I. Svend dán király

	I. Svend
Ragadványneve	Villásszakállú Svend
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	986 – 992
Elődje	I. Harald
Utódja	Erik
	Dánia királya
	Uralkodási ideje
	993 – 1014
Elődje	Erik
Utódja	II. Harald
	Norvégia királya
	Uralkodási ideje
	1000 – 1014
Elődje	I. Olaf
Utódja	II. Olaf
	Anglia királya
	Uralkodási ideje
	1013 decembere – 1014. február 3.
Elődje	II. Ethelred
Utódja	II. Ethelred
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jelling-ház
Született	963. április 17.; Dánia
Elhunyt	1014. február 3. (50 évesen); Gainsborough
Nyughelye	Angliában, újratemetik a Roskildei székesegyházban;
Édesapja	I. Harald
Édesanyja	Svédországi Gyrid
Testvére(i)	Tyra of Denmark; Gunhilde;
Házastársa	Gunhilda (990 – 1014. február 9.); Sigrid the Haughty;
Gyermekei	Estrid Svendsdatter; Gyda Svendsdatter; Świętosława; Gunhilda Sveynsdottir; daughter Sveynsdottir; Thyra Sveynsdottir; II. Harald dán király; II. Knut;
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Svend témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

I. Svend Haraldsson vagy Villásszakállú Svend (dánul: Svend Tveskæg óészakiul: Sveinn tjúguskegg norvégul: Svein Tjugeskjegg angolul: Sweyn Forkbeard), (963. április 17.^[5] – 1014. február 3.^[6]) Dánia, Norvégia és Anglia királya. Uralkodása idején Dánia hatalmát kiterjesztette: az Északi- és a Balti-tenger ura volt.^[7]

Élete

I. Harald fiaként született, és amikor édesapja családjával együtt 963 körül megkeresztelkedett,^[6] Svend a keresztény Ottó nevet kapta^[6] I. Ottó német-római császár tiszteletére.^[2] Fellázadt édesapja ellen,^[1] mert az nem akarta megosztani vele a hatalmat.^[2] Harald halálosan megsebesülve elmenekült, és idegenben – Wendlandban^[1] (ma Németország) – halt meg, ezt követően került Svend Dánia trónjára 986-ban. Hatalomra kerülve azonban visszatért eredeti hitére – második nevét nem is használta^[6] – és Brémai Ádám krónikája szerint üldözte a keresztényeket.^[2] Ugyancsak Brémai Ádám szerint amikor Erik Segersäll svéd király lerohanta Dániát, Svend kénytelen volt száműzetésbe vonulni, és csak Erik halála (994) után térhetett vissza királyságába.^[2] 994-ben megtámadta Angliát – sikertelenül.^[7] Miután Olaf Tryggvasson 995-ben Norvégia trónjára lépett, Svend vele is viszályba került.^[1] Összefogott Olaffal, Svédország uralkodójával, és a norvég Erikkel, Lade jarlával.^[1] A három szövetséges legyőzte Olaf Tryggvassont a svolderi csatában (1000). Norvégia tényleges uralkodója Svend lett, bár névleg osztozott a hatalmon szövetségeseivel.^[1]

Ezután Anglia ellen fordult, és 1003-ban, majd 1004-ben két, valószínűleg büntető célzatú hadjáratot indított az angliai dán telepesek lemészárlásának (1002. november 13.) megtorlására.^[1] Elfoglalta Exetert, Salisburyt, 1010-ben Canterburyt, majd Wessexet. 1013-ban II. Ethelred (Æthelred) angol király családjával együtt Normandiába menekült,^[2] és Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később leesett a lováról,^[8] és meghalt. Halála után Norvégia ugyan Olaf Haraldsson vezetésével visszanyerte önállóságát,^[1] Svend angol–dán birodalma azonban egészen 1042-ig, fia (Nagy Knut) és unokája (Hardeknut) idején is fennmaradt.^[1]

Családja

Az elsődleges források ellentmondóan nevezik meg első feleségét. Merseburgi Thietmar szerint I. Mieszko lengyel fejedelem lányát 998-ban,^[9] Gunhildot vette el, Snorre szerint azonban Gunhild Buriszláv vend király lánya volt. Házasságukból két gyermek született:
- Harald Svendsen,^[9] (989 − 1018) apja után uralkodott Dániában II. Harald néven
- Knut Svendsen^[9] (994? − 1035. november 12.), öccse után lépett Dánia trónjára II. (Nagy) Knut néven
Második felesége, Sigrid (967 − 1013) VI. Erik svéd király özvegye lett. (A másodlagos források gyakran összekeverik a kettőt,^[2] így több helyen szerepel az a valószínűleg téves adat, hogy I. Mieszko lánya, a lengyel Gunhild volt VI. Erik özvegye.) Házasságukból egy leány született:
- Gunhilda
- Santslava^[2]
- Thyra^[9] (993 − 1018) ∞ Godwine, kenti és wessexi earl^[9]
- Estrid (Margarete) Svendsdatter^[9] ∞ 1) II. Richárd normandiai herceg^[9] 2) Ulf jarl^[9] (II. Svend dán király édesapja^[9])
- leány
Svendnek született egy törvénytelen gyermeke is:
- Gyda Svendsdatter^[2] ∞ Erik Haakonsson jarl

Lásd még

Források

1 2 3 4 5 6 7 8 9 Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 618. oldal
1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Denmark, kings. Svend I 986-1014, Harald II 1014-1018" (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. Hozzáférés: 2010. január 4..
1 2 "Kindred Britain".
1 2 p10242.htm#i102418, 2020. augusztus 7.
↑ Rosborn, Sven (2021). The Viking King's Golden Treasure. About the Curmsun Disc, the discovery of a lost manuscript, Harald Bluetooth´s grave and the location of the fortress of Jomsborg. Rivengate AB. 335. o. ISBN 978-91-986780-1-7.
1 2 3 4 Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 116. oldal
1 2 Bánosi György ‑ Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963-375-143-8, 158. oldal
↑ David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 29. oldal
1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Denmark" (angol nyelven). Genealogy.eu. Hozzáférés: 2011. január 10..

Külső hivatkozások

"Sweyn" (angol nyelven). archontology.org. Hozzáférés: 2010. szeptember 29..
"Sweyn I (King of Denmark)" (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. Hozzáférés: 2010. szeptember 29..

Ajánlott irodalom

Sz. Jónás Ilona: Anglia a normann, dán hódítások és Wessex hegemóniája idején, in: Klaniczay Gábor (szerk.) (2006). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó. 168–174. o. ISBN 963-389-820-X.

Előző uralkodó:
I. Harald

Dánia királya
986 – 992

Következő uralkodó:
(Svédországi) Erik

Előző uralkodó:
(Svédországi) Erik

Dánia királya
993 – 1014

Következő uralkodó:
II. Harald

Előző uralkodó:
I. Olaf

Norvégia uralkodója
1000 – 1014

Következő uralkodó:
II. Olaf

Előző uralkodó:
II. Ethelred

Anglia királya
1013 – 1014

Következő uralkodó:
II. Ethelred

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[uralkodok-1] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 618. oldal

[land-2] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Denmark, kings. Svend I 986-1014, Harald II 1014-1018" (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. Hozzáférés: 2010. január 4..

[e6596ed0d2b81634d4a2b94f1bd23a5d26a198cf-3] 1 2 "Kindred Britain".

[9a84f84a493386f8bdc50bd9d108bc641b4b77c8-4] 1 2 p10242.htm#i102418, 2020. augusztus 7.

[5] Rosborn, Sven (2021). The Viking King's Golden Treasure. About the Curmsun Disc, the discovery of a lost manuscript, Harald Bluetooth´s grave and the location of the fortress of Jomsborg. Rivengate AB. 335. o. ISBN 978-91-986780-1-7.

[csiffary-6] 1 2 3 4 Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 116. oldal

[banosi-7] 1 2 Bánosi György ‑ Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963-375-143-8, 158. oldal

[8] David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 29. oldal

[genealogia-9] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 "Denmark" (angol nyelven). Genealogy.eu. Hozzáférés: 2011. január 10..

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

I. Svend


Ragadványneve	Villásszakállú Svend
Dánia királya
Uralkodási ideje
986 – 992
Elődje	I. Harald
Utódja	Erik
Dánia királya
Uralkodási ideje
993 – 1014
Elődje	Erik
Utódja	II. Harald
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1000 – 1014
Elődje	I. Olaf
Utódja	II. Olaf
Anglia királya
Uralkodási ideje
1013 decembere – 1014. február 3.
Elődje	II. Ethelred
Utódja	II. Ethelred
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jelling-ház
Született	963. április 17. Dánia
Elhunyt	1014. február 3. (50 évesen) Gainsborough^[1]
Nyughelye	Angliában, újratemetik a Roskildei székesegyházban^[2]
Édesapja	I. Harald
Édesanyja	Svédországi Gyrid
Testvére(i)	Tyra of Denmark Gunhilde
Házastársa	Gunhilda (990 – 1014. február 9.)^[3]^[4] Sigrid the Haughty^[3]^[4]
Gyermekei	Estrid Svendsdatter Gyda Svendsdatter Świętosława Gunhilda Sveynsdottir daughter Sveynsdottir Thyra Sveynsdottir II. Harald dán király II. Knut

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Svend témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sablon:Dán királyok m v sz Dán királyok
Jelling-ház	I. Dan Humble Lother Skjöldr I. Fridleif Gram Hading I. Frodhi II. Fridleif Leif Herleif Hunleif Áli Oddleif Geirleif II. Frodhi Wighlek Wermund I. Uffe II. Dan Hygelach III. Frodhi I. Olaf Håvard I. Halfdan (=III. Dan) III. Fridleif I. Hrothgar II. Olaf IV. Frodhi I. Ingeld II. Halfdan V. Frodhi II. Hrothgar I. Helgi VI. Frodhi II. Ingeld Hrólf Hjørvard I. Hrörek VII. Frodhi I. Harald II. Harald III. Harald Ivar VIII. Frodhi III. Ingeld IV. Fridleif III. Halfdan II. Hrörek IV. Harald I. Sigfred III. Hrörek Angantyr II. Sigfred IV. Halfdan I. Ragnar IV. Sigurd I. Knut VII. Halfdan II. Godfred IX. Frodhi VII. Sigfred IV. Olaf II. Ragnar IV. Godfred IX. Harald IX. Sigfred VIII. Halfdan X. Frodhi V. Godfred II. Helgi I. Gorm III. Helgi II. Gorm V. Olaf Gyrd Gnupa Sigtrygg I. Hardeknut III. Gorm I. Harald I. Svend II. Harald II. Knut II. Hardeknut (III. Knut)
Yngling-ház	I. Magnus
Astridsson-ház	II. Svend III. Harald IV. Knut I. Olaf I. Erik Niels II. Erik III. Erik Olaf Haraldsen (II. Olaf) III. Svend V. Knut
Valdemár-ház	I. Valdemár VI. Knut II. Valdemár IV. Erik Ábel I. Kristóf V. Erik VI. Erik II. Kristóf III. Valdemár IV. Valdemár I. Margit
Folkung-ház	II. Olaf
Griffin-ház	VII. Erik
Wittelsbach-ház	III. Kristóf
Oldenburg-ház	I. Keresztély János II. Keresztély I. Frigyes III. Keresztély II. Frigyes IV. Keresztély III. Frigyes V. Keresztély IV. Frigyes VI. Keresztély V. Frigyes VII. Keresztély VI. Frigyes VIII. Keresztély VII. Frigyes
Glücksburg-ház	IX. Keresztély VIII. Frigyes X. Keresztély IX. Frigyes II. Margit X. Frigyes