Sándor görög király
| I. Sándor | |
| Charles Chusseau-Flaviens felvétele (1917) | |
| A hellének királya[1] | |
| Uralkodási ideje | |
| 1917. június 11. – 1920. október 25. | |
| Elődje | I. Konstantin |
| Utódja | I. Konstantin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg-ház |
| Született | 1893. augusztus 1. Athén, Görögország |
| Elhunyt | 1920. október 25. (27 évesen) Athén, Görögország |
| Nyughelye | Tatoi Royal Cemetery |
| Édesapja | I. Konstantin |
| Édesanyja | Zsófia porosz királyi hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Aszpaszía Mánu (1919. november 4. – 1920)[2] |
| Gyermekei | Alexandra |
| I. Sándor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sándor témájú médiaállományokat. | |
I. Sándor (görögül: Ἀλέξανδρος, Βασιλεὺς τῶν Ἑλλήνων, Tatoi Palace, 1893. augusztus 1.[3][4] – Athén, 1920. október 25.[5][3][4][6]) görög király 1917-től 1920-ig.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Édesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.
Sándor herceg volt szüleinek második gyermeke.
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apja lemondatását követően került trónra 1917-ben. A valódi hatalom miniszterelnökének, Elefthériosz Venizélosznak kezében volt, aki az első világháború alatt az antantot támogatta.
Házassága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Miután megszöktette, 1919. november 4-én feleségül vette Aszpaszía Mánut (1896-1972), egy közrendű lányát. Aszpáziát sokáig nem ismerték el királynéként.
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1920. október 25-én, a kastély parkjában sétálva kedvenc majma megharapta, a király vérmérgezést kapott, és hamarosan meghalt. Halálos ágyán elismerte születendő gyermekét sajátjának. Leánya, Alexandra, 1921. március 25-én született, II. Péterhez, az utolsó jugoszláv királyhoz ment feleségül 1944-ben, Londonban, és 1993. január 30-án hunyt el.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Őfelsége a hellének királya
- ↑ p10089.htm#i100881, 2020. augusztus 7.
- 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- 1 2 Darryl Roger Lundy. "The Peerage" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. 1796.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 768. o. ISBN 963-9257-14-1
- Isidora Rosenthal-Kamarinea: Alexander I., König von Griechenland, in: Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas. Bd. 1. München 1974, S. 34 f. (németül)
- Biográfia, San Simera (görögül)
| Előző uralkodó: I. Konstantin |
Következő uralkodó: I. Konstantin |