Tendzin Gyaco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tendzin Gyaco
བསྟན་འཛིན་རྒྱ་མཚོ་
བསྟན་འཛིན་རྒྱ་མཚོ་
Születési neve Lhamo Donrup
Született 1935. július 6. (79 éves)
Takcer
Nemzetisége tibeti
Szülei Diki Cering (anyja)
9. Csökjong Cering (apja)
Foglalkozása A 14. dalai láma
Kitüntetései Nobel-békedíj (1989)

Tendzin Gyaco aláírása
Tendzin Gyaco aláírása

Tendzin Gyaco weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tendzin Gyaco témájú médiaállományokat.

Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་འགྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-'grub), (Takcer, 1935. július 6. – ), a 14. dalai láma és a tibeti emigráns kormány volt vezetője, melynek székhelye az indiai Dharamszala. A dalai láma a tibetiek vallási vezetője. A tibeti buddhizmus felfogása szerint az elődei reinkarnációjaként született e világra.

A dalai láma ötödik gyermekként született a tizenhat gyermekes családba (a tizenhat gyermekből csak hét érte meg a felnőttkort) Takcer faluban, mely ma Kína Csinghaj tartományához tartozik.[1] Első nyelvként az amdói dialektust sajátította el. Kétéves korában ismerték el a 13. dalai láma tulkujaként, vagyis újjászületéseként. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti inváziója után dalai lámaként trónra lépett. Ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává vált.

1959-ben a dalai láma a hegyeken keresztül Indiába menekült egy sikertelen felkelést követően és a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után. Először 1951-ben katonai nyomásra kénytelen volt jóváhagyni a Tizenhét pontos egyezményt, és így kormánya a Kínai Népköztársaság részévé vált. Indiában fölállította a tibeti száműzött kormányt. A 80 000 főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe, Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát. A kínai kormány, mely 1959-ben megszállta Tibetet, úgy tekint rá, mint egy elavult teokratikus rendszer szimbólumára.

Világszerte híres publikus előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik. Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát. 1989-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat. 2006-ban tiszteletbeli kanadai állampolgárságot kapott, majd 2007. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki. A dalai láma Tibeten kívül több mint száz tiszteletbeli címet és nagyobb díjat kapott.

2008. december 17-én, több hónapos elmélkedés után kijelentette, hogy félig kilátásba helyezte nyugdíjba vonulását. Azt mondta, hogy annak a mozgalomnak a sorsa, melynek élén csaknem öt évtizeden keresztül állt, most már a Szamdong rinpocse miniszterelnöksége alatt megválasztott menekült kormány kezében van. A Nobel-díjas vezető, aki nem sokkal korábban műtétre szorult, Dharamszalában azt mondta a riportereknek: „Megöregedtem… Jobb lesz, ha teljesen nyugdíjba vonulok, és félreállok a tibeti mozgalom útjából.” 2011. március 10-én lemondott a tibeti emigráns kormány vezetéséről, átadva a miniszterelnöki (kalon tripa) posztot Lobsang Sangaynek.[2]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek dalai láma

Lhamo Donrup (vagy Lhamo Thondup - szó szerint: „kívánság teljesítő istennő”) 1935. július 6-án egy paraszti családba született Takc er („üvöltő tigris”) faluban, a tibeti Amdó régióban, amely politikailag 1928. óta a kínai Csinghaj tartomány részét képezte. Egyike volt a család hét gyermeke közül, akik túlélték a gyermekkort (összesen 16 gyermeket szült édesanyja). A fiatal Lhamónak két lány- és négy fiútestvére volt összesen. A szülei főleg hadinát, árpát és krumplit termesztettek. Édesapja közepes termetű, temperamentumos ember volt. Legidősebb nővére, Cering Dolma tizennyolc évvel volt idősebb nála. Legidősebb bátyját, Tubten Dzsigme Norbut nyolcéves korában ismerték el egy magas rangú láma, Takcer rinpocse reinkarnációjaként. Egyetlen húga, Dzsecun Pema az 1997-ben készült Hét év Tibetben című filmben édesanyjukat alakította és szinte teljes felnőtt életét a Tibeti Gyermekfalvak projekttel töltötte.[4] A gyermek dalai láma első nyelve az ő szavaival "egy tört hsziningi nyelv volt, amely a kínai egyik dialektusa", ugyanis a családja nem beszélte a tibeti nyelvet.[5][* 1]

A tibetiek a dalai lámákat elődeik reinkarnációjának hiszik a hagyomány szerint, akik mindannyian Avalókitésvara bodhiszattva emberi megtestesülései. Még hároméves sem volt a fiú, akit később tizennegyedikként ismertek el, amikor a kormány a dalai láma fölkutatására útnak indított egy bizottságot. Azt mondják, hogy több másik előjel mellett a 13. dalai láma bebalzsamozott testének dél felé fordított feje holtában északkelet felé fordult, ezzel mintegy kijelölve az irányt, hogy merre keressék utódját.[6] Hitük szerint általában kilenc hónaptól két évig terjedő idő telik el a dalai láma halála és a reinkarnáció megszületése között. 1475 óta, amikor az első dalai láma 84 éves korában elhunyt, az új lámák maximum kétéves szünetekkel születtek, de sokszor még egy év sem telt el. Éppen ezért az akkori régenst, Reting rinpocsét különösen aggasztotta, hogy az új reinkarnációt sehonnan sem jelentették még. Ezért a Lhászától 150 kilométerre fekvő tóhoz ment további jelek után kutatni, a Lhamo La-co környékére. A szent tónál egy látomása volt, amely arra utalt, hogy Amdó környékén kell folytatnia a keresést, és egy keskeny ösvény végén lévő földszintes ház után kell kutatnia esőcsatornával. A kiterjedt keresés végül a Donrup házhoz vezetett, aminek paraméterei nagyon hasonlítottak a régens vízióihoz.[7]

A kisfiúnak különféle, egymáshoz nagyon hasonló relikviákat, köztük játékokat is mutattak (például rózsafüzéreket, botokat, elefántcsont dobokat), melyek egy része hajdanán a 13. dalai lámáé volt, más részük viszont nem. A vizsgálódás során senkinek nem mondták el, hogy kinek a reinkarnációját keresik a kis tibeti fiúban. A fiú minden egyes tárgyat helyesen azonosított, melyek a korábbi dalai lámáé voltak, és közben fel-felkiáltott: „Ez az enyém! Ez az enyém!”[8][9]

A 14. dalai láma szülőháza Takcer faluban

Lhamo Donrupot hivatalosan is elismerték a reinkarnálódott dalai lámaként, és a Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta.[10] A tibeti buddhisták általában jisinorbuként (jelentése: kívánságteljesítő ékkő) vagy kjabdroként (jelentése: megváltó) hivatkoznak rá, vagy csak egyszerűen Kundunnak (jelentése: jelenlét) hívják. Követői leggyakrabban „Őszentsége, a dalai láma” néven szólítják, és ezt a megszólítást alkalmazzák a dalai láma hivatalos honlapján is.

Hatéves korától kolostori oktatásban részesült, fő oktatói Jongdzin Ling rinpocse (idősebb tanára) és Jongdzin Tridzsang rinpocse (ifjabb tanára) voltak.[11] 11 éves korában találkozott az osztrák hegymászó Heinrich Harrerrel, amikor Lhászában egy távcsövön keresztül szemlélődve észrevette őt a tömegben. Harrer az ifjú dalai láma eredményes oktatójának bizonyult, és a Tibeten kívüli világról tanította a fiatal fiút. Egészen 2006-ig, Heinrich Harrer haláláig barátok maradtak.[12]

1954-ben, az éves Monlam-fesztivál, a nagy ima ünnepe idején a lhászai Dzso-khang templomban, Csenreszig szobra előtt megkapta a buddhista bhiksuvá való teljes fölavatást.[13] 1958 nyarának végén kolostori záróvizsgáinak letételére először a Drepung, majd a Szera kolostorba utazott. Több napon át a két egyetem legjobb tudósaival kellett vitatkoznia. Sikeres vizsgát tett, és az egyik apát szerint kimagasló teljesítményt érhetett volna el, ha ugyanolyan körülmények között tudott volna felkészülni, mint egy átlagos szerzetes, és nem zavarja tanulmányait a Kínával való konfliktus.[14]

Élete dalai lámaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lhászai Potala palota, melyet az UNESCO a Világörökség részének nyilvánított 1994-ben

Amellett, hogy az első számú vallási vezető volt Tibetben, a dalai láma hagyományosan az ország abszolút politikai uralkodója is volt egyben. Azelőtt, hogy a 14. dalai lámát hivatalosan beavatták volna tisztségébe, 1950. októberében a Kínai Népköztársaság 80 000 fős hadserege behatolt az országba, könnyedén áttörve a 8500 fős tibeti védelmi vonalat. Kissé sietve, 1950. november 17-én avatták be hivatalába a 15 éves lámát, Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco néven, ezzel immár ő lett Tibet spirituális és világi vezetője.[15] Hatalomra kerülésének egyik első intézkedése az volt, hogy amnesztiát hirdetett az országban, így minden rabot kiengedtek a börtönökből. Ezután kinevezett két új miniszterelnököt, akikkel együtt küldöttségeket szerveztek a Nyugati országokba, köztük az Egyesült Államokba, Egyesült Királyságba és Nepálba, hogy avatkozzanak be a Tibettel szembeni erőszak megállításába. Követet küldtek Kínába is annak reményében, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek Kína Tibetből való kivonulásáról. A tárgyalások vége az lett, hogy 1951. áprilisában erőszakkal aláíratták az általuk „Tibeti önkormányzatnak” nevezett küldöttséggel a Tizenhét pontos egyezményt, amely kimondja, hogy Tibet békésen átadja területét a Kínai Népköztársaság része.[16] Ezt követően úgy döntöttek, hogy biztonságosabb, ha a dalai láma egy Indiához közeli, Szikkimmel határos déli területre, a Csumbi-völgybi Dromó-ba utazik, mert onnan könnyebb gyorsan elmenekülni, ha súlyosabbra fordul a Kínai erőszak. A következő hét hónapot a völgyben töltötte a tibeti vezető és csak 1951. augusztusában tért vissza Lhászába.

A dalai láma rési lakosztálya a Potalában. Az üres szerzetesi öltözék távollétét szimbolizálja.

1954. júliusában Kínába látogatott a dalai láma, hogy béketárgyalásokba kezdjen a kínai vezetőkkel. Közel egy éves tartózkodása során találkozott többek között Mao Ce-tunggal, Csou En-lajjal és Teng Hsziao-pinggel. A kínai vezetők igyekeztek rávenni a dalai lámát egy 46 fős bizottság felállítására, amely megalapítaná az autonóm Tibetet. Valójában a küldöttséget azzal a szándékkal hozták létre, hogy aláássa a dalai láma tevékenységét és megerősítse a Kínai uralmat.[16]

1956-ban meghívták a dalai lámát Buddha halálának 2500. évfordulójából szervezett ünnepségre. A pár hónapos tartózkodása során találkozott az indiai miniszterelnökkel, Dzsaváharlál Nehruval, hogy megsürgesse India nyomásgyakorlását Kínára egy tibeti autonóm kormány létrehozásához, mivel a kapcsolatok Kínával nem bizonyultak sikeresnek. Azonban Nehru nem akarta, hogy tovább nőjön a feszültség India és Kína között, ezért arra ösztönözte a dalai lámát, hogy térjen vissza hazájába, és próbáljon meg együttműködni a kínaiakkal a Tizenhét pontos egyezmény alapján.[17] Lhászában tette le utolsó szerzetesi vizsgáját (gese tudományos fokozat) 1958-1959 telén.

Az általános nyugtalanság Tibetben fokozódott és a kínaiak egyre több erőszakot vetettek be a tömegek megfékezésére. 1959. márciusában tízezrek gyűltek össze a nyári palotánál attól félve, hogy a kínaiak el akarják rabolni a dalai lámát. Végül március 17-én szökött el a katonai álruhába öltöztetett dalai láma kísérőivel együtt az egyre fokozódó fizikai erőszak elől. Március 31-én érték el az indiai határt.[18]

Száműzetés Indiába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kálacsakra beavatás az indiai Bodh-Gajában, 2005-ben
Dharamszala elhelyezkedése Indiában

Az indiai kormány segítő kezet nyújtott a tibeti menekültek számára. Az új területük az észak-indiai Dharamszala városa volt. Nehru miniszterelnökkel megállapodtak, hogy az indiai oktatásügyi minisztériumon belül létrehoznak a tibeti oktatással foglalkozó független társaságot.[18] 1959. június 20-án a dalai láma összehívott egy sajtótájékoztatót, amelyen érvénytelennek nyilvánította a kínai vezetők által törvénytelen eszközökkel kierőszakolt és hamisított pecséttel ellátott 17. pontos megállapodást. Radikális változások történtek az adminisztráció területén is. A száműzetésben felállított ideiglenes tibeti kormányban helyet kaptak vadonatúj minisztériumok, mint például oktatási, információs, családügyi, biztonságügyi, vallásügyi és gazdasági minisztériumok. A menekültek száma közben elérte a 30 000 főt, akiket sátrakban szállásoltak el. 1960. március 10-én, mielőtt a mintegy nyolcvan tagú Központi Tibeti Adminisztráció elhagyta volna Dharamszalát, a dalai láma a következő hivatalos közleményt adta ki a tibeti felkelésre megemlékezve:

Ezen első alkalommal, fontosnak tartom elmondani, hogy az embereink hosszútávú gondolkodással tekintsenek a tibeti helyzetre. A velünk együtt száműzetésben élőknek azt mondtam, hogy a legfontosabb az, hogy telepítsük át és folytassuk a kulturális hagyományainkat. A jövővel kapcsolatban azt hiszem, hogy a mi fegyverünk az igazság és a bátorság, amelyek által mi tibetiek végül visszanyerjük majd Tibet szabadságát.[18]

1963-ban a dalai láma megfogalmazta a fiatal kormánya új alkotmányát, amelyet számos reform követett. A reformok után kialakult új alkotmánynak a „Száműzött Tibetiek Alaptörvényei” címet adták. A szabályzat szólásszabadságot, vallásszabadságot, gyülekezési szabadságot, illetve a személyek szabad mozgását mondja ki. 1990-ben új demokratikus választásokat szorgalmazott a dalaim láma, amelynek értelmében a tibeti minisztertanács (Kasag) tagjait már nem a dalai láma jelöli ki, hanem demokratikusan választják meg. 1992-ben a száműzetésben lévő kormány külön alkotmánytervet dolgozott ki a jövőbeli szabad Tibetre vonatkozóan. 2011-ben, többéves előkészítés után, a dalai láma önként lemondott világi tisztségéről.[19]

Oktatási tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma előadása a németroszági Hannoverben, 2013-ban

A 14. dalai láma egész évben tart előadásokat és nyilvános beszédeket az év különböző időszakában, különböző helyszíneken. Az indiai rendezvények a nagyközönség számára ingyenesen látogathatóak. Indián kívül azonban általában belépőjegyet kell váltani az előadásokra. Az ezekből bejövő összeg a dalai láma látogatásával és a rendezvénnyel kapcsolatos költségeket fedezi.

A dalai láma a tibeti naptár első hónapjának 16. napján - amely általában februárra vagy márciusra szokott esni - szokta tartani az éves tavaszi tanításait (a monlam tanításokat) a dharamszalai főtemplomban. A tanítási sorozat általában 15 napig szokott tartani, amely hivatalos tolmácsolásban hallgatható FM csatornán keresztül. Ezeket a népszerű tanításokat több ezer ember - tibeti és nem tibeti egyaránt - szokta hallgatni. Az év folyamán a dalai láma rövidebb tanításokat is szokott adni különböző időpontokban. Az elmúlt években például különböző tajvani és koreai buddhista gyakorlók kérték fel a dalai lámát, hogy tartson nekik előadásokat. Ezeket az előadásokat rendszerint FM csatornán keresztül lefordítják kínai vagy koreai nyelvre, illetve angolra. Az indiai téli hónapok alatt a dalai láma gyakran látogat Bodh-Gajába vagy a dél-indiai tibeti településekre, ahol szintén tart előadásokat.[20]

A tanítások mellett Őszentsége számos felhatalmazási és beavatási szertartáson vesz részt az év folyamán, amelyek általában egybeesnek az egyéb tanításokkal. A kálacsakra beavatás egy összetett és széleskörű beavatási szertartás, amelyet a dalai láma 2005-ig 29 alkalommal tartott. Mindazon által mindig kihangsúlyozta, hogy a szertartásnál sokkal fontosabb, hogy a gyakorló vegyen részt a tanításokon és értse meg mélyebben a buddhista filozófiát.

Ezeken túlmenően a dalai láma szívesen tart olyan témákban előadásokat, amelyek közel állnak a szívéhez. A mintegy egy órás nyilvános előadások után általában lehetőség nyílik a hallgatóság számára, hogy kérdéseket tegyen fel a dalai lámának.[20]

Külföldi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma Barack Obama amerikai elnökkel a Fehér Házban, 2014-ben

1967 óta a dalai láma számos látogatást tett különböző országokban. Gyakran tart vallási beszédeket. Találkozott VI. Pál pápával a Vatikánban 1973-ban. Találkozott II. János Pál pápával is 1980-ban, majd később 1982-ben, 1986-ban, 1988-ban, 1990-ben és 2003-ban. II. János Pál rendkívül nagy hatással volt rá, önéletrajzában így ír róla: „Nagy szellemi vezető, nem fér hozzá kétség; aki merénylőjét képes testvérének nevezni, mint II. János Pál, az nagy lelki-szellemi magasságokba jutott.” Szintén nagy hatással volt rá Teréz anya is.[21]

1990-ben Dharamszalában egy zsidó tanárokból álló küldöttséggel találkozott, hogy egy kiterjedt vallásközi párbeszédet folytasson velük. Azóta háromszor látogatott el Izraelbe, és 2006-ban találkozott az izraeli főrabbival. 2006-ban magánmegbeszélést folytatott XVI. Benedek pápával. Találkozott továbbá a későbbi canterburyi érsekkel, Dr. Robert Runcie-val, és az anglikán egyház más vezetőivel Londonban, Gordon B. Hinckley-vel, a későbbi elnökével Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának (mormonok), mint ahogy az ortodox egyház, a muszlimok, a hinduk, a zsidók és a szikhek vezető tisztviselőivel is.

A Pekingi olimpia felfutása idején a dalai láma az Egyesült Államok felé tartó útja során Japánba látogatott 2008. április 10-én, miközben szerte a világban nagy tiltakozások követték azt az eljárást, ahogy a kínaiak kezelték a tibeti zavargásokat. A dalai láma, akit Peking a zavargások egyik felbujtójának titulált, nyugalomra intette a népet, de a tiltakozások csökkenésének csak kevés jele mutatkozott. A dalai láma kijelentette, hogy nem támogatja a 2008. évi nyári olimpiai játékok bojkottját. Japán kormánya viszonylag semleges maradt a Tibetben alkalmazott erőszak megítélése szempontjából, és Peking iránti tiszteletből hivatalosan nem foglalkozik a dalai lámával. Tokió azonban biztosítja a vízum megadását a spirituális vezetőnek, aki viszonylag sűrűn látogatja Japánt.

Nemzetközi gyermekfalvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma a Tibeti Gyermekfalvaknál Dharamszalában, 1993-ban

A dalai láma régóta támogatja az SOS Gyermekfalvak szervezetét.[22] Gyakran látogat el a falvakba, és baráti kapcsolatban van az alapítóval, Hermann Gmeinerrel.

Az SOS erőfeszítéseit így jellemezte:

Az SOS Gyermekfalvak által végzett nagyszerű munka a jótékonyság, ahol a tettek hangosabbak a szavaknál. Hermann Gmeiner forradalmian új ötlete és az általa kidolgozott általános koncepció, hogy árva és elhagyatott gyermekeknek új családot és állandó otthont nyújtsanak, nagy hatással volt a gyermekjólétre világszerte, és az SOS Gyermekfalvak példája lett minden kontinensen. Az SOS Gyermekfalvak példája mindenekelőtt azt mutatja, hogy lehetséges egy olyan testvéri közösség létrehozása, amely mindenféle faji, vallási és nemzetiségi csoportba tartozó gyermekeket befogad. Az a kötelék, mely ezeket a közösségeket fejleszti és összetartja, és a nevelés alapját képezi, a szeretet.

Vallásközi dialógusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma és Desmond Tutu érsek, Nobel-békedíjasok, 2004

1973-ban a Dalai Láma találkozott VI. Pál pápával Vatikánban. II. János Pál pápával többször is találkozott: 1980, 1982, 1986, 1988, 1990 és 2003. 1990-ben Dharamszalában fogadott egy zsidó tanítókból álló küldöttséget.[23] Azóta háromszor is ellátogatott Izraelbe és 2006-ben találkozott Izrael főrabbijával. Ugyanebben az évben négyszemközti beszélgetésen vett részt XVI. Benedek pápával. Londonban találkozott dr. Robert Runcie Canterbury érsekkel és más anglikán egyházi személlyel, valamint egyéb ortodox keresztény, iszlám, hindu, zsidó, és szikh vezetőkkel. A Dalai Láma jelenleg is tagja az Elidzsah Vallásközi Intézet részeként létrehozott Világ vallási vezetői tanácsának (Board of World Religious Leaders)[24] és részt vett a 2007-es tanácskozáson, Amritszárban (India). A tanácskozás témája a szeretet és a megbocsájtás volt.[25]

2009. január 6-án a nyugat-indiai Gudzsarát állambeli Mahuva városban a Dalai Láma nyitotta meg a vallásközi "világvallások - párbeszéd és szimfónia" konferenciát, amelyet a hindu Morari Bapu hívott össze. Az eseményen a főszervező szerint "olyan módokat kerestek, amelyek által a fő vallások viszályait lehetne kezelni".[26][27] Morari Bapu szerint bizonyos esetekben a modern tudományos eredményeket kell alapul venni a nem bizonyított vallási babonák eloszlatásához.[28]

A Dalai Láma - kiegészülve több buddhista tudóssal - 2010. május 12-án az amerikai Indiana állambeli Bloomington városban[29] megnyitotta a Közös Nevező elnevezésű projektet (Common Ground Project),[30], amelyet a jordániai Ghazi bin Muhammad herceggel együtt terveztek éveken át, személyes találkozások alkalmával. A projekt egy könyvre épül: Közös Nevező az iszlám és a buddhizmus között (Common Ground between Islam and Buddhism).

Tendzin Gyaco és a modern tudományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joan Halifax és Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma a 14. Tudat és Élet konferencián Dharamszalában, 2007.
Tudat és Élet konferencia 2013-ban
Nyugati tudósokkal a 2013-as Tudat és élet konferencián Dharamszalában

Köztudott, hogy a 14. Dalai Lámát egészen gyerekkora óta érdekelték a tudományok.[31] 1973-ban látogatást tett a Cambridge-i Egyetem asztrofizikai laboratóriumában. Tíz évvel később részt vett az Alpbach szimpozia a tudatosságról című rendezvényen, ahol találkozott Francisco Varela chilei neurobiológus és filozófussal. Később többször beszélgettek egymással és a dalai láma egyik franciaországi tartózkodása során megegyeztek, hogy Varela egy hetet eltölt majd Dharamszalában Őszentségénél. A dalai láma találkozott egy amerikai buddhista jogásszal és üzletemberrel Adam Engle, akit szintén érdekelt ez a fajta tudományköziség. 1987-ben történt meg a találkozás, amely az első olyan hét volt, hogy a dalai láma párbeszédet folytatott nyugati tudósokkal.[32] Egyetértettek abban, hogy a valóság természetének kutatásában a nyugati tudomány játszott eddig domináns szerepet, amely nem bizonyult elegendőnek. Úgy vélték, hogy ugyan a tudomány empirizmusra, technológiára, "objektív" megfigyelésre és elemzésre épül, további módszereket is be kell vetni egy sikeresebb vizsgálódás érdekében. Ezekkel egyenlő értékben az alaposan kifinomított kontemplációs gyakorlatokat és a befelé figyelés módszerét is lehetne és kell alkalmazni.[33]

A Dalai Lámával való első párbeszéd óta már 26 rendezvényt tartottak, amelyek alkalmával találkozhatott a keleti és nyugati tudomány.

A dalai láma 2013-ban Ausztráliában (Adelaide) a következőket mondta egy beszéde során a boldogságról:[34]

„Általában a boldogságot az elégedettséggel szoktam jellemezni. A boldogság nem feltétlenül valamilyen kellemes élmény, hanem egy olyan semleges élmény, amely mélyebb boldogságot okoz. Úgy hiszem, hogy a jószívűségből fakadó nyugodt tudat lecsökkenti a gonosz érzelmeket mások irányába és csökkenti a bizalmatlanságot is. Sosem tekintem magamat különlegesnek. Ha úgy vélném, hogy különbözök tőletek - például, hogy én buddhista vagyok, vagy esetleg én vagyok Őszentsége a Dalai láma, vagy egy Nobel-békedíjas, akkor valójában saját magam számára teremtenék egy börtönt. Ezeket a dolgokat elfelejtem. Egyszerűen csak egy vagyok a 7 milliárd ember közül, hiszen mentálisan, érzelmileg és intellektuálisan ugyanolyanok vagyunk. Amikor a repülőn néha előjön a bizonyos “gáz” probléma, azt néha nehéz elengedni. Ezért alkalomadtán az ember körbenéz aztán így csinál [oldalra dől a fotelban - hatalmas röhögés]. Az elégedettség legvégső forrása bennünk van. Ha helytelen dolgokat csinálsz, főleg bántasz másokat, akkor negatív következményei lesznek. Ha segítesz másoknak és boldogságot okozol nekik, akkor hasznod származik belőle. Ha erősebb belső tartásod van és erősebb az élet értelmébe vetett önbizalmad és van célod, amit el akarsz érni, akkor mindig boldognak érzed magad. Amikor fiatalok vagyunk, akkor ezek a belső értékek még erősen élnek bennünk. Aztán felnövünk és - főleg ebben a társadalomban, amelyben nem sok szó esik ezekről az értékekről, csupán az újság van és a tv, amely a sportról, pénzről, reklámról és egyéb anyagi értékekről esik szó - senki nem beszél, senki nem magyarázza el a jószívűség fontosságát. Pedig sok dolog van ami miatt boldogok lehetünk. A 20. század elején és később is sok pozitív változás történt. Azt hiszem, hogy a világon sok rossz dolog van és sok a gond, azonban sok jó dolog is van. Mégis azt tanították, hogy féljünk mindenkitől. És valójában ez megtámadja a boldogság alapját. Mivel társas lények vagyunk, ezért a barátság nagyon lényeges dolog. A barátság a bizalomból fakad. A félelem és a bizalom ellentmondanak egymásnak. Minél több a félelem, annál kevésbé lehet kiépíteni bizalmat. Félelemmel hogyan lehet barátságokat kötni? A nagy városokban sok ember él, de mindenki csak magára gondol, önző a látásmódjuk és nem törődnek a szeretet érzésével. Túl nagy a versengés és az irigység. Az irigység bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig frusztrációt és félelmet. Ebből automatikusan keletkezik a magány érzete. Tehát a magány érzete nem a környezet eredménye, hanem a saját mentális hozzáállásunk következménye. Azt hiszem, hogy képesek vagyunk arra, hogy mélyebb tapasztalatra tegyünk szert a saját életünkről. Tegyünk egy fajta fogadalmat, hogy mostantól egy új személy leszek. Ugyanaz a test, de egy új személy.”

A 2015-ös Élet és tudat konferencia októberben lesz az amerikai Massachusetts államban.[35]

Nobel-békedíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongresszusi Aranyérem, melyet a dalai láma 2006-ban kapott

1989. december 10-én a dalai láma elnyerte a Nobel-békedíjat. A bizottság elismerte fáradozását a Tibet szabadságáért folytatott küzdelemben és az erőszak helyett a békés megoldásért tett erőfeszítéseit. A Nobel-bizottság elnöke azt mondta, hogy részben Mahátma Gandhi emlékének szól a díj. Elfogadó beszédében a dalai láma kritizálta Kínát az 1989-es Tiananmen téri diáktüntetések erőszakos elfojtása miatt. Azt mondta, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak. Beszédének középpontjában az állt, hogy kiemelten fontosnak tartja az erőszakmentességet, valamint reméli, hogy tud majd párbeszédet kezdeményezni Kínával, és sikerül megoldást találni a problémára.

2006. óta évente megrendezik a Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozóját a Nobel-békedíjasok számára. A csúcstalálkozót Vadim Zagladin és a Gorbacsov alapítvány kezdeményezte. A találkozók elnöke az egykori szovjet elnök és Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov, valamint Róma korábbi polgármestere Walter Veltroni. A rendezvényt egy állandó jelleggel működő titkárság szervezi, amelyet 2006-ban alapítottak non-profit szervezetként. A találkozókat 1999. óta minden évben megtartották.

A 14. világ-csúcstalálkozót 2014. októberében tartották volna a dél-afrikai Fokvárosban. Azonban a rendezvény mégsem került megrendezésre, mert a Nobel-békedíjasok többsége lemondta a találkozót, mintegy tiltakozva az ellen, hogy a dél-afrikai kormány nem adta meg a vízumot (nem először) Tendzin Gyaco-nak, a 14. dalai lámának.[36] A jelentések szerint Kína megköszönte Dél-Afrikának, hogy nem adott vízumot a dalai lámának.[37] A 2014-es világ-csúcstalálkozót végül az év végén tartották meg Rómában.[38]

Társadalmi állásfoglalásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlini látogatás és nyilvános előadás 2004-ben
Szlovéniai látogatása során 2010-ben
A karmapa társaságában az amerikai fővárosban, 2011-ben. A háttérben tibeti tangkák, kálacsakra pavilon, szerzetesek és apácák.
Tibeti muszlimokkal 2012-ben.
A dalai láma előadása az amerikai Syracuse Egyetemen, 2012
Woopy Goldberg társaságában, Washington, 2011
A hideg norvég télben, 1989-ben
Az Oregon Egyetem vendégeként 2012-ben

Abortusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma árnyalt és viszonylag rugalmas véleményt formált az abortusszal kapcsolatban. Magyarázata szerint a buddhista fogadalmak nézőpontjából az abortusz gyilkosságnak számít.[39] Kiemelte ugyanakkor, hogy bizonyos terhességmegszakításokat etikusan elfogadhatónak lehet tekinteni, "amennyiben biztosan tudni lehet, hogy az anyaméhben lévő gyermek szellemileg visszamaradott lenne, vagy ha a szülés komoly egészségügyi veszélyt jelentene mind az édesanya, mind a csecsemő számára" - ezért minden egyes eset egyedi és külön meg kell vizsgálni pontosan a körülményeket.[40]

Demokrácia, erőszakmentesség, vallásharmónia és Tibet kapcsolata Indiával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tendzin Gyaco társadalmi-gazdasági szempontból marxistának tartja magát a mai napig - „A kapitalista országokban egyre nő a szakadék a gazdagok és a szegények között. A marxizmusban az egyenlő elosztáson van a hangsúly”.[41] Ugyanakkor, úgy véli, hogy még mindig a demokrácia a legjobban működő rendszer az emberi jogok érvényesítése szempontjából.[42] A dalai láma gyakran hangoztatja, hogy India üzenetét hordozza amikor az előadásai alkalmával az erőszakmentességről és a vallásharmóniáról beszél - „Az ősi indiai gondolkodásmód küldötte vagyok”. Azt mondja, hogy Indiában mély gyökerei vannak a demokráciának. Rendszeresen adózik tisztelettel India előtt, amikor Indiát nevezi Tibet „gurujának” (tanítómester). Ezt azzal indokolja, hogy a 8. században a Nálanda egyetemről hatalmas buddhista tudósok, mint például Nágárdzsuna, érkeztek Tibetbe, hogy a buddhizmust hirdessék. Nyugati tudósokra hivatkozva Őszentsége gyakran említi meg, hogy az előző évszázadban mintegy 200 millió vesztette életét a háborúkban, amely miatt sok országnak ment tönkre a gazdasága és az az évszázad nevezhető „az erőszak, a háború és a vérengzés évszázadának”. Ennek kapcsán szokta megemlíteni beszédeiben, hogy az erőszakmentességet aktívan képzeli el, amelyben kulcs szerepet játszik a párbeszéd - „Legyen a 21. század a tolerancia és a párbeszéd évszázada”.[43]

1993-ban Őszentsége az Emberi jogok világkonferencia meghívott vendége volt, amelyen beszédének címe az Emberi jogok és az egyetemes felelősség volt.[44]

2013-ban a dalai láma nyíltan kritizálta azokat a buddhista szerzeteseket, akik abban az évben megtámadtak muszlim kisebbségben élő burmaiakat - "Tényleg, elképzelhetetlen a vallás nevében megölni embereket, nagyon szomorú."[45]

Étrend és állatjogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Az emberek úgy tekintenek az állatokra, mintha azok zöldségek volnának és ez nem helyes. Meg kell változtatnunk az emberek gondolkodását az állatokkal kapcsolatban. Én buzdítom a tibeti és nem tibeti embereket, hogy mozduljanak el a vegetáriánus étrend felé, amely nem okoz szenvedést.[46]

A dalai láma az együttérzést szorgalmazza az állatok felé és gyakran szorgalmazza, hogy az emberek próbálják ki a vegetarianizmust vagy legalább csökkentsék az elfogyasztott hús mennyiségét. Tibetben, ahol történelmileg a hús volt a leggyakoribb étel, a szerzetesek - a dalai lámákat is beleértve - mindenevők voltak. A 14. dalai láma húsfogyasztó családban nőtt fel, de áttért a vegetarianizmusra miután emigránsként letelepedett Indiában, ahol a zöldségekhez sokkal könnyebben hozzá lehet férni. Évekig nem fogyasztott húst, majd májgyulladásos fertőzést kapott és nagyon legyengült a szervezete. Az orvosai tanácsára elkezdett bizonyos napokon húst is fogyasztani. Évekkel később ismét megpróbált áttérni a vegetarianizmusra, ám egészségügyi okokból ismét csekély mennyiségű hús fogyasztását javasolták számára az orvosok.[47]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma marxistának vallja magát és fogalmazott meg kritikát a kapitalizmussal szemben.[48][49][50]

„"Nem csak szocialista vagyok, de enyhén baloldali is, tehát kommunista. Gazdaságelméleti szempontból marxista vagyok. Azt hiszem sokkal inkább baloldali vagyok, mint a kínai vezetők. [hatalmas nevetésben tör ki] Ők kapitalisták."[48]

Fiatalkorában hallott először a kommunizmusról, de csak a kommunista Mongólia pusztításával kapcsolatosan. Csak jóval később, pekingi látogatása alkalmával ismerkedett meg a marxista elmélettel.[51] Akkoriban, mondja "annyira vonzódtam a marxizmushoz, hogy ki is fejeztem szándékomat, hogy én is a Kínai Kommunista Párt tagja szeretnék lenni". Nagyra becsülte az önfenntartás és az egyenlő elosztás elméletét. Mindazonáltal úgy tartja, hogy Kína nem alkalmazta alaposan az „igazi marxista politikát”[52] és a Szovjetunióhoz hasonló kommunista államok „sokkal jobban törődtek a szűk nemzeti érdekeikkel, mint a Nemzetközi Munkásszövetséggel”.[53] Ezen túl, úgy tartja, hogy a történelmileg marxista államok túl nagy hangsúlyt fektettek az uralkodó osztály elpusztítására és nem szenteltek elegendő figyelmet az együttérzésre.[53] Ennek ellenére a kapitalizmusnál többre tartja a marxizmust, mert nézete szerint ez utóbbinál csak a nyereségszerzés számít, az előbbinél pedig a „morális etika”.[54] 1993-ban a következőket mondta:

„Az összes közgazdaságtani elmélet közül a marxista gazdasági rendszer morális elvekre, a kapitalizmus pedig a növekedésre és a jövedelmezőségre épül. A marxizmus a vagyon egyenlő arányú elosztását, illetve a termelőeszközök igazságos használatát tartja fontosnak és egyaránt törődik a munkásosztály sorsával - amely az emberek többségét jelenti - valamint a nem kiváltságos és szükséget szenvedők sorsával. Ezen felül nem hagyja figyelmen kívül kisebbségi kizsákmányolás áldozatait sem. Emiatt tetszik nekem ez a rendszer és igazságosnak tűnik. Nemrégiben olvastam egy írást, amelyben Őszentsége a római pápa is a marxizmus pozitív aspektusairól beszélt.[49][53]

Környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma rendszeresen felszólal a környezetvédelemmel kapcsolatban. Rámutatott, hogy Ázsia több folyója Tibetből ered és a Himalája olvadó gleccserei miatt jelentős problémák jelentkezhetnek azokban az országokban, amelyeken keresztülfolynak ezek a folyók.[55] Nagy örömmel fogadta azt a kínai törvényt, amely megtiltotta a tibeti erdők kiirtását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek a törvények a korrupció miatt kijátszhatóak.[56] Kijelentette, hogy a "környezetvédelem a mindennapi életünk részévé kellene, hogy váljon";[57] személy szerint ő például kád helyett mindig zuhanyzik és lekapcsolja maga után a lámpát, amint elhagyja a helyiséget.[55] 2005. környékén kampányba kezdett a vadállatok megőrzése érdekében, amelynek keretében kiadott egy vallásos szabályzatot, amely tiltja a tigris- és a leopárdbőrből készült ruházatot.[58][59] Őszentsége támogatja az bálnavadászat elleni nézőpontot, ugyanakkor kritikával illetett bizonyos aktivista csoportokat.[60] A 2009-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény konferencia előtt arra buzdította a nemzeti vezetőket, hogy tegyék félre a nemzeti érdekeket és együttesen lépjenek fel a klímaváltozással szemben.[61]

Szexualitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekkora óta szerzetesként élő dalai láma azt nyilatkozta, hogy a szex gyorsan múló kielégülést okoz és később problémákhoz vezet, míg a szerzetesi szüzességi fogadalom jobb életet kínál, „több függetlenséget és több szabadságot”.[62] Megfigyelése szerint a házaséletből származó problémák olykor öngyilkossághoz vagy gyilkossághoz is vezetnek.[63] Kifejtette, hogy az összes vallás hasonlóan vélekedik a házasságtörésről.[64]

A hagyományos buddhista nézőpontot a helyes szexuális viselkedésről a következőképpen magyarázta: a megfelelő szervet a megfelelő szervbe, megfelelő időben. Ezt úgy értelmezték, hogy az orális, a kézi és az anális közösülés (homoszexuális és heteroszexuális) helytelennek számít a buddhizmusban. Ugyanakkor azt is elmondta Őszentsége, hogy a mai modern időkben minden közös akaratból történő szexuális aktus, amellyel nem bántanak másokat, etikusan elfogadható és hozzátette, hogy a társadalomnak nem szabadna diszkriminálni a meleg nőket és férfiakat, hanem szekuláris szempontból el kellene fogadni és tisztelni kellene őket.[65] Egy 1994-es OUT Magazine által készített interjúban a dalai láma világossá tette, hogy "ha valaki odajön hozzám és megkérdezi, hogy a homoszexualitás rendben van-e vagy sem, akkor megkérdezem tőle, hogy 'Mi a partnered véleménye erről?' Ha mindketten beleegyeztek, akkor azt hiszem az a válaszom, 'ha két férfi vagy két nő önakaratából beleegyezik a közös kielégülésbe, anélkül, hogy másokat bántanának ezzel, akkor rendben van.'"[66] Ugyanakkor a CBC News: Sunday egyik műsorában adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a buddhizmusban a homoszexualitás is a helytelen szexuális magaviseletek közé tartozik.[67] Hasonlóan nyilatkozott a kanadai Vancouver Sun számára is.[68]

Az 1996-os A dogmán túl című könyvében a következőképpen írta le a helyes szexuális magaviselet hagyományos buddhista meghatározását: „Egy szexuális cselekedetet helyesnek nevezhetünk akkor, ha a pár a szexuális közösülésre való szerveiket használják és semmi mást... A homoszexualitás, történjen férfiak vagy nők között, önmagában nem helytelen. Ami helytelen, az az előzőekben helytelenként meghatározott szervek használata szexuális érintkezés céljából.”[69] 1997-ben kifejtette, hogy a tanítás alapja ismeretlen volt számára. Közvetítette saját szándékát, hogy megfontolja annak a lehetőségét, hogy némely tanítás csak valamilyen kulturális vagy történelmi kontextusra vonatkozik.[70]

A dalai láma együttérzését fejezte ki a meleg, a biszexuális és a transz szexuális beállítottságú emberekkel szemben elkövetett erőszakos cselekedetekkel kapcsolatban és toleranciára és az emberi jogok tiszteletben tartására buzdított.[71]

Nők jogai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemiséggel és a nőkkel kapcsolatban a dalai láma több alkalommal kijelentette, hogy ő feministának tartja magát.[72]

Úgy véli, hogy a nők természetüknél fogva együtt-érzőbbek annál az oknál fogva, hogy ők képesek biológiailag gyermeket szülni és táplálni. Felszólította a nőket, hogy „teremtsenek és vezessenek egy együtt-érzőbb világot”.[73]

Egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013. áprilisban az észak-ír Derry városában rendezett Az Együttérzés kultúrája rendezvényen kifejtette a nyugodt tudat gyakorlásának fontosságát: „A melegszívűség kulcs fontosságú az egészséges egyének, családok és közösségek számára... A tudósok azt mondják, hogy az egészséges tudat kulcs fontosságú az egészséges test számára. Ha komolyan veszitek a saját egészségeteket gondolkozzatok és minden telhetőt tegyetek meg a nyugodt tudat megőrzésére. Ez nagyon, nagyon fontos”.[74]

Magyarországi látogatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt Magyarországon.[75] Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben.[76] Elsőként útban Rómába (II. János Pál pápához) az 1982. szeptember 26-ról 27-ére virradó éjszakát töltötte hazánkban, a Magyar Népköztársaság kormányának vendégházában, ahol a kormány részéről Marjai Józsefet, miniszterelnök helyettes fogadta. A repülőtéri váróban a mongol nagykövet mellett találkozott Hetényi Ernővel, a Magyarországi Buddhista Misszió alapító-vezetőjével.[77] 1990 április 25-30. között Tendzin Gyaco több magyar buddhista egyház meghívására Budapestre látogatott. Ittléte alatt Csenreszig beavatást adott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Szent István-bazilikában közös szertartáson vett részt Paskai László bíborossal, és a történelmi egyházak képviselőivel.[78] 1992. július 20-25. többek között a Csan Buddhista Egyház meghívására látogatott hazánkba. A Sportcsarnokban 4000 ember előtt tartott nyilvános előadást, a Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig buddhista tanítást adott. Őszentsége ellátogatott Tarra, ahol felszentelte a Karma Ratna Dargye Ling Egyház Kőrösi Csoma Sándornak szentelt (a nagy magyar tudós halálának 150. évfordulójára készült) 13 méter magas sztúpáját.[79] Egy évvel később a tibeti láma fölszentelte a Bop Jon buddhista szerzetes jóvoltából Zalaszántón felépített 36 méter magas sztúpát, amely Európában a legnagyobb ilyen építmény volt. 1996 október 27-28-án a Budapest Klub meghívására újra hazánkba látogatott, és több humán politikus, vallási vezető, tudós és művész társaságában aláírta a Planetáris Tudat Kiáltványát.[80] Másnap az Építők Kongresszusi Központjában tartott nyilvános előadást. 2000 október 12-14. között a Közép-európai Egyetem és Tibetet Segítő Társaság meghívására érkezett hazánkba a 14. dalai láma. Ez alkalomból Őszentségét Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta. Első nap az egyetemen tartott sajtótájékoztatót, majd magyarul megjelenő könyvét mutatta be a Libri Könyvpalotában. 13-án a Sportcsarnokban tartott előadást, másnap pedig ugyanott buddhista tanítást adott. 14-én délután Pannonhalmán a bencés apátságban találkozott Várszegi Asztrik főapáttal, és beszédet mondott a kolostor templomában.[81] 2010-ben több, mint tízezer ember előtt tartott előadást a dalai láma.

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tendzin Gyaco Bécsben, 2012-ben

A dalai láma számos díjat kapott spirituális és politikai pályafutása során. 2006. június 22-én egyike lett annak a négy embernek, akik megkapták a díszpolgárságot a kanadai kormányzótól. 2005. május 28-án megkapta a Christmas Humphreys-díjat az Egyesült Királyság Buddhista Közösségétől. A legnevezetesebb azonban a Nobel-békedíj, melyet 1989. december 10-én adtak át neki Oslóban (lásd lentebb).

Az egyéb említésre méltó díjak és kitüntetések a következők:

  • 2010. szeptember 18. – Budapest díszpolgára[82]
  • 2009. szeptember 23. – Nemzetközi Szabadságdíj a Tennessee állambeli Memphisben
  • 2009. május 10. – Varsó (Lengyelország) díszpolgára[83]
  • 2009. február 10. – Német Médiadíj Berlinben[84]
  • 2009. február 10. – Velence (Olaszország) díszpolgára[85]
  • 2009. február 10. – Róma (Olaszország) díszpolgára[86]
  • 2008. december 8. – Tiszteletbeli doktori fokozat a Jagelló Egyetemtől[87]
  • 2008. július 13. – Tiszteletbeli fokozat a Lehigh Egyetemtől
  • 2008. június 24. – Wrocław (Lengyelország) díszpolgára[88]
  • 2008. május 21. – Tiszteletbeli doktori fokozat filozófiából a londoni Metropolitan Egyetemtől
  • 2008. április 21. – Párizs (Franciaország) díszpolgára (ugyanazon a napon szavazták meg neki, mint Hu Jiának)
  • 2008. április – Tiszteletbeli doktori fokozat a Washingtoni Egyetemtől
  • 2008. március 24. – Az alakuló Hofstra Egyetemtől Guru Nanak Vallásközi Párbeszéd Díj
  • 2007. szeptember 20. – Tiszteletbeli doktori fokozat kémiából és gyógyszerészetből a Münsteri Egyetemen
  • 2007. június 8. – Tiszteletbeli doktorátus a Southern Cross University-től
  • 2007. február – Tanszéki professzori cím az Emory Egyetemtől
  • 2006. szeptember – Tiszteletbeli doktorátus a New York-i Állami Egyetemtől
  • 2006. – Tiszteletbeli kanadai állampolgárság[89]
  • 2006. december 9. – Tiszteletbeli ukrán állampolgárság a Nobel-békedíj évfordulóján McLeod Ganjban
  • 2006. szeptember 27. – Egyesült Államok Kongresszusi Aranyérem
  • 2005. szeptember 25. – „Kulcs New York-hoz” Michael Bloomberg polgármestertől
  • 2004. április 19. – Tiszteletbeli doktori fokozat a British Columbia Egyetemtől
  • 2004. május 27. – Tiszteletbeli tagság a liverpooli John Moores Egyetemtől
  • 2003. október 9. – Jaime Brunet-díj az Emberi Jogokért
  • 2003. szeptember 19. – Nemzetközi Szövetség az Emberi Jogokért Díj
  • 2003. szeptember 5. – Tiszteletbeli doktori fokozat a San Francisco-i Egyetemtől
  • 1999. november 24. – Life Achievement díj a Hadassah Nők Cionista Szervezetétől
  • 1994. június 4. – Négy Szabadság Díj a Franklin és Eleanor Roosevelt Intézettől
  • 1994. április 27. – World Security Annual békedíj a New York-i Ügyvédek Szövetségétől
  • 1994. április 20. – Berkeley-érem a Kaliforniai Egyetem Berkeley kampuszától
  • 1991. augusztus 23. – Béke és Egység díj a Nemzeti békekonferenciától
  • 1991. június 5. – Föld-díj az Egyesült Föld és az ENSZ környezetvédelmi programjától
  • 1991. április 17. – Advancing Human Liberty a Freedom House-tól
  • 1989. december 4. – Le Prix de la Memoire a Fondation Danielle Mitterrand-tól
  • 1989. július 21. – Raoul Wallenberg Emberi Jogok Díja
  • 1979. szeptember – „Kulcs Los Angeleshez” Tom Bradley polgármestertől
  • 1979. szeptember 27. – „Kulcs San Franciscóhoz” Dianne Feinstein polgármesterasszonytól

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Száműzetésben - szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása. Írás Kiadó. ISBN 978-963-04-1953-6 (2005) 
  • Őszentsége a dalai láma. Út a nyugalomhoz – mindennapi tűnődések. Írás Kiadó. ISBN 963-8417-06-4 (2001) 
  • Őszentsége a dalai láma. Ősi bölcsesség, modern világ - Erkölcsi gondolatok az új évezredre. Európa kiadó. ISBN 963-07-6827-5 (2000) 
  • Daniel Goleman. Romboló érzelmek – Hogyan legyünk úrrá rajtuk? – Beszélgetések Őszentsége, a Dalai Lámával. Trivium Kiadó. ISBN 963-9367-83-4 (2005) 
  • Őszentsége a XIV. Dalai Láma. Egyetemes felelősségtudat. Trajan Könyvesműhely. ISBN 963-86624-7-6 (2005) 
  • A Bölcsesség Óceánja – Idézetek Őszentsége, a XIV. dalai lama műveiből. Trajan Könyvesműhely. ISBN 978-963-87063-7-9 (2007) 
  • Őszentsége a Dalai Láma. A múlandóságról. Édesvíz Kiadó. ISBN 963-528-883-2 (2006) 
  • Thomas Laird. Tibet története – Beszélgetés a Dalai Lámával. Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-19-8 (2007) 
  • Őszentsége a Dalai Láma és Dr. Howard C. Cutler. A boldogság esszenciája (Útmutató az élethez), IV. kiadás, Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-31-0 (2008) 
  • Mayank Chhaya. Az ember, a szerzetes, a misztikus – A Dalai Láma hivatalos életrajza. Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-35-8 (2008) 
  • Őszentsége a Dalai Láma és Victor Chan. A megbocsátás bölcsessége. Ursus Libris Kiadó. ISBN 978-963-9718-09-8 (2008) 

Filmek róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „Akkoriban a falunkban, mondta, tört kínait beszéltünk. Gyermekként először kínaiul beszéltem, de ez egy tört Hszining nyelv volt, amely a kínai egyik dialektusa. Akkor a legelső nyelved, válaszoltam "egy tört kínai dialektus volt... nem a tibeti. Akkor tanultál meg tibetiül, amikor Lhászába mentél? Igen, felelte, így van (...)”.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 15. o.
  2. Távozik a dalai láma a tibeti emigráns kormány éléről. Index. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  3. Marcello 3. o.
  4. BEING HAPPY Human Values & the Education of Children - Dzsecun Pema előadása Japánban. Tibethouse.jp. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  5. Laird 262. o.
  6. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 19. o.
  7. Chhaya 55-58. o.
  8. Chhaya 59. o.
  9. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 20. o.
  10. Chhaya 70. o.
  11. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 26. o.
  12. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 46-47. o.
  13. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 90. o.
  14. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 138. o.
  15. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 63-64. o.
  16. ^ a b Dalai Lama - hero. Moreorless. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  17. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 127. o.
  18. ^ a b c Birth to exile. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  19. Brief biography. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  20. ^ a b Teachings. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  21. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 211. o.
  22. SOS Children's Villages: Dalai Lama (ASPX). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  23. Kamenetz,Rodger. The Jew in the Lotus. Harper Collins (1994) 
  24. The Elijah Interfaith Institute – Buddhist Members of the Board of World Religious Leaders. Elijah-interfaith.org, 2006. december 24. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  25. Third Meeting of the Board of World Religious Leaders. Elijah-interfaith.org, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  26. Dalai Lama inaugurates 6-day world religions meet at Mahua”, Indianexpress.com, 2009. január 7. (Hozzáférés ideje: 2010. május 2.) 
  27. Canada Tibet Committee: Dalai Lama to inaugurate inter-faith conference. Tibet.ca. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  28. Paine, Jeffery. „Boston.com”, The Buddha of suburbia, 2003. szeptember 14. 
  29. Dalai Lama, Muslim Leaders Seek Peace in Bloomington. Islambuddhism.com, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  30. Islam and Buddhism. Islambuddhism.com, 2010. május 12. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  31. Tibetan Monks Learn Secrets of the Gene. CSHL.edu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  32. Watson 169. o.
  33. Barinaga 44-46. o.
  34. Dalai Lama's guide to happiness (A dalai láma útmutatója a boldogsághoz) - A 2013-as ausztrál "A valláson túl" című rendezvénysorozat részeként. Youtube.com. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  35. Dialogues with the Dalai Lama. Mind and Life. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  36. SA Nobel Peace summit cancelled - reports, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  37. China ‘thanks’ SA over Dalai Lama visa, 2014. szeptember 5. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  38. Peace. Living it!. nobelforpeace-summits.org. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  39. Gary Stivers: Dalai Lama meets Idaho’s religious leaders. Sunvalleyonline.com, 2005. szeptember 15. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  40. Claudia Dreifus. „New York Times Interview with the Dalai Lama”, New York Times, 1993. november 28.. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. március 31.) 
  41. I am a Marxist, Dalai Lama says. Times of India, 2015. január 13. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  42. Politics and Environment: An Interview. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  43. I'm messenger of India's ancient thoughts: Dalai Lama. India Express. (Hozzáférés: 2015. április 24.)I'm messenger of India's ancient thoughts: The Dalai Lama. Hindustan Times. (Hozzáférés: 2015. április 24.)Dalai Lama Story Page – USATODAY.com. USA Today. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  44. Address by His Holiness The XIV Dalai Lama Of Tibet To the United Nations World Conference On Human Rights. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
  45. Dalai Lama decries Buddhist attacks on Muslims in Myanmar”, Reuters, 2013. május 7. (Hozzáférés ideje: 2013. október 12.) 
  46. Universal Compassion Movement. Universalcompassion.org, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  47. Barkha Dutt of NDTV Interview. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  48. ^ a b The (Justifiably) Angry Marxist: An interview with the Dalai Lama. Tricycle: The Buddhist Review. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  49. ^ a b Halliwell: Of course the Dalai Lama's a Marxist. The Guardian, 2011. június 20. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  50. Catherine Phillips: ‘I Am Marxist’ Says Dalai Lama. Newsweek, 2015. január 30. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  51. Dalai Lama: Condolence Message from His Holiness the Dalai Lama at the Passing Away of Baba Phuntsog Wangyal, 2014. március 30. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  52. 14th Dalai Lama. „Long Trek to Exile For Tibet's Apostle”, Time, 1999. szeptember 27. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 29.) 
  53. ^ a b c Tibet and China, Marxism, Nonviolence. Hhdl.dharmakara.net. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  54. 'Marxist' Dalai Lama criticises capitalism”, The Sunday Telegraph, 2010. május 20. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  55. ^ a b Morgan, Joyce. „Think global before local: Dalai Lama”, The Sydney Morning Herald, 2009. december 1. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  56. Dalai Lama bemoans deforestation of Tibet”, 2007. november 21. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  57. His Holiness the Dalai Lama's Address to the University at Buffalo. Archive.org. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  58. Dalai Lama Campaigns to End Wildlife Trade”, ENS, 2005. április 8. 
  59. Justin Huggler. „Reports Fur Flies Over Tiger Plight”, New Zealand Herald, 2006. február 18. 
  60. Dalai Lama Reminds Anti-Whaling Activists to Be Non-Violent”, 2010. június 23. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  61. Perry, Michael. „Dalai Lama says climate change needs global action”, 2009. november 30. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  62. Sex invariably spells trouble, says Dalai Lama. Breitbart.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  63. Published: 5:18 pm GMT 29 November 2008. „Sexual intercourse spells trouble, says Dalai Lama”, Telegraph.co.uk, 2008. november 29. (Hozzáférés ideje: 2010. május 2.) 
  64. The Dalai Lama comments on Tiger Woods' scandal. FOX Sports, 2010. február 20. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
  65. The Buddhist religion and homosexuality. Religious Tolerance. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  66. Andrew Walden: Dalai Lama: “They want me to condone homosexuality…a relationship between two men is wrong.”. Hawaii Free Press. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  67. Gay Marriage: What Would Buddha Do?. The Huffington Post, 2009. július 13. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  68. The Dalai Lama, Like the Pope, Says Gay Sex is “Sexual Misconduct”. LifeSiteNews. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  69. Tendzin Gyaco. Beyond Dogma. North Atlantic Books (1996). ISBN 978-1556432187 
  70. Conkin, Dennis: "Dalai Lama Urges 'Respect, Compassion, and Full Human Rights for All', including Gays". Bay Area Reporter, 1997. június 19. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  71. His Holiness the Dalai Lama issues statement in support of human rights of lesbian, gay, bisexual and transgender people. WORLD, 24/04/2006. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  72. Conniff, Tamara. „The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis”, www.huffingtonpost.com, 2009. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 20.) 
  73. Tamara Conniff: The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis”, Huffingtonpost.com, 2009. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2013. július 17.) 
  74. 04/18/2013 5:23 pm EDT. „Dalai Lama 'Culture Of Compassion' Talk: Key To Good Health Is 'Peace Of Mind' (VIDEO)”, Huffingtonpost.com, 2013. április 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 17.) 
  75. Szeptemberben Magyarországra látogat a dalai láma. Alfahir, 2010. május 6. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  76. Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát. Index.hu, 2010. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  77. A buddhizmus Magyarországon. Gerlo.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  78. 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1990. április 27-május 3. - KRONOLÓGIA. MTVA.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  79. Őszentésge a Dalai Láma látogatása Budapesten. Tarr Dániel. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  80. KIÁLTVÁNY A PLANETÁRIS TUDATRÓL. Bocs.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  81. Pannonhalma a magyar kultúrában. Korunk. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  82. Budapest díszpolgára lett a dalai láma (HTML). (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  83. Varsó díszpolgára a dalai láma (PHP). (Hozzáférés: 2009. május 29.)
  84. Őszentsége a Dalai Láma európai látogatása (PHP). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  85. Róma díszpolgárává avatja a dalai lámát (HTML). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  86. Római díszpolgár lesz a dalai láma (ASPX). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  87. Díszdoktori címet kapott a dalai láma Krakkóban (ASPX). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  88. Vihar a tibetiek beutazása körül (PHP). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  89. Kanada állampolgárságot adott a dalai lámának. (Hozzáférés: 2009. március 6.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videófelvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Tendzin Gyaco témában.