Birger svéd király
| Birger | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1290 – 1318 | |
| Koronázása | Söderköping 1293 |
| Elődje | III. Magnus |
| Utódja | IV. Magnus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Folkung-ház |
| Született | 1280 Svédország |
| Elhunyt | 1321. május 31. (41 évesen) Dánia |
| Nyughelye | St. Bendt's Church |
| Édesapja | III. Magnus |
| Édesanyja | Holsteini Hedwig |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Martha of Denmark (1298–)[1] |
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Birger témájú médiaállományokat. | |
Birger Magnusson (1280[2] – 1321. május 31.[2]) svéd király 1290-től 1318-ig, polgárháborúba keveredett fivéreivel (1306–1310). Később (1317–1318) bebörtönöztette és meg is ölette őket, hamarosan azonban neki kellett Dániába menekülnie.[2]
III. Magnus fiaként született. Édesapja még életében, 1284-ben királlyá választatta legidősebb fiát,[3] Birger ezután "ifjabb királynak" nevezték.[3] Magnus után tették a trónra, de az 1290 és 1302 közötti régensi időszakban névleges király volt.[2] Gyámjául még Magnus nevezte meg legfőbb bizalmasát, Torgils Knutssont.[3] Neki köszönhető az emberevőnek nevezett karéliaiak keresztény hitre térítése.[4] Birgert 1302-ben koronázták meg, és öccseivel, Erikkel és Valdemár összefogva 1305. december 6-án foglyul ejtette, és a következő év február 10-én lefejeztette Torgilsot.[4] Ám ez év szeptember 29-én öccsei Birger ellen fordultak és elfogták a királyt (ez volt az ún. håtunai játék).[5] A nyköpinghusi börtönüregekből Birgert sógora, VI. Erik dán király szabadította ki, miután Västegötland déli részét felégetve a mai Ulricehamnig nyomult előre.[6] Miután Erik herceg gyújtogatva, rabolva betört Norvégiába, annak királya V. Haakon is bekapcsolódott a háborúba.[6] 1310-ben Birger király megállapodott Erik és Valdemár hercegekkel, hogy a birodalmat felosztják egymás között.[7] Birger szent esküvést tett az egyezségre és tovább uralkodhatott[7] Azonban balszerencsés üzletekbe keveredett , s arra kényszerült, hogy pénzt kölcsönözzön a dán VI. Erik királytól[7] A lakosságra is új adókat vetett ki, de a gotlandi parasztok megtagadták befizetésüket[7] Annyira komollyá vált a helyzet hogy a királynak erőszakos úton, katonák segítségével kellett behajtania az adót.[7] Ám Birger nem felejtette el az öccseitől elszenvedett megaláztatásokat. Az 1317. év második felére megértek a király tervei.[8] 1317. december 10-ről 11-re[8] virradó éjjelen elfogatta öccseit, börtönbe záratta és halálra éheztette őket. Azok katonái a következő év augusztus-ában elűzték a királyt, és Erik herceg fiát, Magnust kiáltották ki uralkodónak. Birger Dániába menekült[2] és ott is halt meg.
Gyermekei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Birger 1298-ban[9] házasodott össze Dániai Margittal[9] (1277 – 1341. október 3.), V. Erik dán király leányával,[9] aki négy gyermeket szült férjének:
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ p11288.htm#i112874, 2020. augusztus 7.
- 1 2 3 4 5 Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 89. oldal
- 1 2 3 Vilhelm Moberg: Népem története – Svédország a középkorban (Min svenska historia berättad för folket, Stockholm, 1972, 1973); Magyar kiadás: Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Miszoglád Gábor, 102. oldal
- 1 2 Népem története – Svédország a középkorban, 103. oldal
- ↑ Népem története – Svédország a középkorban, 104. oldal
- 1 2 Népem története – Svédország a középkorban, 105. oldal
- 1 2 3 4 5 Népem története – Svédország a középkorban, 106. oldal
- 1 2 Népem története – Svédország a középkorban, 108. oldal
- 1 2 3 4 5 6 7 "Folkunga family" (angol nyelven). Genealogy.eu. Hozzáférés: 2011. január 10.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Előző uralkodó: III. Magnus |
Következő uralkodó: IV. Magnus |