page 83-101
  8. http://www.statistics.gov.my/portal/download_Population/files/census2010/Taburan_Penduduk_dan_Ciri-ciri_Asas_Demografi.pdf

További információk[szerkesztés]