V. Haakon norvég király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Haakon
Haakon királyi pecsétjefelirat: SEGRETVM • HAQVINI • DEI • GRA • REGIS : NORWEGIE •
Haakon királyi pecsétje
felirat: SEGRETVM • HAQVINI •
DEI • GRA • REGIS : NORWEGIE •

Norvégia királya
Uralkodási ideje
1299 – 1319
Elődje II. Erik
Utódja VII. Magnus
Életrajzi adatok
Uralkodóház Yngling-ház
Született 1270. április 10.
Tønsberg
Elhunyt 1319. május 8. (49 évesen)
Tønsberg
Nyughelye Oslo
Édesapja VI. Magnus
Édesanyja Ingeborg Eriksdatter
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Haakon témájú médiaállományokat.

V. Haakon Magnusson vagy Hosszúlábú Haakon (1270. április 10.[1]1319. május 8.[2]) norvég király 1299-től haláláig; a nagy hűbéresek hadállásait megtörve erősített meg a királyi hatalmat;[3] angolellenes külpolitikája miatt országa a Hanza Szövetség északnémet kereskedőinek gazdasági befolyása alá került.[4][5] Uralkodása a középkori norvég történelem aranykorának végét jelentette.[4]

VI. Magnus fiatalabbik fiaként követte bátyját, II. Eriket a trónon.[4] Az Erik uralkodása alatt megnövekedett főnemesi és főpapi hatalom megnyirbálása érdekében 1308-ban eltörölte a bárói rangot,[4] eltávolította az arisztokratákat a királyi tanácsból, és visszavezette bizonyos papok kinevezésének jogát.[4] Több királyi várat építtetett, köztük a nevezetes akershusit (ezt 1815-ig erődként használták).[4] A kormányzás központját az északi-tengeri kikötők vidékéről keletre helyezte át,[4] ez a Norvégia nyugati gyarmataival való kapcsolat hanyatlását és a kereskedelemből származó királyi jövedelem csökkenését jelezte.[4] Akárcsak bátyja, Haakon is kedvezményeket adott a Hanza-kereskedőknek, magára haragítva az angolokat.[4] Angolellenes politikája betetőzéseként támogatta az angol uralom lerázására kitört skót felkelést.[4] Uralkodása idején meg-megújuló háborút folytatott Dánia és Svédország ellen is.[3][4] Mind Haakon, mind felesége, Euphemia lelkes művészetpártoló volt, sok lovagregény megírását és lefordítását támogatták.[4] Minthogy fia nem született, módosította a trónöröklési törvényt, hogy Ingeborg nevű leányának fia, Magnus Eriksson követhesse a trónon.[4] Egyébként vele halt ki az államalapító Harald Halfdansson dinasztiája is[5][6] (azaz az Yngling-ház).

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Haakon első házasságát a francia Izabellával[1] kötötte, nászuk gyermektelen maradt.
  • Második felesége Rügeni Euphemia[1] (1280 k. – 1312. májusa) lett, akivel 1299-ben[1] házasodott össze. Egy leányuk született:
  • Ezenkívül Haakonnak született egy törvénytelen gyermeke is:
    • Ágnes[1] ∞ Hafthor Jonsson[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  2. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, 323. oldal
  3. ^ a b Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, 90. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 233. oldal
  5. ^ a b Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal
  6. Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontai Sándorné és Taraba János, 791. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Erik
Norvégia uralkodója
12991319
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VII. Magnus