VIII. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIII. Keresztély
Christian Frederik J. L. Lund.jpg

Dánia királya
Uralkodási ideje
1839. december 3.1848. január 20.
Koronázása Hillerød
1840. június 28.
Elődje VI. Frigyes
Utódja VII. Frigyes
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1814. május 17.1814. augusztus 14.
Elődje VI. Frigyes
Utódja II. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg
Született 1786. szeptember 18.
Koppenhága
Elhunyt 1848. január 20. (61 évesen)
Koppenhága
Nyughelye Roskildei székesegyház
Édesapja Frigyes koronaherceg
Édesanyja Mecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika
Házastársa Mecklenburgi Sarolta Friderika (1806–18010)
Augustenburgi Karolina Amália (1815–)
Gyermekei Frigyes herceg
Vallás evangélikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Keresztély témájú médiaállományokat.
VIII. Keresztély a dán királyi koronázása után a feleségével 1840-ben

VIII. Keresztély (dánul Christian Frederik, „Keresztély Frigyes”, Koppenhága, 1786. szeptember 18.Koppenhága, 1848. január 20.) 1839 és 1848 között Dánia királya, 1814-ben rövid ideig VIII. Keresztély néven Norvégia királya volt, Frigyes, Dánia és Norvégia hercege és Mecklenburg-Schwerini Zsófia Friderika legidősebb fia. Apai nagyszülei V. Frigyes dán király és második felesége, Braunschweig-Wolfenbütteli Julianna Mária voltak.

Anyja tehetségét örökölte. Barátságos természetének és jóképűségének köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett Koppenhágában.

Házasságai és gyermekei[szerkesztés]

Keresztély első felesége Mecklenburgi Sarolta Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő volt. Sarolta Friderika I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő hetedik leánygyermeke volt. Kettőjük házasságára 1806. június 21-én került sor Ludwigslust városában. Első gyermekük egy fiú, Keresztély Frigyes herceg volt, aki 1807. április 8-án született a Plönben, ám már születése napján elhunyt. Második gyermekük Frigyes Károly Keresztély koronaherceg, apja örököse és utódja, 1808-ban született. Keresztély és Sarolta Friderika házassága 1810-ben válással végződött, miután a királynét házasságtöréssel vádolták.

Második felesége az Oldenburg-házból származó Karolina Amália schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi hercegnő volt. Karolina Amália II. Frigyes Keresztély schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi herceg és Lujza Auguszta dán és norvég királyi hercegnő (hivatalosan VII. Keresztély dán király, ám biológiailag Johann Friedrich Struensee leányának) legidősebb leánygyermeke volt. Esküvőjükre 1815. május 22-én került sor Augustenborgban. Házasságuk gyermektelen maradt.

Keresztélynek ezen felül tíz házasságon kívüli gyermeke született, egyes feltételezések szerint ezen törvényen kívüli gyermekek között volt a híres dán költő és író, Hans Christian Andersen, ám erre kevés bizonyíték mutat.

Titulusai[szerkesztés]

Címei[szerkesztés]

Örökös címei:

  • Dán és norvég királyi herceg

Norvégia királya mint VIII. Keresztély: 1814. május 17. – 1814. augusztus 14.

Dánia királya mint VIII. Keresztély: 1839. december 3. – 1848. január 20.

  • Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege
koronázása: Frederiksborg kastély, Hillerød, 1840. június 28.

Kitüntetései[szerkesztés]

Címerei[szerkesztés]

Royal Arms of Denmark (1819-1903).svg
Royal Coat of Arms of Denmark (1819-1903).svg
Arms of the Kingdom of Norway.svg
Keresztély kiscímere
mint dán király
(1839–1848)
Keresztély nagycímere mint
dán és norvég király
(1839–1848)
Keresztély kiscímre
mint norvég király
(1814)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VI. Frigyes
Norvégia uralkodója
1814
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Károly
Előző uralkodó:
VI. Frigyes
Dánia királya
18391848
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VII. Frigyes