Svédország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Svéd királyok listája szócikkből átirányítva)

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.

A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.

Korai uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mitológiai uralkodók (I. e. 1. század695)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.

A családfájukat lásd: [1]

Uralkodó
Uralkodott
Névváltozat(ok)
Megjegyzés
GYLFI Gylfe, Gylvi, Gylve
ODIN Óðinn, Wotan, Wōden [1]
I. YNGVY
Kr. e. I. sz.
Yngvin, Ingwine, Inguin, Ing Odin fia.
NJORD Gazdag~, Njörðr, Niordr Valószínűleg I. Yngvi fia..
FREYR Frey Njord fia.
YNGVI-FREYR - Freyr fia, de lehet hogy Njorddé.
FJÖLNIR
0 körül
Fjölner, Fjolner, Fjolne Yngvi-Frey fia. [2]
SVEIGDER
Kr. u. I. sz.
Sveigðir, Sveigthir, Svegdi, Swegde Fjölnir fia.[3]
VANLANDI Vanlande, Vanlade Sveigder fia.[4]
VISBURR Visbur Vanlandi fia.
DOMALDE Dómaldi, Dómaldr Visburr fia.[5]
DOMARR Domar Domalde fia.[6]
DYGGVI Dyggve Domarr fia.[7]
DAG
II./III. sz.
Dagr Spaka Dyggvi fia.
AGNE Agni Skjálfarbondi, Hogne Dag fia.[8]
ALREKR
egy időben
Alrek, Alrik Agne fiai.[9]
I. ERIK Eiríkr
II. YNGVI
?–300
Yngve, Yngui Alrekr fiai.[10]
ALF -
HUGLEIK
300302
Ochilaik, Hygelach Alf fia.
HAKE
302
Haki, Haco
JÖRUNDR
302313
Jorund II. Yngvi fia.
ANE
313–?
Öreg~, ~Gamli, Aun, Auchun, On, Edwin, Audhun Jörundr fia.[11]
HALFDAN
?
Healfdene, Haldan
ANE (2x)
?
ALE
?
Erős~, Áli III. Fridleif (†348) dán király fia.
ANE (3x)
?–448
EGIL
448456
Ongenþio, Angantyr, Eigil Ane fia.[12]
OTTAR
456460
Varjú~, Ohthere, Ottar Vendelkråka, Ohþere Egil fia.
EADGILS
460505
Aðils, Athisl, Adillus Ottar fia.
I. EYSTEIN
505531
Östen Eadgils fia.
SÖLVE
531
-
YNGVAARR
531545
~Harra, Yngvar, Ingvar I. Eystein fia.
I. ANUND
545565
Kenyeres~, Braut-Önundr Yngvaarr fia.[13]
INGJALD
565623
Irgalmatlan~, ~Illrade, Ingjaldr hinn illráði I. Anund fia.[14]
OLAF
623650
Favágó~, ~Tratalja, Olav Ingjald fia.[15]
IVAR
650695
~Vidfamne, Ívarr inn víðfaðmi

Mondabeli uralkodók (695975)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható

Uralkodó
Uralkodott
Névváltozat(ok)
Megjegyzés
Harald (* 655)
695735
~Hildetand, Haraldr Hilditönn Ivar leányági unokája. Dán király is.[16]
Sigurd (* 710)
735756
~Ring, Sigurðr hringr Ivar dédunokája, I. Anund unokája. Dán király is.
Ragnar
756794
~Lodbrok, Ragnarr Loðbrók I. Sigurd unokája. Dánia királya is.
II. Eystein
794
Östen Illråda, ~inn illráði, ~Beli, ~a beteg király Ragnar fia.
I. Björn (* 777)
794805
~Ragnarsson Járnsíða (Järnsida), Vasderekú~ Ragnar fia.
II. Erik (* 795)
805829
~Björnsson I. Björn fia.
Refil (* 796)
805829
~Björnsson I. Björn fia.
III. Erik (* 814)
829850
~Refilsson Refil fia.
II. Björn
829840
~Eriksson på Håga II. Erik fia.
II. Anund (* 832)
850872
~Eriksson II. Erik fia.
I. Olaf
840855
~Björnsson II. Björn fia.
IV. Erik (* 849)
855882
~Anundsson II. Anund fia.
Hring
855880
- Talán IV. Erik testvére(?).
V. Erik
880910
~Hringsson Hring fia.
I. Emund
882935
~Eriksson IV. Erik fia.
III. Björn (* 867)
910950
~Eriksson, Öreg~ IV. Erik fia.
II. Emund
950970
~Emundsson I. Emund fia.
II. Olaf
970975
~Björnsson III. Björn fia.

Az Yngling-ház történelmi uralkodói (9701061)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[1.] MELLIN(1850) p1.264 ERIK SEGERSALL.jpg VI. Győztes Erik
* 932 előtt
994
970 k. – 994
(kb. 25 évig)
II. Olaf testvére. A svea nép királya, 992/93 körül dán király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész középkori Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: Erik VI Segersäll.
[2.] Silvermynt slaget för Olof Skötkonung, Nordisk familjebok.png III. Kincses Olaf
* 980 körül
1021/1022 tele
9941021/1022
(27–28 évig)
VI. Erik fia. Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd püspökséget. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: Olof III Skötkonung.
[3.] Mynt präglat av Anund Jakob Jonsson, Nordisk familjebok.png III. Anund Jakab
* 1008. július 25.
1050
1021/10221053
(31–32 évig)
III. Olaf fia. Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és Anglia ellen.
[4.] III. Öreg Emund
* 1007
1061
10531061
(8 évig)
III. Olaf törvényen kívüli fia. Halálával kihalt az Yngling-dinasztia.


A Stenkil-ház uralkodói (10611130)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[5.] Stenkil
* 1028 körül
1066
10611066
(5 évig)
III. Edmund veje.
[6.] VII. Erik
1067
10661067
(1 évig)
Stenkil fia. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: Erik VII Stenkilsson.
[7.] VIII. Pogány Erik
1067
10661067
(1 évig)
Neve svédül: Erik VIII Hedningen.
[8.] Halsten
1084?
10671070
(3 évig)
Stenkil fia, aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: Halsten Stenkilsson.
[9.] IV. Orosz Anund 10701075
(5 évig)
Anund a Kijevi Rusz területéről származott. Egyes elképzelések szerint személye azonos I. Inge személyével. A pogányság elutasítása miatt letették a trónról.
[10.] I. Rőt Haakon
* 1040 körül
1079
10701079
(4 évig)
Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke. Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek.
[11.] I. Idősebb Inge
1112
10791084
(5 évig)
Stenkil fia, hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt.
[12.] Áldozó Svend
* 1050 körül
1087
10841087
(3 évig)
I. Haakon fia, vagy sógora. I. Inge ölte meg. Svéd neve: Blot-Sven
[13.] (IX.) Erik, a jó arató
1088
10871088
(1 évig)
Svend fia, az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: Erik Årsäll.
[11.] I. Idősebb Inge (2x) 10871112
(25 évig)
1087-ben Inge, akit Västergötland tartományban még mindig királyként ismerték el, megtámadta, és lerombolta a pogány Uppsalát. Svend király fiának, Eriknek halála után magához ragadta a hatalmat, mellyel a kereszténység végleg utat tört Svédországban. 1101-ben Inge hosszútávú békét kötött Norvégiával és Dániával.
[14.] Fülöp
1118
11121118
(6 évig)
Halsten fia. Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: Filip Halstensson.
[15.] II. Ifjabb Inge
1125
11121125
(13 évig)
Halsten fia. Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre.
[16.] Kurtafejű Ragnvald
1126
11251126
(1 évig)
Feltehetőleg I. Inge fia. A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: Ragnvald Ingesson Knaphövde.
[17.] I. Erős Magnus
* 1107
1134. június 4.
11251130
(5 évig)
Dánia hercege és I. Inge unokája. Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: Magnus I Nilsson den Stärke.

A Sverker- és az Erik-ház uralkodóinak trónharca (11301250)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[18.] Sweartgar I of Sweden relief 2009 Heda Ödeshög (crop).jpg I. Botlábú Sverker,
vagy Idősebb Sverker
1156. december 25.
11301156
(26 évig)
A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája. Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: Sverker I den äldre vagy Sverker I Klumpfot.
[19.] Stockholms stads tredje sigill.png IX. Szent Erik
* 1120 körül
1160. május 18.
11561160
(4 évig)
Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája. 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és keresztes hadjáratot vezetett Finnország ellen. Neve svédül: Erik IX Jedvardsson den Helige.
[20.] II. Magnus
* 1130 körül
1161
11601161
(1 évig)
Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája. VII. Károly ölte meg. Neve svédül: Magnus II Henriksson.
[21.] Karl Sverkerssons sigill.jpg VII. Károly
* 1130 körül
1167. április 12.
11611167
(6 évig)
Sverker-házi uralkodó. Sverker fia. 1155-től Götaland, majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában Wisingsö mellett 1167-ben. Neve svédül: Karl VII Sverkersson. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.)
[22.] Kol
1173 ?
11671173
(6 évig)
Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: Kol Jonsson.
[23.] Boleszláv
1173 ?
11671173
(6 évig)
Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve.
[24.] Kung Knut Erikssons sigill.png I. Knut
* 1145 körül
1196. április 8.
11671196
(29 évig)
Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia. A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik Stockholm egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az észtek elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a kalmari kastélyt is. Neve svédül: Knut I Eriksson.
[25.] II. Ifjabb Sverker
* 1164
1210. július 17.
11961208
(12 évig)
Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia. Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: Sverker II Karlsson den Yngre.
[26.] Eric the Survivor of Sweden grave detail 2009.jpg X. Erik
* 1180
1216. április 10.
12081216
(8 évig)
Erik-házi uralkodó, I. Knut fia. Norvég támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: Erik X Knutsson.
[27.] I. Gyermek János
* 1201
1222. március 10.
12161222
(6 évig)
Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia. X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett Észtországban. Neve svédül: Johan I Sverkersson den Unge.
[28.] Eric the Lisper & Halter of Sweden grave detail 2009 (2).jpg XI. Selypítő Erik,
vagy Sánta Erik
* 1216 (április 10. után)
1250. február 2.
12221229
(7 évig)
Erik-házi uralkodó. X. Erik fia, akit hat évesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: Erik Eriksson.
[29.] Canute II of Sweden coin 1905.jpg II. Magas Knut
1234
12291234
(5 évig)
Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája. Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: Knut II den Länge.
[28.] Eric the Lisper & Halter of Sweden grave detail 2009 (2).jpg XI. Selypítő Erik (2x) 12341250
(16 évig)
II. Knut halála után Erik visszatért a svéd trónra


A Folkung-ház uralkodói (12501389)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
Portrait of Birger Jarl.jpg Birger Jarl
* 1210 körül
1266. október 12.
(12481266) XI. Erik sógora. Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a balti-tengeri kereskedelmet.
[30.] Valdemar Birgersson.JPG Valdemár
* 1243
1302. december 26.
12501275
(25 évig)
Birger Jarl fia. 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: Valdemar Birgersson.
[31.] Magnus Ladulas sigill.jpg III. Hombárzáró Magnus
* 1245 körül
1290. december 18.
12751290
(15 évig)
Birger Jarl fia. 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: Magnus Lådulas.
[32.] Birger of Sweden (1280) c 1322.jpg Birger
* 1280
1321. május 31.
12901318
(28 évig)
III. Magnus gyermeke. 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban Dániába menekült. Neve svédül: Birger Magnusson.
13181319: Mats Kettilmundsson birodalmi kormányzó
[33.] Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg IV. Magnus
* 1316 áprilisa
1374. december 1.
13191364
(45 évig)
Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája. Három évesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: Magnus Eriksson.
Erik-magnusson.gif XII. Erik
* 1337
1359. június 21.
(13561359) IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: Erik Magnusson.
Kong Haakon VI Magnusson PI XVII 1.jpg II. Haakon
* 1340 augusztusa
1380. május 1.
(13621364) IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya.
[34.] Albert of Mecklenburg.jpg Albert
* 1338 körül
1412. március 31.
13641389
(25 évig)
II. Magnus unokaöccse. 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. A Mecklenburgi-ház tagja.
Oluf 2 of Denmark (Kronborg tapestries) cropped.jpg IV. Olaf Haakonson
* 1370 decembere
1387. augusztus 23.
(13851387) Margit és II. Haakon fia. Albert ellenkirályaként lépett fel.

A Kalmari unió vegyesházi uralkodói (13891523)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[35.] Roskilde Margrethe1 face.jpg Margit
* 1353 márciusa
1412. október 28.
13891412
(23 évig)
II. Haakon felesége. 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három skandináv birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe.
[36.] Eryk I Pomorski Darłowo.jpg XIII. Pomerániai Erik
* 1381/1382
1459. május 3.
13961439
(43 évig)
Margit és Albert unokahúgának a fia. 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik Malmö városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen vordingborgi béke, valamint az Engelbrekt-felkelés. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették.
14351436: Engelbrekt Engelbrektsson birodalmi alkirály
(Engelbrekt vezette 1434 után a róla elnevezett felkelést. 1435-ben teljes Svédország a felügyelete alatt állt, melyre birodalmi fővé (alkirály) nevezték ki. 1436-ban megölték.)
14381440: Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzók
[37.] Christopher of Bavaria.jpg Wittelsbach Kristóf
* 1416. február 16.
1448. január 6.
14411448
(7 évig)
XIII. Erik unokaöccse. 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot.
1448: Bengt Jönsson Oxenstierna és Nils Jönsson Oxenstierna birodalmi kormányzók
[38.] Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly
* 1409. október 5.
1470. május 15.
14481457
(9 évig)
A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd nemesség VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és Danzig városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként.
1457: Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzók
[39.] Medalj över Kristian I, Nordisk familjebok.png I. Keresztély
* 1426. februárja
1481. május 21.
14571464
(7 évig)
Kristóf feleségének a második férje. 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról.
1464: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó
[38.] Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly (2x) 14641465
(1 évig)
1464-ben Károly másodszor is visszatért a királyi trónra, azonban fél év után Finnországba űzték.
1465: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó
14651466: Jöns Bengtsson Oxenstierna birodalmi kormányzó
14661467: Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzó
[38.] Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly (3x) 14671470
(3 évig)
1467-ben Károly harmadszor is visszatért a svéd trónra. Király maradt haláláig.
14701497: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó
[40.] John II of Sweden sculpture c 1530 (photo 2009).jpg II. János
* 1455. június 5.
1513. február 20.
14971501
(4 évig)
I. Keresztély fia. 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után Dithmarschennél 1501-ben letették a trónról.
15011503: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó
15041512: Svante Nilsson birodalmi kormányzó
1512: Erik Trolle birodalmi kormányzó
15121520: II. Ifjabb Sten Sture birodalmi kormányzó
[41.] ChristianIIc.jpg II. Zsarnok Keresztély
* 1481. július 1.
1559. január 25.
15201523
(3 évig)
II. János fia. 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A stockholmi vérfürdő során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik.


A Vasa-ház uralkodói (15231654)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[42.] Gustav Vasa.jpg I. Gusztáv
* 1496. május 12.
1560. szeptember 29.
15231560
(37 évig)
I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia. 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a kalmari unióból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a Hanza-szövetség-béli tekintélyét, és megindult a reformáció. A svéd egyház feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt.
[43.] Erik XIV (1533-1577) Domenicus Verwildt.jpg XIV. Erik
* 1533. december 13.
1577. február 26.
15601568
(8 évig)
I. Gusztáv fia. Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a finn területek uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette.
[44.] John III of Sweden.jpg III. János
* 1537. december 21.
1592. november 27.
15681592
(24 évig)
I. Gusztáv fia. Támogatta a katolikus egyházat, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta.
[45.] Sigismund III Polen MATEO.jpg Zsigmond
* 1566. június 20.
1632. április 30.
15921599
(7 évig)
III. János fia. 1587 után lengyel és litván király. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban.
[46.] Karl IX.jpg IX. Károly
* 1550. október 4.
1611. október 30.
16041611
(7 évig)
I. Gusztáv fia. 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett Lengyelország ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. Dánia ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette Kalmar városát.
[47.] Gustav II of Sweden.jpg II. Nagy Gusztáv Adolf
* 1594. december 19.
1632. november 16.
16111632
(21 évig)
IX. Károly fia. Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, Oroszország és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a harmincéves háborúba a protestáns oldalon, melynek során a császári csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a lützeni csatában esett el.
[48.] Christina of Sweden by Jacob Ferdinand Voet.jpg Krisztina
* 1626. december 18.
1689. április 19.
16321654
(22 évig)
II. Gusztáv Adolf leánya. Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, Axel Oxenstierna kancellár felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról.


A Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (Wittelsbachok) uralkodói (16541751)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[49.] Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg X. Károly Gusztáv
* 1622. november 8.
1660. február 13.
16541660
(6 évig)
IX. Károly leányági unokája. Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a Lívföldi svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését.
[50.] Charles XI of Sweden.jpg XI. Károly
* 1655. november 24.
1697. április 5.
16601697
(37 évig)
X. Károly fia. Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a Schleswig-Holstein-Gottorf-házból való Hedvig Eleonóra gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A Franciaországgal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd balti flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak.
[51.] Karl XII 1697.jpg XII. Károly
* 1682. június 17.
1718. november 30.
16971718
(21 évig)
XI. Károly fia. Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, Szászország és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a nagy északi háború kezdete. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi vezsteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg Halden/Frederikshald ostroma során.
[52.] Ulrika Eleonora.jpg Ulrika Eleonóra
* 1688. február 23.
1741. november 24.
17181720
(2 évig)
XI. Károly leánya, gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára.
[53.] Fredrik I, king of Sweden.jpg I. Hesseni Frigyes
* 1676. május 8.
1751. április 5.
17201751
(31 évig)
Ulrika Eleonóra (Ulrike Eleonore) férje. Uralkodásához fűződik a nagy északi háború 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja.


A Holstein-Gottorp-ház uralkodói (17511818)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[54.] Adolf Fredrik of Sweden.jpg Adolf Frigyes
* 1710. május 14.
1771. február 12.
17511771
(20 évig)
X. Károly unokaöccsének az unokája. Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára.
[55.] Gustav III Sweden.jpg III. Gusztáv
* 1746. január 24.
1792. március 29.
17711792
(21 évig)
Adolf Frigyes fia. 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új alkotmányt vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg.
[56.] Per Krafft d.ä., Gustav IV Adolf, 1778-1837, konung av Sverige.jpg IV. Gusztáv
* 1778. november 1.
1837. február 7.
17921809
(17 évig)
III. Gusztáv gyermeke. 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról.
[57.] Charles XIII of Sweden.jpg XIII. Károly
* 1748. október 7.
1818. február 5.
18091818
(9 évig)
Adolf Frigyes gyermeke. 1809-ben letett unokabátyja trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának Napóleon veresége után le kellett mondania.


A Bernadotte-ház uralkodói (1818–napjaink)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
[58.] Jean Baptiste Bernadotte.jpg XIV. Károly János
* 1763. január 26.
1844. március 8.
18181844
(26 évig)
Franciaország marsallja, XIII. Károly örökbefogadott gyermeke. Svédország és Norvégia királya. 1810 után a trónörökösi cím (kronprins) viselője. Napóleon császár ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át.
[59.] OskarI.-Schweden-Norwegen.jpg I. Oszkár
* 1799. július 4.
1859. július 8.
18441859
(15 évig)
XIV. Károly János fia, Svédország és Norvégia királya. Számos liberális reformot vezetett be. Politikája orosz-ellenes volt.
[60.] Karl XV 1865 fotograferad av Mathias Hansen.jpg XV. Károly
* 1826. május 3.
1872. szeptember 18.
18591872
(13 évig)
I. Oszkár fia. 1866-ban egy alkotmányos reformmal kétkamarás parlamentet vezettek be Svédországban.
[61.] Oscar II of Sweden.jpg II. Oszkár
* 1829. január 21.
1907. december 8.
18721907
(35 évig)
I. Oszkár fia, Svédország és Norvégia királya. Németbarát politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a perszonálunió felbomlását Svédországgal.
[62.] Gustav5.jpg V. Gusztáv
* 1858. június 16.
1950. október 29.
19071950
(43 évig)
II. Oszkár fia. A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az első világháború után Svédország alkotmányos monarchiává alakult.
[63.] Gustaf VI Adolf av Sverige som kronprins.jpg VI. Gusztáv Adolf
* 1882. november 11.
1973. szeptember 15.
19501973
(23 évig)
V. Gusztáv fia. Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot parlamentáris monarchiává alakította.
[64.] Carlos Gustavo da Suécia (meio corpo).jpg XVI. Károly Gusztáv
* 1946. április 30.
1973–napjaink
(42 évig)
VI. Gusztáv Adolf unokája. A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, Viktória követi majd a trónon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A hagyomány szerint a svéd adóügy uralkodása alatt született meg: Svitjodban mindenki egy ércpénzt fizetett neki ("orradó"), cserébe béké kellett tartania országában, és gondoskodnia kellett arról, hogy a szántók jó termést hozzanak. Halála után istenné avatták. (a GERMÁNOK FŐISTENE)
  2. A hagyomány szerint egy karácsonyi lakomán lerészegedett, és egy méhsörös kádba fulladt.
  3. A hagyomány szerint egyik országjárása alatt egy törpe bevarázsolta egy kőrakásba, ami agyonnyomta őt.
  4. A hagyomány szerint álmában egy lidérc fojtotta meg.
  5. A hagyomány szerint egy, az országát sújtó hosszú szárazság miatt elmaradt a termés, mire alattvalói feláldozták Ceres istennek.
  6. A hagyomány szerint elhagyta a feleségét, ezért Huld jósnő - a királyné ösztönzésére olyannyira megbabonázta, hogy belehalt.
  7. A hagyomány szerint természetes halállal halt meg.
  8. A hagyomány szerint egy Skjalf nevű finn királylányt vett feleségül, aki felakasztotta őt egy aranyláncra.
  9. A hagyomány szerint egyik összetűzésük folyamán lovuk kantárával fojtották meg egymást.
  10. Az évkönyvek mindössze annyit írtak róluk, hogy megölték egymást, és holttestüket felvitték a Fyris sáncra.
  11. A hagyomány szerint 10 fiából 9-et feláldozott Odin istennek, hogy az cserébe mindegyikükért egy-egy évvel meghosszabbítsa az ő életét. Köztudott, hogy természetes halállal fejezte be életét.
  12. Azt mesélik róla, hogy birkát akart áldozni az isteneknek, de a felingeret állat őt öklelte halálra.
  13. A hagyomány szerint barátságos, és sikeres uralkodó volt: megritkíttatta a Svitjod nevű hatalmas erdőséget, termővé tette a vadont, és utakat építtetett az ingoványok, mocsarak és szirtek között.
  14. A hagyomány szerint gyermekkorában megette egy farkas szívét, ezért vált felnőtt korában kegyetlen, rosszindulatú királlyá. Apja halotti torát (állítólag) azzal ünnepelte meg, hogy apósát és még 5 másik király elevenen elégettetett. Kiterjesztette birodalma határait, és folytatta a kegyetlenkedéseit. Két kiskirály (Granmar és Hjorvard) nagy vendégséget tartottak a Mälaren-tóbeli Sela-szigeten, amikor Ingjald rájuk gyújtatta az erdőt. Sorsát azonban nem kerülhette el, mert Öles Ivar dán király az upplandi Räningban megölette.
  15. A hagyomány szerint ő volt az első svéd király, aki nem Uppsalában tartott udvart. Nyugat felé terjeszkedett, és Värmland nagy erdőit kiirtatta. Egy, az isteneknek szánt áldozat bemutatásakor égett el Vänern-tónál.
  16. A Bråvalla-i csatában vesztette életét.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 9637775439  , 342–344. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]