Tendzin Gyaco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tendzin Gyaco
བསྟན་འཛིན་རྒྱ་མཚོ་ (Tendzin Gyaco)
བསྟན་འཛིན་རྒྱ་མཚོ་ (Tendzin Gyaco)
Életrajzi adatok
Születési név Lhamo Donrup
Született 1935. július 6. (80 éves)
Takcer
Munkássága
Vallás buddhizmus
Felekezet tibeti buddhizmus
gelug iskola
Felavatás 1950. november 17-én
Tisztség a 14. dalai láma
Elődje Tubten Gyaco
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tendzin Gyaco témájú médiaállományokat.

Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་འགྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-'grub), (Takcer, 1935. július 6. – ) a 14. dalai láma, a tibeti emigráns kormány egykori vezetője, aminek a székhelye az indiai Dharamszala. Ő a tibetiek vallási vezetője. A tibeti buddhizmus felfogása szerint az elődei reinkarnációjaként született e világra.[1]

Tendzin Gyaco ötödik gyermekként született egy tizenhat gyermekes családba (csak hét érte meg a felnőttkort) Takcer faluban, amely ma a kínai Csinghaj tartományához tartozik.[2] Első nyelvként az amdói dialektust sajátította el. Kétéves korában ismerték el a 13. dalai láma tulkujaként, vagyis újjászületéseként. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti megszállása után dalai lámaként trónra lépett. Ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává vált.[3]

1959-ben, egy sikertelen felkelést követően, a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után a dalai láma Indiába menekült. 1951-ben pekingi küldöttsége katonai nyomásra jóváhagyta a Tizenhétpontos egyezményt, amelynek következtében országa a Kínai Népköztársaság részévé vált.[4] Indiában emigráns kormányt állított föl. A 80 000 főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe, Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát. A kínai kormány, amely 1959-ben megszállta Tibetet, továbbra is úgy tekint rá, mint egy elavult teokratikus rendszer szimbólumára.[5]

Világszerte híres előadó, gyakran karizmatikus egyéniségként jellemzik.[6] Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, és hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat valamint a vallások közötti párbeszéd fontosságát. 1989-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.[7] Sorban tüntették ki egyetemek és nemzetközi szervezetek elismerő címekkel és díjakkal. 2006-ban például tiszteletbeli kanadai állampolgárságot kapott,[8] 2007. október 7-én pedig az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki.[9] A dalai láma Tibeten kívül több mint százötven tiszteletbeli címet és díjat kapott.[10]

A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt Magyarországon.[11] Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben.[12]

2008. december 17-én, több hónapos elmélkedés után kijelentette, hogy félig kilátásba helyezi nyugalomba vonulását. Azt mondta, hogy annak a mozgalomnak a sorsa, melynek élén csaknem öt évtizeden keresztül állt, most már a Szamdong rinpocse miniszterelnöksége alatt megválasztott menekült kormány kezében van. A Nobel-díjas vezető, aki nem sokkal korábban műtétre szorult, Dharamszalában azt mondta a riportereknek: „Megöregedtem… Jobb lesz, ha teljesen nyugalomba vonulok és félreállok a tibeti mozgalom útjából.” 2011. március 10-én lemondott a tibeti emigráns kormány vezetéséről, átadva a miniszterelnöki (kalon tripa) posztot Loszang Szengének.[13]

Gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek dalai láma

Lhamo Donrup (vagy Lhamo Thondup – szó szerint: „kívánság teljesítő istennő”) 1935. július 6-án született, paraszti családba Takcer („üvöltő tigris”) faluban, a tibeti Amdó régióban, amely politikailag 1928 óta a kínai Csinghaj tartomány részét képezte. Egyike volt a család hét gyermeke közül, akik túlélték a gyermekkort (összesen 16 gyermeket szült édesanyja). A fiatal Lhamónak két lány- és négy fiútestvére volt. A szülei főleg hajdinát, árpát és krumplit termesztettek. Édesapja közepes termetű, temperamentumos ember volt. Legidősebb nővére, Cering Dölma tizennyolc évvel volt idősebb nála. Legidősebb bátyját, Tubten Dzsigme Norbut nyolcéves korában ismerték el egy magas rangú láma, Takcer rinpocse reinkarnációjaként. Egyetlen húga, Ama Dzsecün Pema az 1997-ben készült Hét év Tibetben című filmben édesanyjukat alakította, és szinte teljes felnőtt életét a Tibeti gyermekfalvak projekttel töltötte.[15] A gyermek dalai láma első nyelve az ő szavaival „egy tört hsziningi nyelv volt, amely a kínai egyik dialektusa”, ugyanis a családja nem beszélte a tibeti nyelvet.[16][* 1]

A tibetiek a dalai lámákat elődeik reinkarnációjának tartják a hagyomány szerint, akik mindannyian Avalókitésvara bodhiszattva emberi megtestesülései. Még hároméves sem volt a fiú, akit később tizennegyedikként ismertek el, amikor a kormány a dalai láma fölkutatására útnak indított egy bizottságot. Azt mondják, hogy több másik előjel mellett a 13. dalai láma bebalzsamozott testének dél felé fordított feje holtában északkelet felé fordult, ezzel mintegy kijelölve az irányt, hogy merre keressék utódját.[17] Hitük szerint általában kilenc hónaptól két évig terjedő idő telik el a dalai láma halála és a reinkarnáció megszületése között. 1475 óta, amikor az első dalai láma 84 éves korában elhunyt, az új lámák maximum kétéves szünetekkel születtek, de sokszor még egy év sem telt el. Éppen ezért az akkori régenst, az 5. reting rinpocsét különösen aggasztotta, hogy az új reinkarnációt sehonnan sem jelentették még. Ezért a Lhászától 150 kilométerre fekvő tóhoz, a Lhamo La-co környékére ment további jelek után kutatni. A szent tónál látomása volt, amely arra utalt, hogy Amdó környékén kell folytatnia a keresést, és egy keskeny ösvény végén lévő földszintes ház után kell kutatnia esőcsatornával. A kiterjedt keresés végül a Donrup-házhoz vezetett, aminek paraméterei nagyon hasonlítottak a régens vízióihoz.[18]

A kisfiúnak különféle, egymáshoz nagyon hasonló relikviákat, köztük játékokat is mutattak (például rózsafüzéreket, botokat, elefántcsont dobokat), melyek egy része hajdanán a 13. dalai lámáé volt, más részük viszont nem. A vizsgálódás során senkinek nem mondták el, hogy kinek a reinkarnációját keresik a kis tibeti fiúban. A fiú minden egyes tárgyat helyesen azonosított, amelyek a korábbi dalai lámáé voltak, és közben fel-felkiáltott: „Ez az enyém! Ez az enyém!”[19][20]

A 14. dalai láma szülőháza Takcer faluban

Lhamo Donrupot hivatalosan is elismerték a reinkarnálódott dalai lámaként, és a Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta.[21] A tibeti buddhisták általában jisinorbuként (jelentése: kívánságteljesítő ékkő) vagy kjabdróként (jelentése: megváltó) hivatkoznak rá, vagy csak egyszerűen Kundunnak (jelentése: jelenlét) hívják. Követői leggyakrabban „Őszentsége, a dalai láma” néven szólítják, és ezt a megszólítást alkalmazzák a dalai láma hivatalos honlapján is.[22]

Hatéves korától kolostori oktatásban részesült, fő oktatói Jongdzin Ling rinpocse (idősebb tanára) és Jongdzin Tridzsang rinpocse (ifjabb tanára) voltak.[23] 11 éves korában találkozott az osztrák hegymászó Heinrich Harrerrel, amikor Lhászában egy távcsövön keresztül szemlélődve észrevette őt a tömegben. Harrer az ifjú dalai láma eredményes oktatójának bizonyult, és a Tibeten kívüli világról tanította a fiatal fiút. Egészen 2006-ig, Heinrich Harrer haláláig barátok maradtak.[24]

1954-ben, az éves Monlam-fesztivál, a nagy ima ünnepe idején a lhászai Dzsokhang templomban, Csenrezig szobra előtt megkapta a buddhista bhiksuvá (szerzetessé) való teljes fölavatást.[25] 1958 nyarának végén kolostori záróvizsgáinak letételére először a Drepung, majd a Szera kolostorba utazott. Több napon át a két egyetem legjobb tudósaival kellett vitatkoznia. Sikeres vizsgát tett, és az egyik apát szerint kimagasló teljesítményt érhetett volna el, ha ugyanolyan körülmények között tudott volna felkészülni, mint egy átlagos szerzetes, és nem zavarja tanulmányait a Kínával való konfliktus.[26]

Élete dalai lámaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lhászai Potala palota, melyet az UNESCO a Világörökség részének nyilvánított 1994-ben

Amellett, hogy az első számú vallási vezető volt Tibetben, a dalai láma egyben hagyományosan az ország abszolút politikai uralkodója is volt. Azelőtt, hogy a 14. dalai lámát hivatalosan beavatták volna tisztségébe, 1950 októberében a Kínai Népköztársaság 80 000 fős hadserege behatolt az országba, könnyedén áttörve a 8500 fős tibeti védelmi vonalat. Kissé sietve, 1950. november 17-én avatták be hivatalába a 15 éves lámát, Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco néven, ezzel immár ő lett Tibet spirituális és világi vezetője.[27] Hatalomra kerülésének egyik első intézkedése az volt, hogy amnesztiát hirdetett az országban, így minden rabot kiengedtek a börtönökből. Ezután kinevezett két új miniszterelnököt, akikkel együtt küldöttségeket szerveztek a nyugati országokba, köztük az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba és Nepálba, hogy rávegyék őket, hogy avatkozzanak be a Tibettel szembeni erőszak megállítása érdekében. Követet küldtek Kínába is annak reményében, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek Kína Tibetből való kivonulásáról. A tárgyalások vége az lett, hogy 1951 áprilisában erőszakkal aláíratták az általuk „tibeti önkormányzatnak” nevezett küldöttséggel az úgynevezett Tizenhétpontos egyezményt, amely kimondja, hogy Tibet békésen átadja területeit a Kínai Népköztársaság részére.[4] Ezt követően úgy döntöttek, hogy biztonságosabb, ha a dalai láma egy Indiához közeli, Szikkimmel határos déli területre, a Csumbi-völgyi Dromóba utazik, mert onnan könnyebb elmenekülni, ha súlyosabbra fordul a Kínai nyomásgyakorlás. A következő hét hónapot a völgyben töltötte a tibeti vezető, és csak 1951 augusztusában tért vissza Lhászába.

A dalai láma rési lakosztálya a Potalában. Az üres szerzetesi öltözék távollétét szimbolizálja

1954 júliusában a dalai láma Kínába látogatott, hogy béketárgyalásokba kezdjen a kínai vezetőkkel. Közel egy éves tartózkodása során találkozott többek között Mao Ce-tunggal, Csou En-lajjal és Teng Hsziao-pinggel. A kínai vezetők igyekeztek rávenni a dalai lámát egy 46 fős bizottság felállítására, amely megalapítaná az autonóm Tibetet. Valójában a küldöttséget azzal a szándékkal hozták létre, hogy aláássa a dalai láma tevékenységét és megerősítse a Kínai uralmat.[4]

1956-ban meghívták a dalai lámát Buddha halálának 2500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségre, Indiába. A pár hónapos ott tartózkodása során találkozott az indiai miniszterelnökkel, Dzsaváharlál Nehruval, hogy megsürgesse India nyomásgyakorlását Kínára egy tibeti autonóm kormány létrehozásához, mivel Tibet kapcsolatai Kínával nem bizonyultak sikeresnek. Nehru nem akarta, hogy tovább nőjön a feszültség India és Kína között, ezért arra ösztönözte a dalai lámát, hogy térjen vissza hazájába, és próbáljon meg együttműködni a kínaiakkal a Tizenhét pontos egyezmény alapján. Tendzin Gyaco utolsó szerzetesi vizsgáját Lhászában tette le (gese tudományos fokozat) 1958–1959 telén.[28]

Tibetben az általános nyugtalanság fokozódott, és a kínaiak egyre sűrűbben vetettek be erőszakos eszközöket a tömegek megfékezésére. 1959 márciusában tízezrek gyűltek össze a nyári palotánál attól félve, hogy a kínaiak el akarják rabolni a dalai lámát. Végül március 17-én szökött el a katonai álruhába öltöztetett dalai láma kísérőivel együtt az egyre fokozódó fizikai attrocitások elől. Egy 14 napos, embert próbáló utazás után, március 31-én érték el az indiai határt.[29]

Száműzetés Indiába[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. dalai láma 1988-ban
Dharamszala elhelyezkedése Indiában

Az indiai kormány segítséget nyújtott a tibeti menekültek számára. Új területük az észak-indiai Dharamszala városa volt. Nehru miniszterelnökkel megállapodtak, hogy az indiai oktatásügyi minisztériumon belül létrehoznak egy tibeti oktatással foglalkozó független társaságot.[29] 1959. június 20-án a dalai láma összehívott egy sajtótájékoztatót, amelyen érvénytelennek nyilvánította a kínai vezetők által törvénytelen eszközökkel kierőszakolt és hamisított pecséttel ellátott 17 pontos megállapodást. Radikális változások történtek az adminisztráció területén is. A száműzetésben felállított ideiglenes tibeti kormányban helyet kaptak vadonatúj minisztériumok, például oktatási, információs, családügyi, biztonságügyi, vallásügyi és gazdasági minisztérium. A menekültek száma közben elérte a 30 000 főt, akiket sátrakban szállásoltak el. 1960. március 10-én, mielőtt a mintegy nyolcvan tagú Központi Tibeti Adminisztráció elhagyta volna Dharamszalát, a dalai láma a következő hivatalos közleményt adta ki, a tibeti felkelésre megemlékezve:

Ezen első alkalommal, fontosnak tartom elmondani, hogy az embereink hosszútávú gondolkodással tekintsenek a tibeti helyzetre. A velünk együtt száműzetésben élőknek azt mondtam, hogy a legfontosabb az, hogy telepítsük át és folytassuk a kulturális hagyományainkat. A jövővel kapcsolatban azt hiszem, hogy a mi fegyverünk az igazság és a bátorság, amelyek által mi tibetiek végül visszanyerjük majd Tibet szabadságát.[29]

1963-ban a dalai láma megfogalmazta fiatal kormánya új alkotmányát, amelyet számos reform követett. A reformok után kialakult új alkotmánynak a „Száműzött tibetiek alaptörvényei” címet adták. A szabályzat szólásszabadságot, vallásszabadságot, gyülekezési szabadságot, illetve a személyek szabad mozgását mondja ki. 1990-ben a dalai láma új demokratikus választásokat szorgalmazott, amelynek értelmében a tibeti minisztertanács (Kasag) tagjait már nem a dalai láma jelöli ki, hanem demokratikusan választják meg. 1992-ben a száműzetésben lévő kormány külön alkotmánytervet dolgozott ki a jövőbeli szabad Tibetre vonatkozóan. 2011-ben, többéves előkészítés után, a dalai láma önként lemondott világi tisztségéről.[30]

Oktatási tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma előadása a németországi Hannoverben, 2013-ban
Kálacsakra beavatás az indiai Bodh-Gajában, 2005-ben

A 14. dalai láma előadásokat és nyilvános beszédeket tart az év minden időszakában, különböző helyszíneken. Az indiai rendezvények a nagyközönség számára ingyenesen látogathatók, Indián kívül azonban általában belépőjegyet kell váltani az előadásokra. Az ezekből bejövő összegek a dalai láma látogatásával és a rendezvénnyel kapcsolatos költségeket fedezik.[31]

A dalai láma a tibeti naptár első hónapjának 16. napján – amely általában februárra vagy márciusra szokott esni – tartja az éves tavaszi tanításait (a monlam tanításokat) a dharamszalai főtemplomban. A tanítási sorozat általában 15 napig tart, amely hivatalos tolmácsolásban hallgatható FM csatornán keresztül. Ezeket a népszerű tanításokat több ezer ember – tibeti és nem tibeti egyaránt – hallgatja. Az év folyamán a dalai láma rövidebb tanításokat ad különböző időpontokban. Az elmúlt években például különböző tajvani és koreai buddhista gyakorlók kérték fel, hogy tartson nekik külön előadásokat. Ezeket rendszerint FM csatornán keresztül lefordítják kínai vagy koreai nyelvre, illetve angolra. Az indiai téli hónapok alatt gyakran látogat Bodh-Gajába vagy a dél-indiai tibeti településekre, ahol szintén előad.[31]

A tanítások mellett a dalai láma számos felhatalmazási és beavatási szertartáson vesz részt az év folyamán, amelyek általában egybeesnek egyéb tanításokkal is. A kálacsakra beavatás egy összetett és széleskörű beavatási szertartás, amelyet 2005-ig 29 alkalommal tartott. Mindazonáltal mindig kihangsúlyozta, hogy a szertartásnál sokkal fontosabb, hogy a gyakorló vegyen részt a tanításokon és értse meg mélyebben a buddhista filozófiát.[31]

Ezeken túlmenően a dalai láma szívesen ad elő olyan témákban, amelyek közel állnak a szívéhez. A mintegy egy órás nyilvános előadások után általában lehetőség nyílik a hallgatóság számára, hogy kérdéseket tegyen fel neki.[31]

Külföldi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma Barack Obama amerikai elnökkel a Fehér Házban, 2014-ben

1967 óta a dalai láma számos látogatást tett különböző országokban. Gyakran tart vallási és egyetemes értékű világi beszédeket is. Találkozott VI. Pál pápával a Vatikánban 1973-ban, II. János Pál pápával 1980-ban, majd 1982-ben, 1986-ban, 1988-ban, 1990-ben és 2003-ban. II. János Pál rendkívül nagy hatással volt rá, önéletrajzában így ír róla: „Nagy szellemi vezető, nem fér hozzá kétség; aki merénylőjét képes testvérének nevezni, mint II. János Pál, az nagy lelki-szellemi magasságokba jutott”. Szintén nagy hatással volt rá Teréz anya is.[32]

1990-ben Dharamszalában egy zsidó tanárokból álló küldöttséggel találkozott, hogy kiterjedt vallásközi párbeszédet folytasson velük. Azóta háromszor látogatott el Izraelbe, és 2006-ban találkozott az izraeli askenázi főrabbival Yona Metzgerrel.[33] 2006-ban magánmegbeszélést folytatott XVI. Benedek pápával. Találkozott továbbá a későbbi canterburyi érsekkel, Robert Runcie-val és az anglikán egyház más vezetőivel Londonban, Gordon B. Hinckley-vel, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának (mormonok) későbbi elnökével, mint ahogy az ortodox egyház, a muszlimok, a hinduk, a zsidók és a szikhek vezető tisztviselőivel is.[34]

A pekingi olimpia felfutása idején a dalai láma az Egyesült Államok felé tartó útja során Japánba látogatott 2008. április 10-én, miközben szerte a világban nagy tiltakozások követték az eljárást, ahogy a kínaiak kezelték a tibeti zavargásokat. A dalai láma, akit Peking a zavargások egyik felbujtójának titulált, nyugalomra intette a népet, de a tiltakozások csökkenésének csak kevés jele mutatkozott. A dalai láma kijelentette, hogy nem támogatja a 2008. évi nyári olimpiai játékok bojkottját. Japán kormánya viszonylag semleges maradt a Tibetben alkalmazott erőszak megítélése szempontjából, és Peking iránti tiszteletből hivatalosan nem foglalkozik a dalai lámával. Tokió azonban biztosítja a vízum megadását a spirituális vezetőnek, aki viszonylag sűrűn látogatja Japánt.[35]

A dalai láma számos alkalommal tartott beszédet az Európai Parlamentben.[36] Több ízben kapott meghívást a Fehér Házból, így többször is találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével. Legutoljára 2014. február 21-én Barack Obama elnökkel találkozott Washingtonban.[37]

Vallásközi dialógusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma és Desmond Tutu érsek, Nobel-békedíjasok, 2004

1973-ban a dalai láma találkozott VI. Pál pápával Vatikánban. II. János Pál pápával többször is találkozott: 1980, 1982, 1986, 1988, 1990 és 2003. 1990-ben Dharamszalában fogadott egy zsidó tanítókból álló küldöttséget.[38] Azóta háromszor is ellátogatott Izraelbe, és 2006-ban találkozott Izrael főrabbijával. Ugyanebben az évben négyszemközti beszélgetésen vett részt XVI. Benedek pápával. Londonban találkozott Robert Runcie canterbury érsekkel és más anglikán egyházi személyekkel, valamint egyéb ortodox keresztény, iszlám, hindu, zsidó, és szikh vezetőkkel. A dalai láma jelenleg is tagja az Elidzsah Vallásközi Intézet részeként létrehozott Világ vallási vezetői tanácsának (Board of World Religious Leaders),[39] és részt vett a 2007-es tanácskozáson, Amritszárban (India). A tanácskozás témája a szeretet és a megbocsátás volt.[40]

2009. január 6-án a nyugat-indiai Gudzsarát állambeli Mahuva városban a dalai láma nyitotta meg a vallásközi „Világvallások – párbeszéd és szimfónia” konferenciát, amelyet a hindu Morari Bapu hívott össze. Az eseményen a főszervező szerint „olyan módokat kerestek, amelyek által a fő vallások viszályait lehetne kezelni”.[41][42] Morari Bapu szerint bizonyos esetekben a modern tudományos eredményeket kell alapul venni a nem bizonyított vallási babonák eloszlatásához.[43]

A dalai láma – több buddhista tudóssal együtt – 2010. május 12-án az amerikai Indiana állambeli Bloomington városban[44] megnyitotta a „Közös nevező” elnevezésű projektet (Common Ground Project), amelyet a jordániai Ghazi bin Muhammad herceggel együtt terveztek éveken át, személyes találkozásaik alkalmával. A projekt egy könyvre épül: Közös nevező az iszlám és a buddhizmus között (Common Ground between Islam and Buddhism).[45]

A három elkötelezettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma keresztény egyházi személyekkel – 2012
A dalai láma a Tibeti Gyermekfalvaknál Dharamszalában, 1993-ban

Annak ellenére, hogy a 14. dalai láma „egyszerű buddhista szerzetesként” jellemzi magát, valójában a világbéke nagykövete és inspiráló szószólója is egyben. Bármerre jár a világban, az egyetemes értékekről beszél: együttérzés, elfogadás, megbocsájtás. Három fő dolog mellett kötelezte el magát egész életére:[46]

  • Elsőként, az emberi lények szintjén, elkötelezte magát, hogy támogatja az egyetemes emberi értékeket, például az együttérzést, a megbocsájtást, az elfogadást, az elégedettséget és az önfegyelmet. Minden beszédében kinyilvánítja, hogy minden ember ugyanolyan érzelmileg és fizikálisan is. Mindenki boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Kiemeli, hogy a nem hívő emberek is fontosnak tartják ezeket az értékeket, amelyek által boldogabb lehet az életük. A dalai láma ezt úgy nevezi, hogy világi etika. Elkötelezte magát, hogy ezen értékek fontosságát megossza az emberekkel.
  • Másodikként, hívőként, elkötelezte magát, hogy támogatja a nagy világvallások hagyományai közötti harmóniát és egyetértést. Magyarázata szerint a filozófiai különbözőségek ellenére minden világvallásban megvan a lehetőség, hogy jó embereket neveljen. Emiatt fontosnak tartja, hogy minden világvallás tisztelje a többit és fogadja el a többiek hagyományainak értékeit. Az egy vallás, egy igazság elve az egyén szintjén értendő, azonban a közösség szintjén szükségszerű a vallási sokszínűség, hiszen többféle az igazság is.
  • Harmadikként, mivel tibeti és a dalai láma címet viseli, elkötelezte magát, hogy megőrzi a tibeti buddhista kultúrát, amely a béke és az erőszakmentesség kultúrája.[47]

Nemzetközi gyermekfalvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma régóta támogatja az SOS Gyermekfalvak szervezetét. Gyakran látogat el a falvakba, és baráti kapcsolatban van az alapítóval, Hermann Gmeinerrel.[48]

Az SOS erőfeszítéseit így jellemezte:

Az SOS Gyermekfalvak által végzett nagyszerű munka a jótékonyság, ahol a tettek hangosabbak a szavaknál. Hermann Gmeiner forradalmian új ötlete és az általa kidolgozott általános koncepció, hogy árva és elhagyatott gyermekeknek új családot és állandó otthont nyújtsanak, nagy hatással volt a gyermekjólétre világszerte, és az SOS Gyermekfalvak példája lett minden kontinensen. Az SOS Gyermekfalvak példája mindenekelőtt azt mutatja, hogy lehetséges egy olyan testvéri közösség létrehozása, amely mindenféle faji, vallási és nemzetiségi csoportba tartozó gyermekeket befogad. Az a kötelék, mely ezeket a közösségeket fejleszti és összetartja, és a nevelés alapját képezi, a szeretet.[48]

Tendzin Gyaco és a modern tudományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joan Halifax és Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma a 14. Tudat és Élet konferencián Dharamszalában, 2007
Tudat és Élet konferencia 2013-ban
Nyugati tudósokkal a 2013-as Tudat és élet konferencián Dharamszalában

Köztudott, hogy a 14. dalai lámát egészen gyerekkora óta érdeklik a tudományok.[49] 1973-ban látogatást tett a Cambridge-i Egyetem asztrofizikai laboratóriumában. Tíz évvel később részt vett az Alpbach szimpozia a tudatosságról című rendezvényen, ahol találkozott Francisco Varela chilei neurobiológus-filozófussal. Később is többször beszélgettek egymással, majd a dalai láma egyik franciaországi tartózkodása során meghívta Varelát, hogy töltsön el egy hetet vele Dharamszalában. A dalai láma találkozott Adam Engle amerikai buddhista jogásszal és üzletemberrel is, akit szintén érdekelt ez a fajta tudományköziség. 1987-ben történt meg a találkozás, amely az első olyan hét volt, amikor a dalai láma párbeszédet folytatott nyugati tudósokkal.[50] Egyetértettek abban, hogy a valóság természetének kutatásában a nyugati tudomány játszotta eddig a domináns szerepet, ám ez nem bizonyult elegendőnek. Úgy vélték, hogy ugyan a tudomány empirizmusra, technológiára, „objektív” megfigyelésre és elemzésre épül, további módszereket is be kell vetni egy sikeresebb vizsgálódás érdekében. Ezekkel egyenlő értékben az alaposan kifinomított kontemplációs gyakorlatokat és a befelé figyelés módszerét lehetne és kell is alkalmazni.[51]

A dalai lámával való első párbeszéd óta már 26 rendezvényt tartottak, amelyek alkalmával találkozhatott a keleti és nyugati tudomány.

A dalai láma 2013-ban Ausztráliában (Adelaide) a következőket mondta egy beszéde során a boldogságról:[52]

„Általában a boldogságot az elégedettséggel szoktam jellemezni. A boldogság nem feltétlenül valamilyen kellemes élmény, hanem egy olyan semleges élmény, amely mélyebb boldogságot okoz. Úgy hiszem, hogy a jószívűségből fakadó nyugodt tudat csillapítja a gonosz érzelmeket mások irányába és csökkenti a bizalmatlanságot is. Sosem tekintettem magamat különlegesnek. Ha úgy vélném, hogy különbözök tőletek - például, hogy én buddhista vagyok, vagy esetleg én vagyok Őszentsége a dalai láma, vagy egy Nobel-békedíjas, akkor valójában saját magam számára teremtenék egy börtönt. Ezeket a dolgokat elfelejtem. Egyszerűen csak egy vagyok a 7 milliárd ember közül, hiszen mentálisan, érzelmileg és intellektuálisan ugyanolyanok vagyunk. Amikor a repülőn néha előjön az a bizonyos „gáz” probléma, azt néha nehéz „elengedni”. Ezért alkalomadtán az ember körbenéz aztán így csinál [oldalra dől a fotelban – hatalmas nevetés]. Az elégedettség legvégső forrása bennünk van. Ha helytelen dolgokat cselekszünk, főleg ha bántunk másokat, akkor annak negatív következményei lesznek. Ha segítünk másoknak és boldogságot okozunk nekik, akkor hasznunk származik belőle. Ha erősebb belső tartásunk van és erősebb az élet értelmébe vetett bizalmunk és van célunk, amit el akarunk érni, akkor mindig boldognak érezzük magunkat. Amikor fiatalok vagyunk, akkor ezek a belső értékek még erősen élnek bennünk. Aztán felnövünk és – főleg ebben a társadalomban, amelyben nem sok szó esik ezekről az értékekről, csupán az újság van és a tv, amelyben a sportról, pénzről, reklámról és egyéb anyagi értékekről esik szó – senki nem beszél, senki nem magyarázza el a jószívűség fontosságát. Pedig sok dolog van ami miatt boldogok lehetünk. A 20. század elején és később is sok pozitív változás történt. Azt hiszem, hogy a világon sok rossz dolog van és sok a gond, azonban sok jó dolog is van. Mégis azt tanították, hogy féljünk mindenkitől. És valójában ez megtámadja a boldogság alapját. Mivel társas lények vagyunk, ezért a barátság nagyon lényeges dolog. A barátság a bizalomból fakad. A félelem és a bizalom ellentmondanak egymásnak. Minél több a félelem, annál kevésbé lehet kiépíteni bizalmat. Félelemmel hogyan lehet barátságokat kötni? A nagy városokban sok ember él, de mindenki csak magára gondol, önző a látásmódjuk és nem törődnek a szeretet érzésével. Túl nagy a versengés és az irigység. Az irigység bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig frusztrációt és félelmet. Ebből automatikusan keletkezik a magány érzete. Tehát a magány érzete nem a környezet eredménye, hanem a saját mentális hozzáállásunk következménye. Azt hiszem, hogy képesek vagyunk arra, hogy mélyebb tapasztalatra tegyünk szert a saját életünkről. Tegyünk egyfajta fogadalmat, hogy mostantól egy új személy leszek. Ugyanaz a test, de egy új személy.”

A 2015-ös Élet és tudat konferenciát októberben tartják az amerikai Massachusetts államban.[53]

Társadalmi állásfoglalásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berlini látogatás és nyilvános előadás 2004-ben
Szlovéniai látogatása során 2010-ben
A karmapa társaságában az amerikai fővárosban, 2011-ben. A háttérben tibeti tangkák, kálacsakra pavilon, szerzetesek és apácák.
Tibeti muszlimokkal 2012-ben
A dalai láma előadása az amerikai Syracuse Egyetemen, 2012
Woopy Goldberg társaságában, Washington, 2011
A hideg norvég télben, 1989-ben
Az Oregon Egyetem vendégeként 2012-ben
A dalai láma sálat ad át Richard Gere, amerikai színésznek – 2007
A dalai láma Hannoverben, 2013
A láma a Tulane-i Egyetem tiszteletbeli doktori cím átvételekor, 2013-ban
Tendzin Gyaco Bécsben, 2012-ben

Abortusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma árnyalt és viszonylag rugalmas véleményt formált az abortusszal kapcsolatban. Magyarázata szerint a buddhista fogadalmak nézőpontjából az abortusz gyilkosságnak számít.[54] Kiemelte ugyanakkor, hogy bizonyos terhességmegszakításokat etikusan elfogadhatónak lehet tekinteni, „amennyiben biztosan tudni lehet, hogy az anyaméhben lévő gyermek szellemileg visszamaradott lenne, vagy ha a szülés komoly egészségügyi veszélyt jelentene mind az édesanya, mind a csecsemő számára” – ezért minden egyes eset egyedi és külön meg kell vizsgálni pontosan az adott körülményeket.[55]

Demokrácia, erőszakmentesség, vallásharmónia és Tibet kapcsolata Indiával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tendzin Gyaco társadalmi-gazdasági szempontból a mai napig marxistának tartja magát – „A kapitalista országokban egyre nő a szakadék a gazdagok és a szegények között. A marxizmusban az egyenlő elosztáson van a hangsúly”.[56] Ugyanakkor, úgy véli, hogy még mindig a demokrácia a legjobban működő rendszer az emberi jogok érvényesítése szempontjából.[57] A dalai láma gyakran hangoztatja, hogy India üzenetét hordozza, amikor az előadásai alkalmával az erőszakmentességről és a vallásharmóniáról beszél – „Az ősi indiai gondolkodásmód küldötte vagyok”. Azt mondja, hogy Indiában mély gyökerei vannak a demokráciának. Rendszeresen adózik tisztelettel India előtt, amikor Indiát nevezi Tibet „gurujának” (tanítómester). Ezt azzal indokolja, hogy a 8. században a Nálanda egyetemről nagy buddhista tudósok, mint például Nágárdzsuna, érkeztek Tibetbe, hogy a buddhizmust hirdessék. Nyugati tudósokra hivatkozva gyakran említi meg, hogy az előző évszázadban mintegy 200 millióan vesztették életüket a háborúkban, sok országnak ment tönkre a gazdasága, az évszázad „az erőszak, a háború és a vérengzés évszázadának” nevezhető. Ennek kapcsán szokta megemlíteni beszédeiben, hogy az erőszakmentességet aktívan képzeli el, amelyben kulcsszerepet játszik a párbeszéd – „Legyen a 21. század a tolerancia és a párbeszéd évszázada”.[58][59]

1993-ban a dalai láma az Emberi jogok világkonferenciája meghívott vendége volt, amelyen beszédének címe az Emberi jogok és az egyetemes felelősség volt.[60]

2013-ban nyíltan kritizálta azokat a buddhista szerzeteseket, akik abban az évben megtámadtak muszlim kisebbségben élő burmaiakat – „Tényleg, elképzelhetetlen a vallás nevében megölni embereket, nagyon szomorú”.[61]

Étrend és állatjogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Az emberek úgy tekintenek az állatokra, mintha azok zöldségek volnának, és ez nem helyes. Meg kell változtatnunk az emberek gondolkodását az állatokkal kapcsolatban. Én buzdítom a tibeti és nem tibeti embereket, hogy mozduljanak el a vegetáriánus étrend felé, amely nem okoz szenvedést.[62]

A dalai láma az együttérzést szorgalmazza az állatok irányában, és gyakran felveti, hogy az emberek próbálják ki a vegetarianizmust, vagy legalább csökkentsék az elfogyasztott hús mennyiségét. Tibetben, ahol történelmileg a hús volt a leggyakoribb étel, a szerzetesek – a dalai lámákat is beleértve – mindenevők voltak. A 14. dalai láma húsfogyasztó családban nőtt fel, de áttért a vegetarianizmusra, miután emigránsként letelepedett Indiában, ahol a zöldségekhez sokkal könnyebben hozzá lehet jutni. Évekig nem fogyasztott húst, majd májgyulladásos fertőzést kapott és nagyon legyengült a szervezete. Az orvosai tanácsára elkezdett bizonyos napokon húst is fogyasztani. Évekkel később ismét megpróbált áttérni a vegetarianizmusra, ám egészségügyi okokból ismét csekély mennyiségben húsevésre kényszerült.[63]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma marxistának vallja magát, és így fogalmazott meg kritikát a kapitalizmussal szemben.[64][65][66]

„„Nemcsak szocialista vagyok, de enyhén baloldali is, tehát kommunista. Gazdaságelméleti szempontból marxista vagyok. Azt hiszem, sokkal inkább baloldali vagyok, mint a kínai vezetők [hatalmas nevetésben tör ki]. Ők kapitalisták.”[64]

Fiatal korában hallott először a kommunizmusról, de csak a kommunista Mongólia pusztításaival kapcsolatosan. Csak jóval később, pekingi látogatása alkalmával ismerkedett meg a marxista elmélettel.[67] Akkoriban – mondja – „annyira vonzódtam a marxizmushoz, hogy ki is fejeztem szándékomat, hogy én is a Kínai Kommunista Párt tagja szeretnék lenni”. Nagyra becsülte az önfenntartás és az egyenlő elosztás elméletét. Mindazonáltal úgy tartja, hogy Kína nem alkalmazta alaposan az „igazi marxista politikát”,[68] és a Szovjetunióhoz hasonló kommunista államok „sokkal jobban törődtek a szűk nemzeti érdekeikkel, mint a nemzetközi munkásszövetséggel”.[69] Ezen túl úgy tartja, hogy a történelmileg marxista államok túl nagy hangsúlyt fektettek az uralkodó osztály elpusztítására, és nem szenteltek elegendő figyelmet az együttérzésre.[69] Ennek ellenére a kapitalizmusnál többre tartja a marxizmust, mert nézete szerint az előbbinél csak a nyereségszerzés számít, az utóbbinál pedig a „morális etika”.[70] 1993-ban a következőket mondta:

„Az összes közgazdaságtani elmélet közül a marxista gazdasági rendszer morális elvekre, a kapitalizmus pedig a növekedésre és a jövedelmezőségre épül. A marxizmus a vagyon egyenlő arányú elosztását, illetve a termelőeszközök igazságos használatát tartja fontosnak és egyaránt törődik a munkásosztály sorsával – amely az emberek többségét jelenti –, valamint a nem kiváltságos és szükséget szenvedők sorsával. Ezen felül nem hagyja figyelmen kívül kisebbségi kizsákmányolás áldozatait sem. Emiatt tetszik nekem ez a rendszer, és igazságosnak tűnik. Nemrégiben olvastam egy írást, amelyben őszentsége a római pápa is a marxizmus pozitív aspektusairól beszélt.[65][69]

Környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma rendszeresen felszólal a környezetvédelemmel kapcsolatban. Rámutatott, hogy Ázsia több folyója Tibetből ered, és a Himalája olvadó gleccserei miatt jelentős problémák jelentkezhetnek azokban az országokban, amelyeken keresztülfolynak ezek a folyók.[71] Nagy örömmel fogadta azt a kínai törvényt, amely megtiltotta a tibeti erdők kiirtását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek a törvények a korrupció miatt kijátszhatók.[72] Kijelentette, hogy „a környezetvédelem a mindennapi életünk részévé kellene, hogy váljon”;[73] személy szerint azzal mutat példát, hogy kád helyett zuhanyozik, és lekapcsolja maga után a lámpát, amint elhagyja a helyiséget.[71] 2005 környékén kampányba kezdett a vadállatok védelme érdekében, amelynek keretében kiadott egy vallási szabályzatot, amely tiltja a tigris- és a leopárdbőrből készült ruházatot.[74][75] Támogatja a bálnavadászat elleni fellépést, ugyanakkor kritikával illet bizonyos aktivista csoportokat.[76] A 2009-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény konferencia előtt arra buzdította a nemzeti vezetőket, hogy tegyék félre a nemzeti érdekeket és együttesen lépjenek fel a klímaváltozás negatív hatásaival szemben.[77]

Szexualitás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermekkora óta szerzetesként élő dalai láma szerint a szex gyorsan múló kielégülést okoz, és később problémákhoz vezet, míg a szerzetesi szüzességi fogadalom „több függetlenséget és több szabadságot” azaz jobb életet kínál.[78] Megfigyelése szerint a házaséletből származó problémák olykor öngyilkossághoz vagy gyilkossághoz is vezetnek.[79] Kifejtette, hogy az összes vallás hasonlóan vélekedik a házasságtörésről.[80]

A hagyományos buddhista nézőpontot a helyes szexuális viselkedésről a következőképpen magyarázta: a megfelelő szervet a megfelelő szervbe, megfelelő időben. Ezt úgy értelmezték, hogy az orális, a kézi és az anális közösülés (homoszexuális és heteroszexuális) helytelennek számít a buddhizmusban. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mai modern időkben minden közös akaratból történő szexuális aktus, amellyel nem bántanak másokat, etikusan elfogadható, és hozzátette, hogy a társadalomnak nem szabadna diszkriminálni a meleg nőket és férfiakat, hanem szekuláris szempontból el kellene fogadni és tisztelni kellene őket.[81] Egy 1994-es OUT Magazine által készített interjúban a dalai láma világossá tette, hogy „ha valaki odajön hozzám és megkérdezi, hogy a homoszexualitás rendben van-e vagy sem, akkor megkérdezem tőle, hogy 'mi a partnered véleménye erről?' Ha mindketten beleegyeztek, akkor azt hiszem az a válaszom, 'ha két férfi vagy két nő önakaratából beleegyezik és mindkettőjük elégedettségével történik, anélkül, hogy másokat bántanának ezzel, akkor rendben van'”.[82] Ugyanakkor a CBC News: Sunday egyik műsorában adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a buddhizmusban a homoszexualitás is a helytelen szexuális magaviseletek közé tartozik.[83] Hasonlóan nyilatkozott a kanadai Vancouver Sun számára is.[84]

Az 1996-os A dogmán túl című könyvében a következőképpen írta le a helyes szexuális magaviselet hagyományos buddhista meghatározását: „Egy szexuális cselekedetet helyesnek nevezhetünk akkor, ha a pár a szexuális közösülésre való szerveiket használják és semmi mást… A homoszexualitás, történjen férfiak vagy nők között, önmagában nem helytelen. Ami helytelen, az az előzőekben helytelenként meghatározott szervek használata szexuális érintkezés céljából.”[85] 1997-ben kifejtette, hogy a tanítás alapja ismeretlen volt számára. Közvetítette saját szándékát, hogy megfontolja annak a lehetőségét, hogy némely tanítás csak valamilyen kulturális vagy történelmi kontextusra vonatkozik.[86]

A dalai láma együttérzését fejezte ki a meleg, a biszexuális és a transzszexuális beállítottságú emberekkel szemben elkövetett erőszakos cselekedetekkel kapcsolatban, és toleranciára és az emberi jogok tiszteletben tartására buzdított.[87]

A nők jogai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemiséggel és a nőkkel kapcsolatban a dalai láma több alkalommal kijelentette, hogy ő feministának tartja magát.[88]

Úgy véli, hogy a nők természetüknél fogva együttérzőbbek annál az oknál fogva, hogy biológiailag képesek gyermeket szülni és táplálni. Felszólította a nőket, hogy „teremtsenek és vezessenek egy együttérzőbb világot”.[89]

A dalai láma a Hamburgi Egyetemen tartott 2007-es Nők a buddhizmusban című előadáson a következőket mondta:

Hagyományosan a háborúkat férfiak indították, mivel úgy tűnik, hogy ők fizikailag jobban fel vannak szerelkezve az agresszív viselkedésre. A nők viszont sokkal inkább törődőek és érzékenyebbek mások kényelmetlenségére és fájdalmára. Annak ellenére, hogy a férfiak és a nők ugyanúgy képesek az agresszióra és a jószívűségre, különböznek abban, hogy a kettő közül melyik mutatkozik meg könnyebben. Ezáltal, ha a világi vezetők többsége nő volna, talán kevesebb veszélye lenne a háborúk kitörésének, és több együttműködés lehetne a globális törődés alapján – természetesen, léteznek nehéz esetek a nők között is! Én szimpatizálok a feministákkal, de nem elég egyszerűen csak kiabálniuk. Erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy pozitívan járuljanak hozzá a társadalomhoz.[90]

Egészség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013 áprilisban az északír Derry városában rendezett „Az Együttérzés kultúrája” rendezvényen kifejtette a nyugodt tudat gyakorlásának fontosságát: „A melegszívűség kulcsfontosságú az egészséges egyének, családok és közösségek számára… A tudósok azt mondják, hogy az egészséges tudat kulcsfontosságú az egészséges test számára. Ha komolyan veszitek a saját egészségeteket, gondolkozzatok és minden telhetőt tegyetek meg a nyugodt tudat megőrzésére. Ez nagyon, nagyon fontos”.[91]

Eutanázia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalai láma véleménye szerint az eutanázia megengedhető azok számára, akik olyan kómában vannak, amelyből nem lehetséges a felépülés:

Amikor megkérdezték a dalai lámát az eutanáziával kapcsolatban, azt mondta, hogy a buddhisták úgy tartják, hogy az élet értékes, főleg az emberi élet és hozzátette, hogy „azt hiszem, hogy (az eutanáziát) jobb elkerülni”.
„Ugyanakkor azt gondolom, hogy a buddhista módszer az, hogy megítélje, hogy egy cselekedet helyes vagy helytelen, vagy megvizsgálja az érveket mellette és ellene.”
Egy kómában lévő emberről mesélt, akinek nem volt esélye a felépülésre, illetve egy asszonyról, akinek terhessége veszélyeztette a hasában lévő gyermek életét és a sajátjáét, amely által a nem cselekvés nagyobb áldozatokkal járna.
„Azt hiszem, hogy buddhista nézőpontból ezek kivételes esetek” – mondta. „Emiatt jobb ha minden esetet egyenként megvizsgálunk.”[92]

Evolúciós elmélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok buddhista hallgatólagosan elfogadja az evolúciós elméletet, mivel annak a legfontosabb buddhista tanítások nem mondanak ellent.[93][94] A világegyetem örökkévalóságáról és a végtelenségéről való kérdések azok közé tartoznak, amelyekre Buddha nem válaszolt (lásd megválaszolatlan kérdések), mivel ezek a spekuláció kontraproduktív területei.[95] A buddhisták nem foglalkoznak az ilyen jellegű kérdésekkel, mivel úgy tekintik, hogy ezek nem adnak semmit ahhoz, hogy valaki megszabadulhasson vagy megszabadíthasson másokat a szenvedéstől.[96] Ahhoz, hogy valaki elérje a megvilágosodást, nem kell tudnia az élet eredetét és nem is kell egyetértenie Buddhával a tudományos kérdésekben.

A 14. dalai láma elutasítja a természetes kiválasztódáson nyugvó evolúciós elméletet:[97]

„ Buddhista nézőpontból egy az élet eredetét magyarázó elmélettől egyáltalán nem kielégítő az, hogy ezek a változások csupán véletlenszerű eseményeknek köszönhetőek.[* 2]

Lopez kifejti, hogy az újjászületés folyamata (bármilyen nagy számban történjen és vonatkozhat bármely érző lényre a különböző birodalmakban) mindig a karmától függ, amely megmagyarázza a dalai láma nézőpontját.[98]

Magyarországi látogatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. dalai láma eddig hét alkalommal járt Magyarországon.[99] Legelőször 1982-ben, majd 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban, 2000-ben és 2010-ben.[100] Elsőként – útban Rómába, II. János Pál pápához – az 1982. szeptember 26-ról 27-ére virradó éjszakát töltötte hazánkban, a Magyar Népköztársaság kormányának vendégházában, ahol a kormány részéről Marjai József, miniszterelnök helyettes fogadta. A repülőtéri váróban a mongol nagykövet mellett találkozott Hetényi Ernővel, a Magyarországi Buddhista Misszió alapító vezetőjével.[101] 1990. április 25–30. között Tendzin Gyaco több magyar buddhista egyház meghívására Budapestre látogatott. Ittléte alatt Csenrezig beavatást adott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Szent István-bazilikában közös szertartáson vett részt Paskai László bíborossal és a történelmi egyházak képviselőivel.[102] 1992. július 20–25. között, többek között a Csan Buddhista Egyház meghívására látogatott hazánkba. A Sportcsarnokban 4000 ember előtt tartott nyilvános előadást, a Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig buddhista tanítást adott. Ellátogatott Tarra, ahol felszentelte a Karma Ratna Dargye Ling Egyház Kőrösi Csoma Sándornak szentelt (a nagy magyar tudós halálának 150. évfordulójára készült) 13 méter magas sztúpáját.[103] Egy évvel később fölszentelte a Bop Jon buddhista szerzetes jóvoltából Zalaszántón felépített 36 méter magas sztúpát, amely Európában a legnagyobb ilyen építmény volt. 1996 október 27–28-án a Budapest Klub meghívására újra Magyarországra látogatott, és több humán politikus, vallási vezető, tudós és művész társaságában aláírta a Planetáris Tudat Kiáltványát.[104] Másnap az Építők Kongresszusi Központjában tartott nyilvános előadást. 2000 október 12–14. között a Közép-európai Egyetem és Tibetet Segítő Társaság meghívására érkezett az országba a 14. dalai láma, ez alkalomból Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta. Első nap az egyetemen tartott sajtótájékoztatót, majd magyarul megjelenő könyvét mutatta be a Libri Könyvpalotában. 13-án a Sportcsarnokban tartott előadást, másnap pedig ugyanott buddhista tanítást adott. 14-én délután Pannonhalmán, a bencés apátságban találkozott Várszegi Asztrik főapáttal és beszédet mondott a kolostor templomában.[105] 2010-ben több mint tízezer ember előtt tartott előadást a Sportarénában. Demszky Gábor akkori főpolgármester a budapesti városházán Budapest díszpolgárává avatta a dalai lámát. A láma beszédében arról beszélt, hogy a 21. század a dialógus évszázadává is válhat.[106]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongresszusi Aranyérem, melyet a dalai láma 2006-ban kapott

A dalai láma díjainak és elismeréseinek száma meghaladja a százötvenet, amelyből több mint ötven tiszteletbeli doktori cím.[107][108] Ezek között szerepelnek díszpolgári, tiszteletbeli doktori és professzori elismerések, életműdíjak, medálok és aranyérmek. Az egyik legjelentősebb elismerését 1989. december 10-én kapta, amikor a Nobel-békedíjat neki ítélte a svéd Nobel-bizottság. 2006. június 22-én egyike lett annak a négy embernek, akik megkapták a díszpolgárságot a kanadai kormányzótól.[109] 2010. szeptember 18-án, hetedik magyarországi tartózkodása során átvehette Budapest díszpolgára címét.[110] Ugyanígy díszpolgára számos európai nagyvárosnak, többek között például Varsónak,[111], Wrocław-nak[111] Párizsnak, Rómának[112] és Velencének[113].

Nobel-békedíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989. december 10-én a dalai láma elnyerte a Nobel-békedíjat. A bizottság elismerte fáradozását a Tibet szabadságáért folytatott küzdelemben és az erőszak helyett a békés megoldásért tett erőfeszítéseit. A Nobel-bizottság elnöke azt mondta, hogy részben Mahátma Gandhi emlékének szól a díj. Elfogadó beszédében a dalai láma kritizálta Kínát az 1989-es Tiananmen téri diáktüntetések erőszakos elfojtása miatt. Azt mondta, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak. Beszédének középpontjában az állt, hogy kiemelten fontosnak tartja az erőszakmentességet, valamint reméli, hogy tud majd párbeszédet kezdeményezni Kínával, és sikerül megoldást találni a problémára.[7][114]

2006 óta évente megrendezik a Nobel-békedíjasok világ-csúcstalálkozóját a Nobel-békedíjasok számára. A csúcstalálkozót Vadim Zagladin és a Gorbacsov alapítvány kezdeményezte. A találkozók elnöke az egykori szovjet elnök és Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsov, valamint Walter Veltroni, Róma korábbi polgármestere. A rendezvényt egy állandó jelleggel működő titkárság szervezi, amelyet 2006-ban alapítottak nonprofit szervezetként. A találkozókat 1999 óta minden évben megtartották.

A 14. világ-csúcstalálkozót 2014 októberében tartották volna a dél-afrikai Fokvárosban. Azonban a rendezvény mégsem került megrendezésre, mert a Nobel-békedíjasok többsége lemondta a találkozót, mintegy tiltakozva az ellen, hogy a dél-afrikai kormány nem adta meg a vízumot (nem először) Tendzin Gyacónak, a 14. dalai lámának.[115] A jelentések szerint Kína megköszönte Dél-Afrikának, hogy nem adott vízumot a dalai lámának.[116] A 2014-es világ-csúcstalálkozót végül az év végén tartották meg Rómában.[117]

Utódlás és reinkarnáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. szeptember 24-én a dalai láma a következő közleményt adta ki a reinkarnációjával kapcsolatban:

Amikor 90 éves körül leszek, egyeztetni fogok a tibeti buddhista hagyomány magas rangú lámáival, a tibeti néppel és más, a tibeti buddhizmust követő emberekkel, hogy a dalai láma intézménye folytatódjék-e vagy sem. Ilyen alapon fogunk döntést hozni. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a dalai láma hagyományvonalát folytatni kell és tényleg szükség lesz egy 15. dalai lámára, akkor ennek a felelőssége első sorban az Dalai Láma Gaden Phodrang Alapítvány érintett tisztségviselőié lesz. Nekik kell majd egyeztetni a tibeti buddhista hagyományok különböző vezetőivel és a megbízható, fogadalmat tett dharma-védelmezőkkel, akik elválaszthatatlanul kötődnek a dalai lámák hagyományvonalához. Ezektől az érintett személyektől kell tanácsot és útmutatást kérniük, és a kutatást és a felismerési eljárást a múlt hagyományainak megfelelően kell végezniük. Egyértelmű írásos instrukciókat fogok hagyni ezzel kapcsolatban. Emlékezzenek rá, hogy a reinkarnáció felismerésének eme jogilag elfogadott módszere mellett semmilyen más felismerés vagy elfogadás nem történhet politikai okokból, beleértve a Kínai Népköztársaságot is.[118]

2011. október 3-án a dalai láma megismételte a nyilatkozatát a kanadai CTV News-nak tett interjújában. Elmondta, hogy a reinkarnáció alapján történő utódlását célzó kínai törvények nem befolyásolják a döntését. Hozzátette, hogy természetesen a következő élete csak rajta múlik, senki máson, illetve kihangsúlyozta, hogy ez nem politikai kérdés.[119]

A német Welt am Sonntag, német lapnak adott 2014. szeptember 7-i interjújában a dalai láma kijelentette, hogy a dalai láma intézménye fennállásának öt évszázada során megszolgálta a célját, a jelenlegi dalai láma igen népszerű és talán célszerű lenne egy népszerű dalai lámával befejezni a hagyományvonalat.[120]

A kínai kormány válaszul azt üzente, hogy a 14. dalai láma döntésétől függetlenül ők megválasztanák a saját dalai lámájukat.[121]

Vitás esetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Sugden” ügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dordzse Sugden (nem létező személy, hanem a gelug iskolával kapcsolatos, egy fajta haragos védőszellem) ügy a Sárga könyv 1976-os kiadásával került újból a felszínre. A könyvben több olyan történet szerepel, amelyben Dordzse Sugden védelmezi a gelug iskolát, mintegy megkülönböztetett figyelmet szentelve ennek az iskolának, jóllehet az alakjához egyéb, nyingma iskolához tartozó gyakorlatokat is szoktak társítani. Erre reagálva a 14. dalai láma - aki szintén a gelug iskolához tartozik és a tibeti buddhista iskolák gyakorlatainak szabad használatát pártolja – nyíltan a könyv ellen szólalt fel 1978-ban, ugyanis véleménye szerint az csak az iskolák közötti harmóniát bomlasztotta és a szekták eltávolodásához járult hozzá.[122] Kihangsúlyozta, hogy az összes tibeti iskola a dharma egyenrangú képviselője.[123]

Az ügy kiváltotta a nyugati Dordzse Sugden gyakorlók haragját, akik 2008-ban és 2014-ben tüntetést szerveztek.[124] Első sorban a Kelszang Gyaco alapítású új kadampa hagyomány követői tiltakoztak, akik 1991-ben váltak külön a gelug iskolától. Az ügyet bonyolítja, hogy Robert Thurman szerint a Sugden követőit támogatja a kínai kormány, a dalai láma elleni stratégiájuk részeként.[125][126]

A CIA tibeti programja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 októberében a dalai láma irodája elismerte, hogy az 1960-as években évi 1,7 millió dollár támogatást kapott az amerikai kormánytól a Központi Hírszerző Ügynökségen (CIA) keresztül.[127] Amikor John Kenneth Knaus, CIA-ügynök 1995-ben a CIA tibeti programjáról kérdezte a dalai lámát, az azt válaszolta, hogy a program morálisan segítette a kínaiakkal szembeni ellenállókat, azonban az ellenállás következtében ezrek vesztették életüket és az amerikai kormány csupán a Kínával szembeni hidegháborús stratégia részeként segített Tibetnek.[128]

A Száműzetésben szabadon című művében kritikával illette a CIA-t, amelyet szerinte nem Tibet függetlensége érdekelt, hanem a kommunista kormányok világméretű destabilizálása.[129]

1999-ben a dalai láma azt nyilatkozta, hogy a CIA tibeti programja káros volt Tibetre nézve, mert az főleg amerikai célokat szolgált, és amint megváltozott az amerikai kormány Kínával szembeni politikája, a segítség is elmaradt.[130]

Kapcsolatai Indiával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínai sajtó kritizálta a dalai lámát az Indiával folytatott szoros kapcsolatai miatt. Amikor a dalai láma a 2010-es Nemzetközi Buddhista Konferencián azt mondta, hogy „külsőre tibeti, de a spiritualitása indiai” és magát „India fiának” nevezte, a People's Daily kínai lap elítélte, hogy ha kínai helyett inkább indiainak vallja magát, akkor miért jelentené ő a „tibeti nép hangját”?"[131] Dhundup Gyalpo, a Tibet Sun újságírója azzal válaszolt, hogy a tibeti vallás visszavezethető az indiai Nálanda Egyetem hagyományaira, illetve, hogy a tibetieknek egy pár ételen kívül semmi közük nincs Kínához.[132] A People's Daily kihangsúlyozta a kínai és a tibeti buddhizmus kapcsolatát és azzal vádolta a dalai lámát, hogy elárulta Tibet déli részét India részére.[131]

Filmek róla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul megjelent könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 14. dalai láma. Száműzetésben - szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása. Írás Kiadó. ISBN 978-963-04-1953-6 (2005) 
  • 14. dalai láma. Út a nyugalomhoz – mindennapi tűnődések. Írás Kiadó. ISBN 963-8417-06-4 (2001) 
  • 14. dalai láma. Ősi bölcsesség, modern világ - Erkölcsi gondolatok az új évezredre. Európa kiadó. ISBN 963-07-6827-5 (2000) 
  • Daniel Goleman. Romboló érzelmek – Hogyan legyünk úrrá rajtuk? – Beszélgetések Őszentsége, a Dalai Lámával. Trivium Kiadó. ISBN 963-9367-83-4 (2005) 
  • 14. Dalai Láma. Egyetemes felelősségtudat. Trajan Könyvesműhely. ISBN 963-86624-7-6 (2005) 
  • A Bölcsesség Óceánja – Idézetek Őszentsége, a XIV. dalai lama műveiből. Trajan Könyvesműhely. ISBN 978-963-87063-7-9 (2007) 
  • 14. Dalai Láma. A múlandóságról. Édesvíz Kiadó. ISBN 963-528-883-2 (2006) 
  • Thomas Laird. Tibet története – Beszélgetés a Dalai Lámával. Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-19-8 (2007) 
  • 14. Dalai Láma és Dr. Howard C. Cutler. A boldogság esszenciája (Útmutató az élethez), IV. kiadás, Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-31-0 (2008) 
  • Mayank Chhaya. Az ember, a szerzetes, a misztikus – A Dalai Láma hivatalos életrajza. Trivium Kiadó. ISBN 978-963-9711-35-8 (2008) 
  • 14. Dalai Láma és Victor Chan. A megbocsátás bölcsessége. Ursus Libris Kiadó. ISBN 978-963-9718-09-8 (2008) 

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962–1990
  • My Land and My People, Potala Publications, New York, 1962
  • The Opening of the Wisdom Eye, The Theosophical Publishing House, Illinois, 1966
  • The Buddhism of Tibet and the Key to the Middle Way, Jeffrey Hopkins és Lati Rinpoche (ford.), Wisdom Publication, London, 1975, ISBN 978-1-55939-185-6
  • Universal Responsibility and the Good Heart, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1977
  • Deity Yoga, Tshongkhapa és Jeffrey Hopkins, Snow Lion Publications, Ithaca, 1981, ISBN 978-0-93793-850-8
  • Four Essential Buddhist Commentaries, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1982
  • Collected Statements, Interviews és Articles, Department of Information és International Relations, Dharamszala, 1982
  • Advice from Buddha Shakyamuni, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1982
  • Kindness, Clarity and Insight, fordította és szerkesztette Jeffery Hopkins, Snow Lion Publication, Ithaca, 1984
  • Opening the Mind and Generating a Good Heart, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1985
  • Opening of the Eye of New Awareness, fordította Donald S. Lopez és Jeffrey Hopkins, Wisdom Publication London, 1985
  • Tantra in Tibet, A 14. dalai láma, Tshongkhapa and Jeffrey Hopkins, Snow Lion Publications, Ithaca, 1987, ISBN 978-0-93793-849-2
  • The Union of Bliss és Emptiness, fordította Dr. Thupten Jinpa, Snow Lion Publications, Ithaca, 1988
  • Transcendent Wisdom, fordította és szerkesztette B. Alan Wallace, Snow Lion Publications, Ithaca, 1988
  • The Dalai Lama at Harvard, fordította és szerkesztette Jeffery Hopkins, Snow Lion Publications, Ithaca, 1988, ISBN 978-0-93793-871-3
  • The Bodhgaya Interviews, szerkesztette Jose Ignacio Cabezon, Snow Lion Publications, Ithaca, 1988
  • Ocean Of Wisdom, Clear Light Publications, New Mexico, 1989
1990–2000
  • Policy of Kindness, szerkesztette Sidney Piburn, Snow Lion Publications, Ithaca, 1990
  • The Nobel Peace Prize and the Dalai Lama, szerkesztette Sidney Piburn, Snow Lion Publications, Ithaca, 1990
  • My Tibet, A 14. dalai láma és Galen Rowell, University of California Press, 1990, ISBN 978-0-520-08948-8
  • The Global Community és the Need for Universal Responsibility
  • Freedom in Exile, Harper Collins, New York, 1991, ISBN 978-0-349-10462-1
  • Path to Bliss, Snow Lion Publications, Ithaca, 1991, ISBN 978-1-55939-190-0
  • Mind Science - An East - West Dialogue, A 14. dalai láma és Herbert Benson, Robert A. Thurman, Howard E. Gardner, Daniel Goleman, Wisdom Publications, Boston, 1991
  • Cultivating a Daily Meditation, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1991
  • Gentle Bridges - Conversations and the Dalai Lama on the Sciences of the Mind, A 14. dalai láma, Jeremy Hayward és Francisco Verela, Shambhala Publications, 1992
  • Worlds in Harmony, A 14. dalai láma és konferencia résztvevők, Parallax Press, 1992
  • Generous Wisdom - Commentaries on the Jatakamala, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1993
  • Words of Truth, Wisdom Publications, Boston, 1993
  • A Flash of Lightning in the Dark of Night, Shambala Publications, Boston, 1994
  • The World of Tibetan Buddhism, fordította és szerkesztette Dr. Thupten Jinpa, Wisdom Publications, Boston, 1995, ISBN 0-86171-100-9
  • The Way to Freedom, szerkesztette John Avedon és Donald S. Lopez, Harper Collins, 1995
  • The Spirit of Tibet: Universal Heritage - Selected Speeches and Writings, szerkesztette A.A. Shiromany, Tibetan Parliamentary,Tibetan Parliamentary and Policy Research Center, New Delhi, 1995
  • The Power of Compassion, Harper Collins, 1995
  • The Path to Enlightenment, fordította és szerkesztette Glenn H. Mullin, Snow Lion Publications, Ithaca, 1995, ISBN 978-1-55939-032-3
  • His Holiness the Dalai Lama Speeches Statements Articles Interviews from 1987 to June 1995, Department of Information and International Relations, Dharamszala, 1995
  • Dimensions of Spirituality, Snow Lion Publications, Ithaca, 1995
  • Dialogues on Universal Responsibility and Education, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1995
  • Commentary on the Thirty Seven Practices of a Bodhisattva, A 14. dalai láma, fordította Acharya Nyima Tsering, szerkesztette Vyvyan Cayley és Mike Gilmore, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 1995
  • Awakening the Mind, Lightening the Heart, szerkesztette John Avedon és Donald S. Lopez, Harper Collins, New York, 1995
  • The Good Heart - A Buddhist Perspective on the Teachings of Jesus, Wisdom Publications, Boston, 1996, ISBN 978-0-86171-138-3
  • Beyond Dogma, Souvenir Press Ltd., London, 1996
  • Buddha Nature, Bluestar Communications, 1997
  • Sleeping, Dreaming and Dying, szerkesztette Francisco Varela, Wisdom Publications, Boston, 1997, ISBN 978-0-86171-123-9
  • Love, Kindness and Universal Responsibility, Paljor Publications, New Delhi, 1997
  • The Joy of Living and Dying in Peace, szerkesztette John Avedon és Donald S. Lopez, Harper Collins, 1997
  • The Heart of Compassion, Foundation for Universal Responsibility, Delhi, 1997, ISBN 978-0-940985-36-0
  • Healing Anger - The Power of Patience from a Buddhist Perspective, fordította Dr. Thupten Jinpa, Snow Lion Publication, Ithaca, 1997, ISBN 978-1-55939-073-6
  • The Gelug/Kagyu Tradition of Mahamudra, A 14. dalai láma és Alexander Berzin, Snow Lion Publication, Ithaca, 1997, ISBN 978-1-55939-072-9
  • Spiritual Advice for buddhists and Christians, Continuum Publishing, 1998
  • The Political Philosophy of His Holiness the Dalai Lama - Selected Speeches and Writings, szerkesztette A.A. Shiromany, Tibetan Parliamentary and Policy Research Center, New Delhi, 1998
  • The Path to Tranquillity - Daily Meditations, szerkesztette Renuka Singh, Penguin Books, New Delhi, 1998
  • The Four Noble Truths, A 14. dalai láma, fordította Dr. Thupten Jinpa, szerkesztette Dominique Side és Dr. Thupten Jinpa, Thorsons, London, 1998
  • The Art of Happiness, A 14. dalai láma és Howard C. Cutler, Riverhead Books, New York, 1998, ISBN 978-0-9656682-9-3
  • The Power of Buddhism, A 14. dalai láma és Jean-Claude Carriere, Newleaf, 1999, ISBN 978-0-7171-2803-7
  • Imagine All the People - The Dalai Lama on Money, Politics and Life as it Coud Be, A 14. dalai láma és fabian Quaki, Wisdom Publications, 1999, ISBN 978-0-86171-150-5
  • Introduction to Buddhism, Paljor Publications, New Delhi, 1999
  • Training the Mind, Wisdom Publications, Boston, 1999
  • The Little Book of Buddhism, összeállította és szerkesztette Renuka Singh, Penguin Books, New Delhi, 1999
  • The Heart of the Buddha's Path, A 14. dalai láma, fordította Dr. Thupten Jinpa, szerkesztette Dominique Side és Dr. Thupten Jinpa, Thorsons, London, 1999
  • Consciousness at the Crossroads - Conversations and the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism, Conversations and the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism, Snow Lion Publications, Ithaca, 1999, ISBN 978-1-55939-127-6
  • Ancient Wisdom, Modern World - Ethics for a New Millennium, Little Brown and Company, London, 1999, ISBN 978-0-349-11443-9
  • Essential Teachings, Souvenir Press Ltd., London, 1999, ISBN 1556431929
2000 után
  • Buddha Heart, Buddha Mind - Living the Four Noble Truths, Crossroad Publishing, 2000
  • Dalai Lama's Book of Wisdom, Rider, 2000
  • The Little Book of Wisdom, Rider, 2000
  • Transforming the Mind, A 14. dalai láma, fordította Dr. Thupten Jinpa, szerkesztette Dominique Side és Dr. Thupten Jinpa, Thorson Publications, London, 2000
  • A Simple Path, Thorson Publications, London, 2000
  • The Meaning of Life - Bhuddhist Perspectives on Cause and Effect, A 14. dalai láma, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Wisdom Publications, Boston, 2000, ISBN 978-0-86171-173-4
  • The Transformed Mind - Reflections on Truth, Love and Happiness, Holder and Stoughton, 2001
  • Stages of Meditation, A 14. dalai láma, fordította Geshe Lobsang Jordhen, Lobsang Choephel Ganchenpa és Jeremy Russell, Snow Lion, Ithaca, 2001, ISBN 978-1-55939-197-9
  • An Open Heart, A 14. dalai láma, szerkesztette Nicholas Vreeland, Little Brown and Company, New York, 2001, ISBN 978-0-316-98979-4
  • Pocket Dalai Lama, A 14. dalai láma, összeállította és szerkesztette Mary Craig, Shambhala Publications, 2002
  • Illuminating the Path to Enlightenment, Thubten Dhargye Ling, Long Beach, 2002
  • How to Practice: The Way to a Meaningful Life, A 14. dalai láma, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Simon és Schuster, New York, 2002, ISBN 978-0-7434-5336-3
  • Essence of the Heart Sutra, Wisdom Publications, Boston, 2002, ISBN 978-0-86171-284-7
  • Advice on Dying, A 14. dalai láma, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Random House, London, 2002
  • Healing Emotions - Conversation és the Dalai Lama on Emotions and Health, Shambhala Publications, 2003
  • Heart of Compassion, Lotus Press, 2003
  • 365 - Dalai Lama Daily Advice from the Heart, szerkesztette Mathieu Ricard, Element, London, 2003
  • Warm Heart Open Mind, The Dalai Lama Trust, New Zealand, 2003
  • The Compassionate Life, Wisdom Publications, Boston, 2003, ISBN 978-0-86171-378-3
  • Destructive Emotions, A 14. dalai láma és Daniel Goleman, Bloomsbury Publishing, 2004
  • Practicing Wisdom - The Perfection of Shantideva's Bodhisattva Way, fordította Geshe Tubten Jinpa, Wisdom Publications, 2004, ISBN 978-0-86171-182-6
  • New Physics and Cosmology - Dialogues és the Dalai Lama, A 14. dalai láma, Arthur Zajonc és Zara Houshmand, Oxford Univ Press, New York, 2004, ISBN 978-0-19-515994-3
  • Dzogchen: Heart Essence of the Great Perfection, Snow Lion Publications, Ithaca, 2004, ISBN 978-1-55939-219-8
  • The Wisdom of Forgiveness, A 14. dalai láma és Victor Chan, Riverhead Books, New York, 2004, ISBN 978-1-57322-277-8
  • Many Ways to Nirvana, Penguin Books, India, 2004
  • Path of Wisdom, Path of Peace - A Personal Conversation, A 14. dalai láma és Felizitas Von Schoenborn, Crossroad Publishing, 2005
  • Lighting the Path, Teachings on Wisdom and Compassion, fordította Geshe Tubten Jinpa, 2005
  • Art of Happiness at Work, A 14. dalai láma és Howard C. Cutler, 2005
  • Widening the Circle of Love, A 14. dalai láma, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Rider, 2005
  • The Universe in a Single Atom - The Convergence of Science and Spirituality, Morgan Road Books, New York, 2005, ISBN 978-0-7679-2066-7
  • Yoga Tantra - Paths to Magical Seats, A 14. dalai láma, Dzong-ka-ba és Jeffery Hopkins, Snow Lion Publication, Ithaca, 2005
  • Teachings on je Tsong Khapa's Three Pincipal Aspects of the Path, A 14. dalai láma, fordította Ven. Lhakdor és szerkesztette Jeremy Russell, Library of Tibetan Works and Archives, Dharamszala, 2006
  • Activating Bodhichitta and a Meditation on Compassion, Library of Tibetan Works és Archives, Dharamszala, 2006
  • Mind in Comfort and Ease - The Vision of Enlightenment in the Great Perfection, Wisdom Publications, London, 2007, ISBN 978-0-86171-493-3
  • Dalai Lama at MIT, A 14. dalai láma, szerkesztette Anne Harrington and Arthur Zajonc, Harvard Univ Press, 2008
  • In My Own Words - An Introduction to My Teachings and Philosophy, szerkesztette Rajiv Mehrotra, Hay House, 2008
  • Becoming Enlightened, A 14. dalai láma, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Rider 2009
  • Emotional Awareness, A 14. dalai láma and Paul Ekman, Holt, 2009
  • Art of Happiness in a Troubled World, A 14. dalai láma and Howard C. Cutler, Doubleday, New York, 2009
  • All You Ever Wanted to Know About Happiness, Life and Living, összeállította Rajiv Mehrotra, Hay House, 2009
  • Leaders's Way - Business, Buddhism and Happiness in an Interconnected World, A 14. dalai láma és Laurens van den Muyzenberg, Nicholas Brearley, 2009
  • The Middle Way - Faith Grounded in Reason, fordította Thubten Jinpa, Wisdom Publications, London, 2009
  • Toward a True Kinship of Faiths, Doubleday, 2010
  • My Spiritual Journey, A 14. dalai láma és Sofia Stril-rever, HarperOne, 2010
  • Beyond Religion: Ethics for a Whole World, Houghton Mifflin Harcourt, 2012, ISBN 054784428X
  • The Wisdom of Compassion, A 14. dalai láma és Victor Chan, Riverhead, 2013

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „Akkoriban a falunkban, mondta, tört kínait beszéltünk. Gyermekként először kínaiul beszéltem, de ez egy tört hsziningi nyelv volt, amely a kínai egyik dialektusa. Akkor a legelső nyelved, „válaszoltam egy tört kínai dialektus volt… nem a tibeti. Akkor tanultál meg tibetiül, amikor Lhászába mentél? Igen, felelte, így van (…)”.
  2. megjegyzés: hivatalos magyar fordítása még nem létezik

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Significance. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  2. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 15. o.
  3. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 16. o.
  4. ^ a b c Dalai Lama - hero. Moreorless. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  5. Expert: Tibetan 'government-in-exile' still a theocratic power. China Daily, 2008. április 29. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  6. Dalai Lama: A charismatic figure in his adopted land. The Economic Times, 2008. január 24. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  7. ^ a b Dalai Lama Wins the Nobel Peace Prize. NY Times, 1989. október 6. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  8. Dalai Lama becomes honorary citizen. Canada.com, 2006. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  9. Bush and Congress Honor Dalai Lama. NY Times, 2007. október 18. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  10. Marcello, Patricia Cronin. The Dalai Lama: A Biography. Greenwood Publishing Group (2003). ISBN 9780313322075 
  11. Szeptemberben Magyarországra látogat a dalai láma. Alfahir, 2010. május 6. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  12. Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát. Index.hu, 2010. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  13. Távozik a dalai láma a tibeti emigráns kormány éléről. Index. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  14. Marcello 3. o.
  15. BEING HAPPY Human Values & the Education of Children - Dzsecun Pema előadása Japánban. Tibethouse.jp. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  16. Laird 262. o.
  17. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 19. o.
  18. Chhaya 55-58. o.
  19. Chhaya 59. o.
  20. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 20. o.
  21. Chhaya 70. o.
  22. A 14. dalai láma hivatalos oldala. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  23. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 26. o.
  24. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 46-47. o.
  25. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 90. o.
  26. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 138. o.
  27. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 63-64. o.
  28. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 127. o.
  29. ^ a b c Birth to exile. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  30. Brief biography. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  31. ^ a b c d Teachings. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  32. Dalai láma - Száműzetésben - szabadon 211. o.
  33. Dalai Lama Meets Chief Rabbis, Muslim Leaders. Dalailama.com, 2006. február 19. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  34. Dignitaries Met: 1990 - 1999. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  35. Dignitaries Met: 2005 - 2010. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  36. Visits to the European Parliament by spiritual leaders. Epthinktank.eu. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  37. Obama, Dalai Lama meet despite China's appeal. CNN, 2014. február 21. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  38. Kamenetz,Rodger. The Jew in the Lotus. Harper Collins (1994) 
  39. The Elijah Interfaith Institute – Buddhist Members of the Board of World Religious Leaders. Elijah-interfaith.org, 2006. december 24. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  40. Third Meeting of the Board of World Religious Leaders. Elijah-interfaith.org, 2013. április 7. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  41. Dalai Lama inaugurates 6-day world religions meet at Mahua”, Indianexpress.com, 2009. január 7.. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. május 2.) (angol nyelvű) 
  42. Canada Tibet Committee: Dalai Lama to inaugurate inter-faith conference. Tibet.ca. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  43. Paine, Jeffery. „Boston.com”, The Buddha of suburbia, 2003. szeptember 14. 
  44. Dalai Lama, Muslim Leaders Seek Peace in Bloomington. Islambuddhism.com, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  45. Islam and Buddhism. Islambuddhism.com, 2010. május 12. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  46. The Dalai Lama's three commitments. Oceandesagesse.org. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  47. Three Main Commitments. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  48. ^ a b SOS Children's Villages: Dalai Lama (ASPX). (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  49. Dalai Lama of Tibet. bestdalailamaquotes. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  50. Watson 169. o.
  51. Barinaga 44-46. o.
  52. Dalai Lama's guide to happiness (A dalai láma útmutatója a boldogsághoz) - A 2013-as ausztrál „A valláson túl” című rendezvénysorozat részeként. Youtube.com. (Hozzáférés: 2015. január 30.)
  53. Dialogues with the Dalai Lama. Mind and Life. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  54. Gary Stivers: Dalai Lama meets Idaho’s religious leaders. Sunvalleyonline.com, 2005. szeptember 15. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  55. Claudia Dreifus. „New York Times Interview with the Dalai Lama”, New York Times, 1993. november 28.. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. március 31.) 
  56. I am a Marxist, Dalai Lama says. Times of India, 2015. január 13. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  57. Politics and Environment: An Interview. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  58. I'm messenger of India's ancient thoughts: Dalai Lama. India Express, 2009. január 7. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  59. I'm messenger of India's ancient thoughts: The Dalai Lama (angol nyelven). Hindustan Times. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  60. Address by His Holiness The XIV Dalai Lama Of Tibet To the United Nations World Conference On Human Rights. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
  61. Dalai Lama decries Buddhist attacks on Muslims in Myanmar”, Reuters, 2013. május 7. (Hozzáférés ideje: 2013. október 12.) 
  62. Universal Compassion Movement. Universalcompassion.org, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  63. Barkha Dutt of NDTV Interview. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  64. ^ a b The (Justifiably) Angry Marxist: An interview with the Dalai Lama. Tricycle: The Buddhist Review. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  65. ^ a b Halliwell: Of course the Dalai Lama's a Marxist. The Guardian, 2011. június 20. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  66. Catherine Phillips: ‘I Am Marxist’ Says Dalai Lama. Newsweek, 2015. január 30. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  67. Dalai Lama: Condolence Message from His Holiness the Dalai Lama at the Passing Away of Baba Phuntsog Wangyal, 2014. március 30. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  68. 14th Dalai Lama. „Long Trek to Exile For Tibet's Apostle”, Time, 1999. szeptember 27.. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 29.) 
  69. ^ a b c Tibet and China, Marxism, Nonviolence. Hhdl.dharmakara.net. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  70. 'Marxist' Dalai Lama criticises capitalism”, The Sunday Telegraph, 2010. május 20. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  71. ^ a b Morgan, Joyce. „Think global before local: Dalai Lama”, The Sydney Morning Herald, 2009. december 1. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  72. Dalai Lama bemoans deforestation of Tibet”, 2007. november 21. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  73. His Holiness the Dalai Lama's Address to the University at Buffalo. Archive.org. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  74. Dalai Lama Campaigns to End Wildlife Trade”, ENS, 2005. április 8. 
  75. Justin Huggler. „Reports Fur Flies Over Tiger Plight”, New Zealand Herald, 2006. február 18. 
  76. Dalai Lama Reminds Anti-Whaling Activists to Be Non-Violent”, 2010. június 23. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) 
  77. Perry, Michael. „Dalai Lama says climate change needs global action”, 2009. november 30.. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
  78. Dalai Lama Is OK with Same Sex Marriage. Breitbart.com. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  79. Published: 5:18 pm GMT 29 November 2008. „Sexual intercourse spells trouble, says Dalai Lama”, Telegraph.co.uk, 2008. november 29.. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. május 2.) (angol nyelvű) 
  80. The Dalai Lama comments on Tiger Woods' scandal (angol nyelven). FOX Sports, 2010. február 20. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 9.)
  81. The Buddhist religion and homosexuality. Religious Tolerance. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  82. Andrew Walden: Dalai Lama: “They want me to condone homosexuality…a relationship between two men is wrong.”. Hawaii Free Press. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  83. Gay Marriage: What Would Buddha Do?. The Huffington Post, 2009. július 13. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  84. The Dalai Lama, Like the Pope, Says Gay Sex is “Sexual Misconduct”. LifeSiteNews, 2007. november 2. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  85. Tendzin Gyaco. Beyond Dogma. North Atlantic Books (1996). ISBN 978-1556432187 
  86. Conkin, Dennis: "Dalai Lama Urges 'Respect, Compassion, and Full Human Rights for All', including Gays". Bay Area Reporter, 1997. június 19. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  87. His Holiness the Dalai Lama issues statement in support of human rights of lesbian, gay, bisexual and transgender people. WORLD, 24/04/2006. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
  88. Conniff, Tamara. „The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis”, www.huffingtonpost.com, 2009. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 20.) 
  89. Tamara Conniff: The Dalai Lama Proclaims Himself a Feminist: Day Two of Peace and Music in Memphis”, Huffingtonpost.com, 2009. szeptember 23. (Hozzáférés ideje: 2013. július 17.) 
  90. A Summary Report of the 2007 International Congress on the Women's Role in the Sangha: Bhikshuni Vinaya and Ordination Lineages – 4. rész: Harmadik nap és Őszentsége utolsó gondolatai. Berzinarchives.com. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  91. 04/18/2013 5:23 pm EDT. „Dalai Lama 'Culture Of Compassion' Talk: Key To Good Health Is 'Peace Of Mind' (VIDEO)”, Huffingtonpost.com, 2013. április 18. (Hozzáférés ideje: 2013. július 17.) 
  92. http://www.tibet.ca/en/library/wtn/archive/old?y=1996&m=9&p=18_4 tibet.ca - Canada Tibet Committee in the World Tibet Network News, dátum: 1996.09.18.
  93. A vallások különbözősége az evolúció kérdéskörében (angol nyelven). pewforum,org, 2009. február 4. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  94. Asma, Stephen: Evolution doesn't bother Buddhists (Az evolúció nem zavarja a buddhistákat). Chicago Tribune. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  95. Buddha bölcsessége és együttérzése (Buddha's Wisdom and Compassion)
  96. Four reasons Buddhists can love evolution. Wildmind. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  97. Dalai Lama. A világegyetem egyetlen atomban (The Universe in a Single Atom : The Convergence of Science And Spirituality). Random House (2005). Hozzáférés ideje: 2014. április 20. , p. 112
  98. Donald S Lopez Jr. Buddhism and Science: a Guide for the Perplexed. University of Chicago Press (2008). ISBN 978-0226493121. Hozzáférés ideje: 2014. december 13. , p.146
  99. Szeptemberben Magyarországra látogat a dalai láma. Alfahir, 2010. május 6. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  100. Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát. Index.hu, 2010. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  101. A buddhizmus Magyarországon. Gerlo.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  102. 25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1990. április 27-május 3. - KRONOLÓGIA. MTVA.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  103. Őszentésge a Dalai Láma látogatása Budapesten. Tarr Dániel. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  104. KIÁLTVÁNY A PLANETÁRIS TUDATRÓL. Bocs.hu. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  105. Pannonhalma a magyar kultúrában. Korunk. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  106. Bejött a pestieknek a láma kisfiús bája. Origo.hu, 2010. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  107. Awards & Honors: 2000 - 2013. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  108. Award & Honors: 1957 - 1999. Dalailama.com. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  109. Kanada állampolgárságot adott a dalai lámának. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  110. Budapest díszpolgára lett a dalai láma. hir24.hu. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
  111. ^ a b Varsó díszpolgára lett a dalai láma. NOL.hu. (Hozzáférés: 2015. május 24.)
  112. Róma díszpolgárává avatja a dalai lámát, 2009. január 16. [2009. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  113. Római díszpolgár lesz a dalai láma (ASPX). [2009. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 6.)
  114. The 14th Dalai Lama - Facts. Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  115. SA Nobel Peace summit cancelled - reports, 2014. október 1. (Hozzáférés: 2014. október 1.)
  116. China ‘thanks’ SA over Dalai Lama visa. news24.com, 2014. szeptember 5. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 2.)
  117. Peace. Living it!. nobelforpeace-summits.org. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  118. A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco nyilatkozata a saját reinkarnációjával kapcsolatban. Dalailama.com, 2011. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  119. CTV Exclusive: Dalai Lama will choose successor. CTV, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2014. június 27.)
  120. Dalai Lama says successor not required. Aljazeera, 2014. szeptember 7. (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
  121. China Will Make the Dalai Lama Reincarnate Whether He Likes It or Not. The Wire, 2014. szeptember 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 12.)
  122. Kay 47. o.
  123. Kay 50. o.
  124. The Page Turner: Monks protest against the Dalai Lama. Oxford Mail, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
  125. Thurman 2013a
  126. Thurman 2013b
  127. World News Briefs; Dalai Lama Group Says It Got Money From C.I.A.”, The New York Times, 1998. október 2.. [2015. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  128. William Blum. Rogue State: A Guide to the World's Only Superpower. Zed Books (2006). Hozzáférés ideje: 2010. május 2. 
  129. Mann, Jim. „CIA Gave Aid to Tibetan Exiles in '60s, Files Show”, Los Angeles Times, 1998. szeptember 15. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 8.) 
  130. Jonathan Mirsky: Tibet: The CIA's Cancelled War. The New York Review of Books. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  131. ^ a b A look at the Dalai Lama's ridiculous Indian heart”, China Tibet Information Center, 2010. január 22. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 17.) 
  132. Gyalpo, Dhundup. „Why is the Dalai Lama "son of India"?”, Tibet Sun, 2010. február 9.. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 18.) (angol nyelvű) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videófelvételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tendzin Gyaco témájú médiaállományokat.