III. Viktor Emánuel olasz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Viktor Emánuel
Savoyai Viktor Emánuel Ferdinánd Mária Januarius (Gennaro)
III. Viktor Emánuel, Olaszország királya
III. Viktor Emánuel, Olaszország királya

Olasz Királyság királya
Vittorio Emanuele III
Uralkodási ideje
1900. július 29.1946. május 9.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. Umberto
Utódja II. Umberto
Etióp Császárság császára
Vittorio Emanuele III
Uralkodási ideje
1936. május 9.1941. május 5.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. Hailé Szelasszié
Utódja I. Hailé Szelasszié
Albán Királyság királya
Viktor Emanueli III
Uralkodási ideje
1939. április 16.1943. szeptember 3.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. Zog
Utódja betöltetlen
Örmény Királyság címzetes királya
Victor-Emmanuel III
Uralkodási ideje
1900. július 29.1946. május 6.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje I. Umberto
Utódja II. Umberto
Életrajzi adatok
Uralkodóház Savoyai-ház
Született 1869. november 11.
Nápoly
Elhunyt 1947. december 28. (78 évesen)
Alexandria, Egyiptom
Nyughelye Szent Katalin székesegyház, Alexandria
Házastársa 1896–1947: Petrović-Njegoš Ilona montenegrói királyi hercegnő
Gyermekei 1. Jolán (1901–1986)
2. Mafalda (1902–1944)
3. Umberto (1904–1983)
4. Johanna (1907–2000)
5. Mária (1914–2001)
Édesapja I. Umberto olasz király (1844–1900)
Édesanyja Savoyai Margit, Genova hercegnője (1851–1926)
III. Viktor Emánuel aláírása
III. Viktor Emánuel aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Viktor Emánuel témájú médiaállományokat.

III. Viktor Emánuel (Nápoly, 1869. november 11.Alexandria, Egyiptom, 1947. december 28.), olasz királyi herceg, 1878-tól az Olasz Királyság trónörököse, 1900. július 29-től 1946-os lemondásáig Olaszország királya, 1939–1943 között Albánia királya, 1936–1941 között Etiópia császára, továbbá Ciprus, Jeruzsálem és Örményország címzetes királya. A Savoyai-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Származása, tanulmányai, ifjúsága és családja[szerkesztés]

III. Viktor Emánuel 1869. november 11-én született Nápolyban I. Umbertó olasz király és Savoyai Margit szárd–piemonti hercegnő gyermekeként. Szülei egymás első fokú unokatestvérei voltak, mindketten a Savoyai-ház carignanói ágából származó Károly Albert szárd–piemonti király (1798–1848) unokái. Otthoni magánoktatása után - amely során a nyelvekből, történelemből és földrajzból ért el kimagasló eredményeket - előbb a nápolyi Nunziatella Katonai Középiskolán, majd modenai katonai akadémián folytatta a tanulmányait. Ezt követően Nápolyban, Comóban és Firenzében szolgált az olasz hadsereg kötelékében. Viktor Emánuel meglehetősen alacsony volt, magassága alig haladta meg a 150 centimétert. Szabadidejében éremgyűjtéssel foglalkozott. Visszafogott, egyszerű életmódja miatt sokan csak „polgárkirálynak” nevezték. 1896. október 24-én feleségül vette Petrović-Njegoš Ilona (18731952) montenegrói királyi hercegnőt, I. Miklós montenegrói király ötödik leányát. Az esküvő polgári részére a Quirinale-palotában került sor, az egyházi ceremóniát pedig a római Santa Maria degli Angeli e dei Martiri templom bazilikájában tartották.[1][2]

Ilonától öt gyermeke született:

Uralkodása[szerkesztés]

1900. július 29-én a Földközi-tengeren hajózva érte édesapja halálhíre, aki merénylet áldozata lett. III. Viktor Emánuel olasz királyként 1900. július 29-től 1946. május 9-ig uralkodott. Szakított édesapja korábbi, tekintélyelvű politikájával és liberális politikusokat nevezett ki. Giuseppe Zanardelli (1901) és Giovanni Giolitti (1903) közel egy évtizeden át kormányozták az országot megszakítás nélkül. Franciaországgal és az Egyesült Királysággal is párbeszédet kezdeményezett, bár a Hármas szövetséget megújította a Német Birodalommal és az Osztrák–Magyar Monarchiával. Ez a rugalmasság azonban hozzájárult Líbia problémamentes elfoglalásához 1911-ben. Az első világháború kitörését követően az Olasz Királyság először semleges maradt. 1915-ben azonban III. Viktor Emánuel Londonba küldte Antonio Salandra miniszterelnököt, aki megkötötte a titkos londoni egyezményt, majd ugyanabban az évben hadba lépett az antant oldalán. Az egyezményben Trentót, Triesztet és egyéb, balkáni területeket ígértek az Olasz Királyságnak. A háború alatt az olasz közvélemény döntő többsége rendkívül pozitívan értékelte a király tevékenységét, aki jelentős időt töltött a harcok által érintett Észak-Olaszországban. Ebben felesége is méltó társa volt, aki a nővéreknek segített a sebesültek ellátásában.[1][2]

A világháborút követő válságos időszak politikai instabilitást hozott, amely a fasizmus felemelkedéséhez vezetett. III. Viktor Emánuel 1922-ben, a római menetelés után, kinevezte Benito Mussolinit miniszterelnökké és teljesen szabad kezet adott neki. Erre vélhetően azért is sor kerülhetett, mivel a kormány statáriumot akart bevezettetni a királlyal, aki azonban nem bízott abban, hogy az olasz hadsereg meg tudja fékezni Mussolinit. A király személyesen nem vett részt az ország ügyeinek intézésében, de Mussolini intézkedéseit szentesítette. Felelősség terhelte az olasz fasizmus hatalomra juttatásában és uralma fenntartásában.[1][2]

1936-ban - a második olasz–etióp háború során - az olasz csapatok megszállták Etiópiát és megdöntötték Hailé Szelasszié etióp császár uralmát, így III. Viktor Emánuel 1936. május 9-től Etiópia császára lett.[1][3] 1939. április 16-tól hasonló módon lett Albánia királya.[1] 1937. májusában feleségével Magyarországra látogatott. Az olasz királyi párt Horthy Miklós kormányzó és felesége fogadta.[4] 1939. november 11-én nagyszabású ünnepséggel ünnepelték meg az olasz király 70. születésnapját.[5]

III. Viktor Emánuel látogatása Magyarországon 1937 májusában
III. Viktor Emánuel látogatása Magyarországon 1937 májusában


1940 júniusában az Olasz Királyság Hitler szövetségeseként hadba lépett a második világháborúban. A király ezt ellenezte és kiemelte, hogy az ország nincs felkészülve a háborúra. Az elszenvedett veszteségek megviselték III. Viktor Emánuel népszerűségét is.[1] A szövetségesek szicíliai partraszállása után szerepet vállalt Mussolini félreállításában. Miután Mussolinit a Fasiszta Nagytanács leszavazta, 1943. július 25-én, lemondatta és letartóztatta. Pietro Badoglio marsall alakított új kormányt. III. Viktor Emánuel 1943. szeptember 3-án lemondott albán királyi és etióp császári címéről, kormánya pedig fegyverszünetet kért a szövetséges hatalmaktól, és 1943. október 7-én hadat üzent a Német Birodalomnak. Ez azonban nem ment zökkenőmentesen, mivel a németek kiszabadították Mussolinit és átvették észak-Olaszország irányítását, így a király délre menekült.[1]

1946. május 9-én, a baloldali pártok nyomására lemondott trónjáról. Korábbi népszerűségét a fasiszták korábbi támogatása miatt elvesztette, így államfői jogkörét fiára, II. Umbertóra ruházta át. Ő maga Egyiptomba emigrált, ahol Fárúk egyiptomi király fogadta be. A száműzetésében követte unokája, II. Simeon bolgár cár is az édesanyjával, Johanna olasz királyi hercegnővel, valamint a Viktor Emánuel által 1939-ben trónjáról elűzött I. Zogu albán király is Egyiptomban lelt egy időre menedéket. A száműzött III. Viktor Emánuel 1947. december 28-án hunyt el Alexandriában. Az alexandriai Szent Katalin székesegyházban nyugszik.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h Unofficialroyalty.com: King Vittorio Emanuele III of Italy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 6.)
  2. ^ a b c Treccani.it: Vittorio Emanuele III, re d'Italia (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 16.)
  3. Hailé Szelasszié etióp császár sohasem ismerte el a trónfosztást és az olasz uralom megszűnte után a szövetségesek visszaültették a trónjára.
  4. Filmhíradók/III. Viktor Emánuel olasz király Magyarországon. – 2014. május 16.
  5. III. Viktor Emánuel ünnepe – 2014. május 16.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Bondioli Osio, Mario: La giovinezza di Vittorio Emanuele III, Simonelli Editore, Milánó, 1998. URL: Lásd További információk

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Umberto
Olasz király
1900 – 1946
Savoyai-ház
Olasz birodalmi zászló
Következő uralkodó:
II. Umberto
Előző uralkodó:
I. Hailé Szelasszié
Etiópia császára
1936 – 1941
Savoyai-ház
Júda oroszlánja, az Etióp Császárság jelképe
Következő uralkodó:
I. Hailé Szelasszié
Előző uralkodó:
I. Zog
Albánia királya
1939 – 1943
Savoyai-ház
Az Albán Királyság címere, 1928–39
Következő uralkodó:
betöltetlen