VIII. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
VIII. Frigyes
Christian Frederik Vilhelm Carl
VIII. Frigyes Otto Bache festményén
VIII. Frigyes Otto Bache festményén

Dánia királya
Uralkodási ideje
1906. január 29. 1912. május 14.
Elődje IX. Keresztély
Utódja X. Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburgi
Született 1843. június 3.
Koppenhága
Elhunyt 1912. május 14. (68 évesen)
Hamburg
NyughelyeRoskildei székesegyház
Édesapja IX. Keresztély dán király
Édesanyja Hessen–Kasseli Lujza
Házastársa Svédországi Lujza
Gyermekei X. Keresztély dán király
VII. Haakon norvég király
Lujza, Schaumburg–Lippe hercegnéje
Harald herceg
Ingeborg, Västergötlandi hercegné
Tíra hercegnő
Gusztáv herceg
Dagmar hercegnő
Royal Monogram of King Frederik VIII of Denmark.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Frigyes témájú médiaállományokat.

VIII. Frigyes (teljes nevén: Christian Frederik Vilhelm Carl; Koppenhága, 1843. június 3.Hamburg, 1912. május 14.) Dánia királya apja, IX. Keresztély után 1906 és 1912 között. Halála után idősebb fia, X. Keresztély követte a trónon.

Ifjúsága[szerkesztés]

Frigyes 1843. június 3-án született Glücksburgi Keresztély dán királyi herceg és felesége Hessen-Kasseli Lujza fiaként. 1853-ban apját választották a dán trónra feltételezhető örökösnek, mivel Frigyes anyja, Lujza, a régi dán király Oldenburg fővonalának közeli hozzátartozója (a Hesseni-ház többi örököse lemondott a dán trónról Lujza és férje javára). Ennek megfelelően Frigyes 1853-ban lett Dánia hercege.

A fiatal Frigyes herceg

1860-ban történt megerősítés után Frigyes katonai oktatást kapott. 1863-ban Frigyes herceget elküldték az Oxfordi Egyetemre küldték tanulni, de amikor az apja novemberben a trónra lépett IX. Keresztély néven, koronaherceg lett és visszatért Dániába. Dánia koronahercegeként helyet kapott az államtanácsban, majd apjának segített kormányzati feladataiban.

Házassága[szerkesztés]

Hesseni Lujza azt akarta, hogy legidősebb fia feleségül vegyen valakit. Viktória brit királynőnek még volt két hajadon leánya, Helena és Louise, és Frigyes megpróbálta feleségül kérni egyiküket, a brit királynő azonban nem akarta, hogy leányai külföldi trónörököshöz menjenek feleségül, mivel ez külföldre kényszerítette volna őket. Előnyben részesítette a német hercegeket, akik otthon hozhattak otthont az Egyesült Királyságban. Emellett Viktória mindig is német és egy Dán szövetség volt (Frigyes húga, Alexandra, feleségül vette Viktória legidősebb fia, Eduárd walesi herceg), nem lett volna összhangban a német érdekekkel. 1868 júliusában Frigyes a svéd királynő, XV. Károly svéd király, Lujza hercegnő házasságával Napóleon Bonaparte-hoz köthető. Az 1818-tól Svédországban uralkodó Bernadotte dinasztiához tartozott, amikor 1810-ben Svédország koronás hercegévé választották meg az alapítót, Jean Bernedotte-ot, egy napóleoni tábornok, majd 1818-ban XIV. Károly János svéd király feleségül vette, Désirée Clary-t, aki egyszer már részt vett a Francia császárnak. XIV. Károly fia, I. Oszkár feleségül vette Josephine-t Leuchtenbergből Napóleon első felesége, Josephine császárnő unokája. Oszkár király és Josephine királynő Lujza hercegnő apai nagyszülei voltak. A házasságot Dánia és Svédország közötti barátság megteremtésének módjaként javasolták. A két ország feszült helyzetben volt, miután Svédország nem segítette Dániát a Poroszországi háborúban 1864-ben. Frigyes és Lujza először 1862-ben találkoztak, de 1868-ban Frigyest meghívták Svédországba, hogy megismerjék Lujzát, és a találkozót sikerrel írták le. Ő volt az első svéd hercegnő, aki a középkor óta házasodott a dán királyi házba. Házasságát mindhárom északi országban üdvözölték, mint az új Skandinávia jelképét. Frigyes és Lujza királyné 1869. július 28.-án Stockholmban házasodtak össze a királyi palotában. A házas pár az Amalienborg palotában, Koppenhágában élt, a nyarakat a Charlottenlund-palotában töltötte.

Négy fiuk és négy leányuk született:

  • Keresztély herceg (1870–1947), a későbbi X. Keresztély dán király,
  • Frigyes Károly herceg (1872–1957), a későbbi VII. Haakon norvég király,
  • Lujza hercegnő (1875–1906)
  • Harald herceg (1876–1949)
  • Ingeborg hercegnő (1878–1958)
  • Tíra (Thyra) hercegnő (1880–1945)
  • Gusztáv herceg (1887–1944)
  • Dagmar hercegnő (1890–1961)

A házasság nem volt boldog, és nem befolyásolta a két ország közötti kapcsolatot.

Uralkodása[szerkesztés]

VIII. Frigyes király

IX. Keresztély 1906. január 29-én elhunyt. A dán trónra Frigyes lépett VIII. Frigyes néven. Ekkor Frigyes 62 éves volt, 43 évig volt koronaherceg. Sok szempontból VIII. Frigyes liberális uralkodó volt, aki sokkal kedvezőbb volt az új parlamenti rendszer számára, mint apja. A trónra való nagyon késői csatlakozásának köszönhetően csak néhány éve volt, hogy megmutassa képességét. VII. Eduárd brit király temetésén 1910-ben részt vett.

Halála[szerkesztés]

Visszatérőben egy nizzai kirándulásról, VIII. Frigyes 1912. május 14-én rövid időre megállt Hamburgban, ahol a Hotel Hamburger Hofban szállt meg. Megérkezése után a Jungfernstiegen sétált, ami közben rosszul lett, a parkpadon összeesett, és meghalt. 68 éves volt. Egy rendőrtiszt fedezte fel, aki egy kórházba vitte. Halálának oka paralízis volt. A dán királyi család többi tagja mellé temették a roskildei székesegyház közelében Koppenhágában.

Megnevezései és kitüntetései[szerkesztés]

- 1843-1853 Ősége, Frigyes herceg

- 1853-1858 Őfelsége Frigyes herceg

- 1858-1863 Ő királyi fensége Frigyes herceg

- 1863-1906 Őfensége a dán koronaherceg

- 1906-1912 Őfelsége a dán király

- Order of the Tower and Sword nagykeresztje

- az aranygyapjas rend lovagja

- Térdszalagrend 806. lovagja, 1896

- Bath-rend tiszteletbeli lovagkeresztje, 1888

- a királyi viktoriánus rend nagykövete, 1901

- Royal Victorian Chain címzettje, 1902

Források[szerkesztés]

  • Profil, dán királyi ház (angol, francia, dán)

Fordítás[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IX. Keresztély
Dánia királya
1906–1912
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
X. Keresztély