A buddhizmus és az evolúciós elmélet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sok buddhista hallgatólagosan elfogadja az evolúciós elméletet mivel annak a legfontosabb buddhista tanítások nem mondanak ellent.[1][2] A világegyetem örökkévalóságáról és a végtelenségéről való kérdések azok közé tartoznak, amelyekre a Buddha nem válaszolt (lásd megválaszolatlan kérdések), mivel ezek a spekuláció kontraproduktív területei.[3] A buddhisták nem foglalkoznak az ilyen jellegű kérdésekkel, mivel úgy tekintik, hogy ezek nem adnak semmit ahhoz, hogy valaki megszabadulhasson vagy megszabadíthasson másokat a szenvedéstől.[4] Ahhoz, hogy valaki elérje a megvilágosodást nem kell tudnia az élet eredetét és nem is kell egyetértenie Buddhával a tudományos kérdésekben.

A Dalai láma (14. Dalai Láma) elutasítja a természetes kiválasztódáson nyugvó evolúciós elméletet: [5]

„ Buddhista nézőpontból egy az élet eredetét magyarázó elmélettől egyáltalán nem kielégítő az, hogy ezek a változások csupán véletlenszerű eseményeknek köszönhetőek.”

(megjegyzés: hivatalos magyar fordítása még nem létezik)

Lopez kifejti, hogy az újjászületés folyamata (bármilyen nagy számban történjen és vonatkozhat bármely érző lényre a különböző birodalmakban) mindig a karmától függ, amely megmagyarázza a Dalai láma nézőpontját. [6]

Buddhista nézet[szerkesztés]

Anagarika Dharmapala egyszer azt mondta, hogy "az evolúciós elmélet Buddha egyik ősi tanítása volt".[7]

A Maddzshima-nikájában Buddha egy leendő tanítványa kérdezi a Buddhát a kozmogónia problémájával kapcsolatban, amire ő következőt válaszolja:[8]

„"Feltételezzük, hogy valakit eltalál egy mérgezett hegyű nyíl és a barátok és rokonok találnak egy doktort, aki el tudja távolítani a nyilat. Ha ez az ember azt mondja, "addig nem vetetem ki ezt a nyilat, amíg meg nem tudom, hogy aki rám lőtt hogy hívták, ki volt a családja, pap volt-e, herceg, vagy kereskedő. Addig nem vetetem ki, amíg nem tudom, hogy miféle íj volt és a nyílhegy közönséges volt vagy fém". Ez az ember meghalna még azelőtt, hogy az összes kérdésére választ kapna."[3]

A mérgezett nyíl esete annak a tanítása, hogy "azok a gyakorlók, akik az egyetem eredetével és hasonló dolgokkal foglalkoznak elmulasztják a vallásos gyakorlat lényegét."[4]

A Buddha úgy érvelt, hogy nincs szükség teremtő istenre, mivel végső soron mindent a tudat teremt.[3] Egy fenomenológián alapuló vallás kevésbé foglalkozik egy teremtőben való hittel és a buddhizmus általánosságban elfogadja az ősrobbanással kapcsolatos modern tudományos elméleteket.[9]

Agganna-szutta[szerkesztés]

A páli kánonhoz tartozó Agganna-szuttában a Buddha részletesen taglalja az evolúciót:

„‘Eljön az idő, Vászettha, előbb vagy utóbb, hosszú idő múlva, mikor ez a világ összehúzódik. Mikor ez bekövetkezik, a lények többnyire majd az Ábhassszara Brahmá világba születnek. És ott időzvén tudatból-teremtettek, derűvel táplálkoznak, önmagukban fénylők és a légben mozgók és tündöklők – és így maradnak hosszú időn keresztül. De előbb-utóbb, hosszú idő múlva ez a világ ismét kitágul. Eközben az Ábhassszara Brahmá világ lényei, melyek eltávoznak onnan, többnyire ebben a világban születnek. Itt tartózkodván tudatból-teremtettek10, derűvel táplálkoznak, önmagukban fénylők és a légben mozgók és tündöklők – és így maradnak hosszú időn keresztül. Ebben az időszakban, Vászettha, egyetlen víztömeg volt, és minden a sötétség volt, a vak sötétség. Sem a Hold, sem a Nap nem jelent meg, sem csillagképek, sem csillagok nem jelentek meg, éj és nappal nem különült el, sem hónapok vagy hetek, sem évek vagy évszakok, nem volt nő és férfi11, a lények csak lények voltak. És előbb-utóbb, nagyon hosszú idő után a sós szárazföld12 kiterjeszkedett a vizek fölé, ahol a lények laktak. Úgy, mint mikor a forró tej felszíne kihűlvén bőrré szilárdul s formát ölt. Színekkel, illatokkal és ízekkel volt felruházva, mint a tiszta vadméz..[10]

Mivel a Buddha egy olyan kozmológiát mutat be, amelyben a világegyetem kitágul és összezsugorodik rendkívül hosszú idő alatt, egyesek úgy gondolják, hogy ez megegyezik a táguló világegyetem modelljével és a Big Bang elmélettel.[11]

Mások szerint az Agganna-szuttát nem szabad szó szerint érteni.[4]

„Ezt a történetet gyakran nevezik a buddhista teremtés mítosznak. Azonban meseként kell olvasni, hiszen kevésbé szól teremtésről és inkább a kasztrendszer elutasításáról. Tényleg úgy tűnik, hogy a Rig Veda történetei ellen szól, amely igazat ad a kasztrendszernek.[12]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A vallások különbözősége az evolúció kérdéskörében (angol) - olvasva: 2014.12.13.
  2. Asma, Stephen: Evolution doesn't bother Buddhists (Az evolúció nem zavarja a buddhistákat). Chicago Tribune. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  3. ^ a b c Buddha bölcsessége és együttérzése (Buddha's Wisdom and Compassion)
  4. ^ a b c Four reasons Buddhists can love evolution. Wildmind. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  5. Dalai Lama. A világegyetem egyetlen atomban (The Universe in a Single Atom : The Convergence of Science And Spirituality). Random House (2005). Hozzáférés ideje: 2014. április 20. , p. 112
  6. Donald S Lopez Jr. Buddhism and Science: a Guide for the Perplexed. University of Chicago Press (2008). ISBN 978-0226493121. Hozzáférés ideje: 2014. december 13. , p.146
  7. Buddhism and Science: Probing the Boundaries of Faith and Reason - Dr. Martin J. Verhoeven. Religion East and West, 1. kiadás, 2001. június, pp. 77-97
  8. www.buddhizmusma.blogspot.hu - Feljövőben a buddhizmus: A nyugati irányzat - szerző: Gerlóczy Ferenc forrás: 168 Óra - olvasva: 2014.12.13.
  9. Williams, Paul. Buddhism. Routledge, 102. o (2004). ISBN 0-415-33228-1 
  10. 1. A kezdetekről való tudás - Aggañña Sutta - DN 27, Fordította: Técsi Judit - olvasva: 2014.12.13.
  11. Beginnings and Endings: The Buddhist Mythos of the Arising and Passing Away of the World - James J. Hughes Ph.D. Buddhist Perceptions of Desirable Societies in the Future: Papers prepared for the United Nations University, szerk: Sulak Sivaraksa et al. IRCD: Bangkok, Thaiföld. 1993
  12. The Agganna Sutta. About.com, 2013. december 23.

Külső hivatkozások[szerkesztés]