III. Magnus svéd király
| III. Magnus | |
 | |
| Magnus királyi pecsétje | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1275 – 1290 | |
| Koronázása | Gamla Uppsala[1] 1276. május 24. |
| Elődje | Valdemár |
| Utódja | Birger |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Folkung-ház |
| Született | 1245 k. |
| Elhunyt | 1290. december 18. (45 évesen) Visingsö[1] |
| Nyughelye | Riddarholmskyrkan,[1] Stockholm |
| Édesapja | Birger jarl |
| Édesanyja | Svédországi Ingeborg |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Hedwig of Holstein |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Magnus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Magnus Birgersson vagy Hombárzáró Magnus (1245 k.[2] – 1290. december 18.[2]) svéd király 1275-től haláláig, a feudális társadalmi rend megalapítója Svédországban.[3]
Birger jarl második legidősebb fia volt[3] és apja mellett a hercegi címet örökölte.[4] 1275-ben Magnus norvég segítséggel fellázadt bátyja, Valdemár ellen, és elűzte a trónról.[4] 1277-ben Valdemár dán segítséggel az ország déli részeit visszaszerezte,[4] de 1278-ban Magnus kezébe kaparintotta azokat is,[4] és megalapította a Gotlandi királyságot.[5] Német hercegnőt vett feleségül, ami hozzásegítette az európai feudalizmus megismeréséhez.[3] 1279-ben, Alsnőben kiadott rendeletében megteremtette a világi nemesség, a frälse osztályát, amelynek tagjai a katonáskodás fejében adókedvezményeket és társadalmi rangot kaptak.[3] A sors iróniája, hogy a királyt éppen ennek az intézkedésének a nyomán tekintették a köznép és tulajdona védelmezőjének, amire a Ladulås ("hombárzáró") jelző is utal (bár némely kutató szerint a ragadványnév Magnus másik nevének, a Ladislausnak az eltorzulásából alakult ki).[3] Magnus adókedvezményekkel az egyház támogatását szintén megnyerte, kiterjesztette a német és a svéd kereskedők előjogait, királyi tanácsadó testületet állított fel, hozzáfogott a jogrend törvénybe foglalásához, és más reformokat is szorgalmazott a királyi hatalom megerősítésére és a közigazgatás fejlesztésére.[3] Halála után fia, Birger követte a trónon.[3]
Gyermekei[szerkesztés]
- Magnus első felesége nem ismert, egy gyermeket szült a királynak:
- Magnus 1276. november 11-én[2] vette feleségül Holsteini Hedviget (1257 – 1324), aki öt gyermeket szült férjének:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
- ↑ a b c http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/schweden/magnus_1_scheunenschloss_koenig_1290.html
- ↑ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 440. oldal
- ↑ a b c d Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6 129. oldal
- ↑ Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, 129‑130. oldal
- ↑ a b c d e Folkunga family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Valdemár |
|
Következő uralkodó: Birger |
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
|---|---|---|
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
