Ugrás a tartalomhoz

VIII. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIII. Keresztély

Dánia királya
Uralkodási ideje
1839. december 3. 1848. január 20.
KoronázásaHillerød
1840. június 28.
ElődjeVI. Frigyes
UtódjaVII. Frigyes
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1814. május 17. 1814. augusztus 14.
ElődjeVI. Frigyes
UtódjaII. Károly
Életrajzi adatok
UralkodóházOldenburg
Született1786. szeptember 18.
Koppenhága
Elhunyt1848. január 20. (61 évesen)
Koppenhága
NyughelyeRoskildei székesegyház
ÉdesapjaFrigyes koronaherceg
ÉdesanyjaMecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika
Testvére(i)
  • Ferdinand, Hereditary Prince of Denmark
  • Lujza Sarolta dán hercegnő
  • Princess Juliane Sophie of Denmark
HázastársaMecklenburgi Sarolta Friderika (1806–18010)
Augustenburgi Karolina Amália (1815–)
GyermekeiFrigyes herceg
Vallásevangélikus
VIII. Keresztély aláírása
VIII. Keresztély aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz VIII. Keresztély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VIII. Keresztély (dánul: Christian 8., vagy Keresztély Frigyes, norvégul: Christian Frederik; Koppenhága, 1786. szeptember 18. – Koppenhága, 1848. január 20.), dán király 1839 és 1848 között, valamint norvég király 1814-ben pár hónapig. Vezetésével tört ki 1814-ben a rövid norvég függetlenségi háború.

Az Oldenburg-házból származó Frigyes koronaherceg és Mecklenburg–Schwerini Zsófia Friderika koronahercegné gyermeke, egyben VII. Frigyes dán király apja. Anyjától örökölt tehetségének, valamint barátságos természetének és jóképűségének köszönhetően nagy népszerűségnek örvendett korában.

Házasságai és gyermekei

[szerkesztés]

Keresztély első felesége Sarolta Friderika mecklenburg–schwerini hercegnő volt. Sarolta Friderika I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő hetedik leánygyermeke volt. Kettőjük házasságára 1806. június 21-én került sor Ludwigslust városában. Első gyermekük egy fiú, Keresztély Frigyes herceg volt, aki 1807. április 8-án született a Plönben, ám már születése napján elhunyt. Második gyermekük Frigyes Károly Keresztély koronaherceg, apja örököse és utódja, 1808-ban született. Keresztély és Sarolta Friderika házassága 1810-ben válással végződött, miután a királynét házasságtöréssel vádolták.

Második felesége az Oldenburg-házból származó Karolina Amália schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi hercegnő volt. Karolina Amália II. Frigyes Keresztély schleswig–holstein–sonderborg–augustenburgi herceg és Lujza Auguszta dán és norvég királyi hercegnő (hivatalosan VII. Keresztély dán király, ám biológiailag Johann Friedrich Struensee leányának) legidősebb leánygyermeke volt. Esküvőjükre 1815. május 22-én került sor Augustenborgban. Házasságuk gyermektelen maradt.

Keresztélynek ezen felül tíz házasságon kívüli gyermeke született, egyes feltételezések szerint ezen törvényen kívüli gyermekek között volt a híres dán költő és író, Hans Christian Andersen, ám erre kevés bizonyíték mutat.

Titulusai

[szerkesztés]

Címei

[szerkesztés]

Örökös címei:

  • Dán és norvég királyi herceg

Norvégia királya mint VIII. Keresztély: 1814. május 17. – 1814. augusztus 14.

Dánia királya mint VIII. Keresztély: 1839. december 3. – 1848. január 20.

  • Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege
koronázása: Frederiksborg kastély, Hillerød, 1840. június 28.

Kitüntetései

[szerkesztés]

Címerei

[szerkesztés]
Keresztély kiscímere
mint dán király
(1839–1848)
Keresztély nagycímere mint
dán és norvég király
(1839–1848)
Keresztély kiscímere
mint norvég király
(1814)

Származása

[szerkesztés]
VIII. Keresztély király családfája
VIII. Keresztély
(Koppenhága, 1786. szeptember 18.–
Koppenhága, 1848. január 20.)
dán király
Apja:
Dániai Frigyes
(Koppenhága, 1753. október 11.–
Koppenhága, 1805. december 7.)
koronaherceg
Apai nagyapja:
V. Frigyes
(Koppenhága, 1723. március 31.–
Koppenhága, 1766. január 14.)
dán király
Apai nagyapai dédapja:
VI. Keresztély
(1699. november 30.–1746. augusztus 6.)
dán király
Apai nagyapai dédanyja:
Brandenburg–Kulmbachi Zsófia Magdolna
(1700. november 28.–1770. május 27.)
Apai nagyanyja:
Braunschweig–Wolfenbütteli
Julianna Mária

(Wolfenbüttel, 1729. szeptember 4.–
Fredensborg, 1796. október 10.)
Apai nagyanyai dédapja:
II. Ferdinánd Albert
(1680. május 29.–1735. szeptember 2.)
braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
Apai nagyanyai dédanyja:
Braunschweig–Wolfenbütteli Antónia
(1696. április 14.–1762. március 6.)
Anyja:
Mecklenburg–Schwerini
Zsófia Friderika

(Schwerin, 1758. augusztus 24.–
Koppenhága, 1794. november 29.)
Anyai nagyapja:
Mecklenburg–Schwerini Lajos
(Grabow, 1725. augusztus 6.–
Schwerin, 1778. szeptember 12.)
herceg
Anyai nagyapai dédapja:
II. Keresztély Lajos
(1683. november 15.–1756. május 30.)
mecklenburg–schwerini uralkodó herceg
Anyai nagyapai dédanyja:
Mecklenburg–Schwerini Gustave Karolina
(1694. július 12.–1748. április 13.)
Anyai nagyanyja:
Szász–Coburg–Saalfeldi
Sarolta Zsófia

(Coburg, 1731. szeptember 24.–
Schwerin, 1810. augusztus 2.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Ferenc Józsiás
(1697. szeptember 25.–1764. szeptember 16.)
szász–coburg–saalfeldi uralkodó herceg
Anyai nagyanyai dédanyja:
Schwarzburgi–Rudolstadti Anna Zsófia
(1700. szeptember 9.–1780. december 11.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian VIII of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VI. Frigyes
Következő uralkodó:
II. Károly
Előző uralkodó:
VI. Frigyes
Következő uralkodó:
VII. Frigyes