VII. Károly svéd király
| VII. Károly | |
 | |
| Karl Sverkersson pecsétje - az egyik legrégebbi svéd királyi pecsét. | |
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1161 – 1167 | |
| Elődje | II. Magnus |
| Utódja | I. Knut |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Sverker-ház |
| Született | 1135 k. |
| Elhunyt | 1167. április 12. (32 évesen) Visingsö |
| Nyughelye | Alcastra Apátság |
| Édesapja | I. Sverker |
| Édesanyja | Ulvhild Håkansdotter |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Christina Hvide |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Károly témájú médiaállományokat. | |
VII. Károly, svéd neve Karl Sverkersson (1135 k. – 1167. április 12.) Svédország királya 1160-tól haláláig.[1]
Élete
[szerkesztés]Károly az 1156-ban megölt Idősebb Sverker fia. Édesanyja Ulvhild Håkansdotter.
Károly feltehetőleg már 1155-ben átvette a királyi címet édesapjától Götaland tartományban. 1161-es győzelme után, melyet az örebroi csatában vívott ki Magnus Henriksson dán herceg és svealandi régens felett, aki halálát lelte a csatában, Károly uralma egész Svédországra kiterjedt.
Károly uralma alatt nevezték ki az első svéd érseket is, 1164-ben. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ezután Svédország majdnem teljesen függetleníteni tudta magát a lundi dán érsektől. Ez az egyházpolitikai siker főleg István (Stefan) szerzetesnek köszönhető, aki az alvastrai apátságból érkezett. István Jarl Ulffal együtt küldöttségbe mentek a pápához, mire Istvánt felkenték svéd érsekké.
Orosz források szerint Károly keresztes hadjáratot is vezetett Oroszországba, azonban lehet, hogy ezt valójában egy finn uralkodó vezette.
Károly 1163-ban feleségül vette Krisztinát, Stig Hvide schoneni nemes leányát. Krisztinától született Károly Sverker Karlsson nevű fia.
1167-ben Knut Eriksson Näs várában megölte a királyt.[2] Károly földi maradványait az alvastrai apátságban helyezték végső nyugalomra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.
- ↑ Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 60. oldal
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Karls VII. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
- genealogie-mittelalter.de
- Sverker family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Magnus |
Svédország uralkodója 1161 – 1167  |
Következő uralkodó: I. Knut, Kol, Boleszláv |
| Yngling-ház (970–1060) |    | |
|---|---|---|
| Stenkil-ház (1060–1125) | ||
| Ulfing-ház1 (1125–1130) | ||
| Sverker-ház2 (1130–1222) | ||
| Erik-ház (1156–1234) | ||
| Folkung-ház (1229–1234, 1248/1250–1318, 1319–1364) | ||
| Mecklenburgi-ház (1364–1389) | ||
| Valdemár-ház3 (1388–1412) | ||
| Griffin-ház (1396–1439) | ||
| Wittelsbach-ház (1441–1448) | ||
| Knutsson-ház (1448–1457) | ||
| Oldenburg-ház (1457–1523) | ||
| Vasa-ház (1523–1654) | ||
| Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (1654–1720) | ||
| Hessen-Kassel-ház (1720–1751) | ||
| Holstein-Gottorp-ház (1751–1818) | ||
| Bernadotte-ház (1818–) | ||
1Más néven Estrisson-ház, valójában II. Olaf (†975) férfiági leszármazottjai, ebből következően az Yngling-ház. 2Lehetséges, hogy a Stenkil-ház mellékága. 3Valójában az Ulfing-ház mellékága, ebből következően Yngling-ház. | ||
