Lujza hessen–kasseli hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lujza hessen–kasseli hercegnő
Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie
Lujza dán királynéként
Lujza dán királyné, 1893
Lujza dán királyné, 1893

Életrajzi adatok
Uralkodóház Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház
Hesseni-ház
Született 1817. szeptember 7.
 Hesseni Választófejedelemség, Kassel
Elhunyt 1898. szeptember 29. (81 évesen)
 Dánia, Gentofte
Házastársa IX. Keresztély dán király
Gyermekei VIII. Frigyes dán király
Alexandra (Alix)
György Vilmos
Maria Dagmar
Tíra
Valdemár
Édesapja Vilmos hessen–kasseli tartománygróf
Édesanyja Lujza Sarolta dán hercegnő
Lujza hessen–kasseli hercegnő aláírása
Lujza hessen–kasseli hercegnő aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza hessen–kasseli hercegnő témájú médiaállományokat.

Lujza hessen–kasseli hercegnő (németül: Luise Wilhelmine Friederike Caroline Auguste Julie von Hessen-Kassel, dánul: Louise Wilhelmine Frederikke Caroline Auguste Julie; teljes neve magyarul Hessen-Kasseli Lujza Vilhelmina Friderika Karolina Aguszta Júlia; Kassel, 1817. szeptember 7.Gentofte, 1898. szeptember 29.) német hercegnő és IX. Keresztély dán király feleségeként 1863-tól haláláig Dánia királynéja.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Wappen-HK (1917).svg

Lujza hercegnő született Kasselben, a Hessen-Kasseli Tartománygrófság fővárosában. Édesapja Hesseni Vilmos tartománygróf (1787–1867) volt, III. Frigyes, Hessen-Kassel-Rumpenheim címzetes tartománygrófjának (1747–1837) és Karolina Polixénia nassau-usingeni hercegnő (1762–1823) fia.

Édesanyja Lujza Sarolta dán királyi hercegnő (1789–1864) volt, Frigyes dán–norvég trónörökös herceg (1753–1805) és Zsófia Friderika mecklenburg-schwerini hercegnő (1758–1794) leánya, V. Frigyes dán király unokája. Szülei házasságából hat gyermek született:

Házassága[szerkesztés]

Wappen Herzog zu Schleswig Holstein.jpg
Lujza dán királyné, korabeli fénykép

1842. május 26-án a koppenhágai Amalienborg palotában feleségül ment másodfokú unokafivéréhez, az Oldenburg-ház egyik mellékágából, a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg-házból származó Keresztély herceghez (1818–1906), Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg (1785–1831) és Lujza Karolina hessen–kasseli hercegnő (1789–1867) negyedik fiához, anyai ágon az Oldenburg-házból származó V. Frigyes dán–norvég király unokájához. A házasságból hat gyermekük született:

Dánia királynéja[szerkesztés]

Armoiries Louise de Hesse-Cassel.svg
A dán királyi család (1883-86)

Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán Oldenburg királyi házhoz. Anyja révén VIII. Keresztély dán király (1786–1848) unokahúga, VII. Frigyes király (1808–1863) unokanővére, V. Frigyes dán király dédunokája volt. Amikor 1863-ban a gyermektelen VII. Frigyes király elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját de iure uxoris trónöröklési igényét.

Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen VII. Frigyes király örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén (de iure uxoris) reá szállt öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már 1853-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, IX. Keresztély néven.

Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban Alexandra hercegnő házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt „Európa anyósává és apósává” avatták.

1898-ban bekövetkezett halála után a dán királyok hagyományos temetkezőhelyén, a Roskildei székesegyházban temették el.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források, kapcsolódó információk[szerkesztés]