Svédország uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Svéd királyok listája szócikkből átirányítva)

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.

A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.

Ősi uralkodók (I. e. 1. század695)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.

A családfájukat lásd: [1]

Uralkodó
Uralkodott
Névváltozat(ok)
Megjegyzés
GYLFI Gylfe, Gylvi, Gylve
ODIN Óðinn, Wotan, Wōden [1]
I. YNGVY
Kr. e. I. sz.
Yngvin, Ingwine, Inguin, Ing Odin fia.
NJORD Gazdag~, Njörðr, Niordr Valószínűleg I. Yngvi fia..
FREYR Frey Njord fia.
YNGVI-FREYR - Freyr fia, de lehet hogy Njorddé.
FJÖLNIR
0 körül
Fjölner, Fjolner, Fjolne Yngvi-Frey fia. [2]
SVEIGDER
Kr. u. I. sz.
Sveigðir, Sveigthir, Svegdi, Swegde Fjölnir fia.[3]
VANLANDI Vanlande, Vanlade Sveigder fia.[4]
VISBURR Visbur Vanlandi fia.
DOMALDE Dómaldi, Dómaldr Visburr fia.[5]
DOMARR Domar Domalde fia.[6]
DYGGVI Dyggve Domarr fia.[7]
DAG
II./III. sz.
Dagr Spaka Dyggvi fia.
AGNE Agni Skjálfarbondi, Hogne Dag fia.[8]
ALREKR
egy időben
Alrek, Alrik Agne fiai.[9]
I. ERIK Eiríkr
II. YNGVI
? – 300
Yngve, Yngui Alrekr fiai.[10]
ALF -
HUGLEIK
300302
Ochilaik, Hygelach Alf fia.
HAKE
302
Haki, Haco
JÖRUNDR
302313
Jorund II. Yngvi fia.
ANE
313 – ?
Öreg~, ~Gamli, Aun, Auchun, On, Edwin, Audhun Jörundr fia.[11]
HALFDAN
?
Healfdene, Haldan
ANE (2x)
?
ALE
?
Erős~, Áli III. Fridleif (†348) dán király fia.
ANE (3x)
?? – 448
EGIL
448456
Ongenþio, Angantyr, Eigil Ane fia.[12]
OTTAR
456460
Varjú~, Ohthere, Ottar Vendelkråka, Ohþere Egil fia.
EADGILS
460505
Aðils, Athisl, Adillus Ottar fia.
I. EYSTEIN
505531
Östen Eadgils fia.
SÖLVE
531
-
YNGVAARR
531545
~Harra, Yngvar, Ingvar I. Eystein fia.
I. ANUND
545565
Kenyeres~, Braut-Önundr Yngvaarr fia.[13]
INGJALD
565623
Irgalmatlan~, ~Illrade, Ingjaldr hinn illráði I. Anund fia.[14]
OLAF
623650
Favágó~, ~Tratalja, Olav Ingjald fia.[15]
IVAR
650695
~Vidfamne, Ívarr inn víðfaðmi

Korai uralkodók (695975)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható

Uralkodó
Uralkodott
Névváltozat(ok)
Megjegyzés
Harald (* 655)
695735
~Hildetand, Haraldr Hilditönn Ivar leányági unokája. Dán király is.[16]
Sigurd (* 710)
735756
~Ring, Sigurðr hringr Ivar dédunokája, I. Anund unokája. Dán király is.
Ragnar
756794
~Lodbrok, Ragnarr Loðbrók I. Sigurd unokája. Dánia királya is.
II. Eystein
794
Östen Illråda, ~inn illráði, ~Beli, ~a beteg király Ragnar fia.
I. Björn (* 777)
794805
~Ragnarsson Járnsíða (Järnsida), Vasderekú~ Ragnar fia.
II. Erik (* 795)
805829
~Björnsson I. Björn fia.
Refil (* 796)
805829
~Björnsson I. Björn fia.
III. Erik (* 814)
829850
~Refilsson Refil fia.
II. Björn
829840
~Eriksson på Håga II. Erik fia.
II. Anund (* 832)
850872
~Eriksson II. Erik fia.
I. Olaf
840855
~Björnsson II. Björn fia.
IV. Erik (* 849)
855882
~Anundsson II. Anund fia.
Hring
855880
- Talán IV. Erik testvére(?).
V. Erik
880910
~Hringsson Hring fia.
I. Emund
882935
~Eriksson IV. Erik fia.
III. Björn (* 867)
910950
~Eriksson, Öreg~ IV. Erik fia.
II. Emund
950970
~Emundsson I. Emund fia.
II. Olaf
970975
~Björnsson III. Björn fia.

Svédország királyai (970-től napjainkig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzések
Az Yngling-ház királyai (9701061)
VI. Győztes Erik
*940?
994
970994 II. Olof testvére. A svea nép királya, 992/93 körül dán király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész középkori Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: Erik VI Segersäll.
Silvermynt slaget för Olof Skötkonung, Nordisk familjebok.png III. Kincses Olaf
*980 körül
1021/1022 tele
9941022 VI. Erik fia. Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd püspökséget. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: Olof III Skötkonung.
Mynt präglat av Anund Jakob Jonsson, Nordisk familjebok.png III. Anund Jakab
*1008. július 25.
1050
10221053 Kincses Olof fia. Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és Anglia ellen.
III. Öreg Emund
*1007
1061
10501061 III. Olof törvényen kívüli fia. Halálával kihalt az Yngling-dinasztia.
A Stenkil-ház királyai (10611130)
Stenkil
*1028
1066
10611066 Öreg Emund veje.
VII. Erik
1067
10661067 Stenkil fia. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: Erik VII Stenkilsson.
VIII. Pogány Erik
1067
10661067 Neve svédül: Erik VIII Hedningen.
Halsten
1084?
10671070 Stenkil fia, aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: Halsten Stenkilsson.
IV. Orosz Anund 10701075 Anund a Kijevi Rusz területéről származott. Feltételezhető, hogy személye azonos I. Inge személyével. A pogányság elutasítása miatt letették a trónról.
I. Rőt Haakon
*1040 körül
1079
10701079 Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke. Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek.
I. Idősebb Inge
1112
10791084 Stenkil fia, hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt.
Áldozó Sven
*1050 körül
1087
10841087 Rőt Haakon fia, vagy sógora. I. Inge ölte meg. Svéd neve: Blot-Sven
Erik, a jó arató
1088
10871088 Blot-Sven fia, az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: Erik Årsäll.
I. Idősebb Inge
(2x)
10871112 1087-ben Inge, akit Västergötland tartományban még mindig királyként ismerték el, megtámadta, és lerombolta a pogány Uppsalát. Sven király fiának, Eriknek halála után magához ragadta a hatalmat, mellyel a kereszténység végleg utat tört Svédországban. 1101-ben Inge hosszútávú békét kötött Norvégiával és Dániával.
Fülöp
1118
11121118 Halsten fia. Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: Filip Halstensson.
II. Ifjabb Inge
1125
11121125 Halsten fia. Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre.
Kurtafejű Ragnvald
1126
11251126 Feltehetőleg I. Inge fia. A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: Ragnvald Ingesson Knaphövde.
I. Erős Magnus
*1107
1134. június 4.
11251130 Dánia hercege és I. Inge unokája. Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: Magnus I Nilsson den Stärke.
A Sverker- és az Erik-ház királyai (11301250)
Sverker-I-Trad.JPG I. Botlábú Sverker,
vagy Idősebb Sverker
1156. december 25.
11301156 A Sverker-ház uralkodója. VIII. Erik dédunokája. Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: Sverker I den äldre vagy Sverker I Klumpfot.
Stockholms stads tredje sigill.png IX. Szent Erik
*1120 körül
1160. május 18.
11561160 Erik-ház. Sven leányági unokája. 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és keresztes hadjáratot vezetett Finnország ellen. Neve svédül: Erik IX Jedvardsson den Helige.
II. Magnus
*1130 körül
1161
11601161 Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája. VII. Károly ölte meg. Neve svédül: Magnus II Henriksson.
Karl Sverkerssons sigill.jpg VII. Károly
*1130
1167. április 12.
11611167 Sverker-házi uralkodó. Sverker fia. 1155-től Götaland, majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában Wisingsö mellett 1167-ben. Neve svédül: Karl VII Sverkersson. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.)
Kol 11671173 Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: Kol Jonsson.
Boleszláv 11671173 Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve.
Kung Knut Erikssons sigill.png I. Knut
*1145 körül
1196. április 8.
11671196 Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia. A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik Stockholm egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az észtek elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a kalmari kastélyt is. Neve svédül: Knut I Eriksson.
II. Ifjabb Sverker
*1164
1210. július 17.
11961208 Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia. Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: Sverker II Karlsson den Yngre.
Erik10.jpg X. Erik
*1180
1216. április 10.
12081216 Erik-házi uralkodó, Knut fia. Norvég támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: Erik X Knutsson.
I. Gyermek János
*1201
1222. március 10.
12161222 Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia. X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett Észtországban. Neve svédül: Johan I Sverkersson den Unge.
Erik11.jpg XI. Selypítő Erik,
vagy Sánta Erik
*1216 (április 10. után)
1250. február 2.
12221229 Erik-házi uralkodó. X. Erik fia, akit hat évesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: Erik Eriksson.
CanuteIISweden.jpg II. Magas Knut 12291234 IX. Erik dédunokája. Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: Knut II den Länge.
Erik11.jpg XI. Selypítő Erik
(2x)
12341250 II. Knut halála után Erik visszatért a svéd trónra
A Folkung-ház királyai (12501364)
Portrait of Birger Jarl.jpg Birger Jarl
* 1210
1266. október 12.
12481266 XI. Erik sógora. Uralkodásához fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a balti-tengeri kereskedelmet.
Valdemar Birgersson.JPG Valdemár
* 1239/1243
1302. december 26.
12501275 Birger Jarl fia. 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: Valdemar Birgersson.
Magnus Ladulas sigill.jpg III. Hombárzáró Magnus
* 1240 körül
1290. december 18.
12751290 Birger Jarl fia. 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: Magnus Lådulas.
Birger of Sweden.jpg II. Birger
* 1280
1321. május 31.
12901318 Magnus gyermeke. 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban Dániába menekült. Neve svédül: Birger Magnusson.
Mats Kettilmundsson
* ?
1326
13181319 Birodalmi kormányzó volt.
Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg IV. Magnus
* 1316
1374. december 1.
13191364 Erik Magnusson fia és V. Haakon norvég király unokája. Három évesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: Magnus Eriksson.
Erik-magnusson.gif XII. Erik
* 1337
1359. június 21.
13561359 Kormányzó apja oldalán. 1357-ben érte el, hogy apja mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el. Neve svédül: Erik Magnusson.
II. Haakon
* 1339
1380. május 1.
13621364 Kormányzó apja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya.
A Mecklenburg-ház királyai (13631389)
Albert of Mecklenburg.jpg Albert
* 1338 körül
1412. március 31.
13641389 II. Magnus unokaöccse. 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka.
A Folkung-ház királyai (13851387)
IV. Olaf Haakonson
* 1370 decembere
1387. augusztus 3.
13851387 Albert ellenkirályaként lépett fel. Margit, és II. Haakon fia.
A Kalmari Unió királyai (13891523)
Roskilde Margrethe1 face.jpg Margit
* 1353
1412. október 28.
13891412 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három skandináv birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe. II. Haakon felesége.
Eryk I Pomorski Darłowo.jpg XIII. Pomerániai Erik
* 1381/1382
1459. május 3.
13961439 Margit és Albert unokahúgának a fia. 1397-ben hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik Malmö városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen vordingborgi béke, valamint az Engelbrekt-felkelés. 1439-ben minhárom ország trónjáról letették.
Engelbrekt Engelbrektsson
* 1390 körül
1436. május 4.
14351436 Engelberkt vezette 1434 után a róla elnevezett felkelést. 1435-ben teljes Svédország a felügyelete alatt állt, melyre birodalmi fővé (alkirály) nevezték ki. 1436-ban megölték.
Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly Knutsson
* 1408/1409
1470. május 15.
14381440 Birodalmi kormányzó, később király.
Christopher of Bavaria.jpg Wittelsbach Kristóf
* 1416. február 16.
1448. január 6.
14411448 XIII. Erik unokaöccse. 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot.
Bengt Jönsson Oxenstierna
* 1393
1450
1448 Testvérével, Nilsszel együtt birodalmi kormányzó Kristóf király halála után.
Nils Jönsson Oxenstierna
* 1394
1451
1448 Testvérével, Bengttel együtt birodalmi kormányzó Kristóf király halála után.
Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly
(2x)
14481457 Kristóf halála után a svéd nemesség királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és Danzig városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként.
Jöns Bengtsson Oxenstierna
* 1417
1467. december 15.
1457 Birodalmi kormányzzó közösen Erik Axelsson Tott-tal, valamint uppsalai érsek.
Erik Axelsson Tott
* 1419
1481
1457 Birodalmi kormányzzó közösen Jöns Bentsson Oxenstiernával.
Medalj över Kristian I, Nordisk familjebok.png I. Keresztély
* 1426. februárja
1481. május 21.
14571464 Kristóf feleségének a második férje. 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról.
Kettil Karlsson Vasa
* 1433
1465. augusztus 11.
1464 Birodalmi kormányzó, linköpingi érsek.
Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly
(3x)
14641465 1464-ben Károly másodszor is visszatért a királyi trónra, azonban fél év után Finnországba űzték.
Kettil Karlsson Vasa
(2x)
1465 Birodalmi kormányzó.
Jöns Bengtsson Oxenstierna
(2x)
14651466 Kettil Karlsson Wasa halála után birodalmi kormányzó. 1466-ban letették a trónról és Ölandra száműzték.
Erik Axelsson Tott
(2x)
14661467 Jöns Bengtsson elűzése után birodalmi kormányzó. Támogatta VIII. Károlyt visszatérésében.
Karl Knutsson Bonde.jpg VIII. Károly
(4x)
14671470 1467-ben Károly harmadszor is visszatért a svéd trónra. Király maradt haláláig.
Sten Sture the Elder.jpg I. Öreg Sten Sture
* 1440 körül
1503. december 14.
14701497 Birodalmi kormányzó. VIII. Károly unokaöccse. 1471-ben győzelmet aratott I. Keresztély felett a brunkebergi csatában. 1477-ben megalapította az első svéd egyetemet Uppsala városában. 1497-ben lemondott a trónról II. János javára.
II. János
* 1455. június 5.
1513. február 20.
14971501 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után Dithmarschennél 1501-ben letették a trónról.
Sten Sture the Elder.jpg I. Öreg Sten Sture
(2x)
15011503 Birodalmi kormányzó.
Svante Nilsson
* 1460 körül
1512. január 2.
15041512 Birodalmi kormányzó. Országlását a II. Jánossal való vetélkedés jellemezte, aki igényt tartott a svéd trónra.
Erik Trolle
* 1460 körül
1529/1530
1512 Birodalmi kormányzó. Kinevezését azonban az Ifjabb Sten Sture megtámadta.
Sten Sture the Younger.jpg II. Ifjabb Sten Sture
* 1492
1520. február 3.
15121520 Birodalmi kormányzó. Svante Sture fia. 1518-ban sikeresen verte vissza Kereszély dán seregeit, azonban az 1520-as invázió sikerrel járt. Sten Sture a harcban megsebesült és a hazaúton belehalt sérüléseibe.
ChristianIIc.jpg II. Zsarnok Keresztély
* 1481. július 1.
1559. január 25.
15201523 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A stockholmi vérfürdő során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik.
A Vasa-ház királyai (15231654)
Gustav Vasa.jpg I. Gusztáv
* 1496. május 12.
1560. szeptember 29.
15231560 I. Sten unokaöccsének a fia. 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a kalmari unióból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a Hanza-szövetség-béli tekintélyét, és megindult a reformáció. A svéd egyház feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt.
Erik XIV (1533-1577) Domenicus Verwildt.jpg XIV. Erik
* 1533. december 13.
1577. február 26.
15601568 I. Gusztáv fia. Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a finn területek uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette.
John III of Sweden.jpg III. János
* 1537. december 21.
1592. november 27.
15681592 I. Gusztáv fia. Támogatta a katolikus egyházat, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta.
Sigismund III Polen MATEO.jpg Zsigmond
* 1566. június 20.
1632. április 30.
15921599 III. János fia. 1587 után lengyel és litván király. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban.
Karl IX.jpg IX. Károly
* 1550. október 4.
1611. október 30.
15991611 I. Gusztáv fia. 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett Lengyelország ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. Dánia ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette Kalmar városát.
Gustav II of Sweden.jpg II. Nagy Gusztáv Adolf
* 1594. december 19.
1632. november 16.
16111632 IX. Károly fia. Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, Oroszország és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a harmincéves háborúba a protestáns oldalon, melynek során a császári csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a lützeni csatában esett el.
Krisztina
* 1626. december 18.
1689. április 19.
16321654 II. Gusztáv Adolf leánya. Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, Axel Oxenstierna kancellár felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról.
A Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg--ház királyai (16541720)
Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg X. Károly Gusztáv
* 1622. november 8.
1660. február 13.
16541660 IX. Károly unokája. Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a Lívföldi svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését.
Charles XI of Sweden.jpg XI. Károly
* 1655. november 24.
1697. április 5.
16601697 X. Károly fia. Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a Schleswig-Holstein-Gottorf-házból való Hedvig Eleonóra gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A Franciaországgal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd balti flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak.
Karl XII 1697.jpg XII. Károly
* 1682. június 17.
1718. november 30.
16971718 XI. Károly fia. Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, Szászország és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a nagy északi háború kezdete. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi vezsteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg Halden/Frederikshald ostroma során.
Ulrika Eleonora.jpg Ulrika Eleonóra
* 1688. február 23.
1741. november 24.
17181720 XI. Károly leánya, gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára.
A Hessen-Kassel--ház királyai (17201751)
Fredrik I, king of Sweden.jpg I. Frigyes
* 1676. május 8.
1751. április 5.
17201751 Ulrika Eleonóra (Ulrike Eleonore) férje. Uralkodásához fűződik a nagy északi háború 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett.
A Holstein-Gottorp-ház királyai (17511818)
Adolf Fredrik of Sweden.jpg Adolf Frigyes
* 1710. május 14.
1771. február 12.
17511771 X. Károly unokaöccsének az unokája. Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára.
Gustav III Sweden.jpg III. Gusztáv
* 1746. január 24.
1792. március 29.
17711792 Adolf Frigyes fia. 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új alkotmányt vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg.
Per Krafft d.ä., Gustav IV Adolf, 1778-1837, konung av Sverige.jpg IV. Gusztáv
* 1778. november 1.
1837. február 7.
17921809 III. Gusztáv gyermeke. 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról.
Charles XIII of Sweden.jpg XIII. Károly
* 1748. október 7.
1818. február 5.
18091818 Adolf Frigyes gyermeke. 1809-ben letett unokabátyja trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának Napóleon veresége után le kellett mondania.
A Bernadotte-ház királyai (1818-tól napjainkig)
Jean Baptiste Bernadotte.jpg XIV. Károly János
* 1763. január 26.
1844. március 8.
18181844 Franciaország marsallja, XIII. Károly örökbefogadott gyermeke. Svédország és Norvégia királya. 1810 után a trónörökösi cím (kronprins) viselője. Napóleon császár ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át.
OskarI.-Schweden-Norwegen.jpg I. Oszkár
* 1799. július 4.
1859. július 8.
18441859 XIV. Károly János fia, Svédország és Norvégia királya. Számos liberális reformot vezetett be. Politikája orosz-ellenes volt.
Karl XV 1865 fotograferad av Mathias Hansen.jpg XV. Károly
* 1826. május 3.
1872. szeptember 18.
18591872 I. Oszkár fia. 1866-ban egy alkotmányos reformmal kétkamarás parlamentet vezettek be Svédországban.
Oscar II of Sweden.jpg II. Oszkár
* 1829. január 21.
1907. december 8.
18721907 I. Oszkár fia, Svédország és Norvégia királya. Németbarát politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a perszonálunió felbomlását Svédországgal.
Gustav5.jpg V. Gusztáv
* 1858. június 16.
1950. október 29.
19071950 II. Oszkár fia. A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az első világháború után Svédország alkotmányos monarchiává alakult.
Gustaf VI Adolf av Sverige som kronprins.jpg VI. Gusztáv Adolf
* 1882. november 11.
1973. szeptember 15.
19501973 V. Gusztáv fia. Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot parlamentáris monarchiává alakította.
Carlos Gustavo da Suécia (meio corpo).jpg XVI. Károly Gusztáv
* 1946. április 30.
1973-tól VI. Gusztáv Adolf unokája. A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, Viktória követi majd a trónon.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svéd királyok családfája

  1. A hagyomány szerint a svéd adóügy uralkodása alatt született meg: Svitjodban mindenki egy ércpénzt fizetett neki ("orradó"), cserébe béké kellett tartania országában, és gondoskodnia kellett arról, hogy a szántók jó termést hozzanak. Halála után istenné avatták. (a GERMÁNOK FŐISTENE)
  2. A hagyomány szerint egy karácsonyi lakomán lerészegedett, és egy méhsörös kádba fulladt.
  3. A hagyomány szerint egyik országjárása alatt egy törpe bevarázsolta egy kőrakásba, ami agyonnyomta őt.
  4. A hagyomány szerint álmában egy lidérc fojtotta meg.
  5. A hagyomány szerint egy, az országát sújtó hosszú szárazság miatt elmaradt a termés, mire alattvalói feláldozták Ceres istennek.
  6. A hagyomány szerint elhagyta a feleségét, ezért Huld jősnő - a királyné ösztönzésére olyannyira megbabonázta, hogy belehalt.
  7. A hagyomány szerint természetes halállal halt meg.
  8. A hagyomány szerint egy Skjalf nevű finn királylányt vett feleségül, aki felakasztotta őt egy aranyláncra.
  9. A hagyomány szerint egyik összetűzésük folyamán lovuk kantárával fojtották meg egymást.
  10. Az évkönyvek mindössze annyit írtak róluk, hogy megölték egymást, és holttestüket felvitték a Fyris sáncra.
  11. A hagyomány szerint 10 fiából 9-et feláldozott Odin istennek, hogy az cserébe mindegyikükért egy-egy évvel meghosszabbítsa az ő életét. Köztudott, hogy természetes halállal fejezte be életét.
  12. Azt mesélik róla, hogy birkát akart áldozni az isteneknek, de a felingeret állat őt öklelte halálra.
  13. A hagyomány szerint barátságos, és sikeres uralkodó volt: megrítkíttatta a Svitjod nevű hatalmas erdőséget, termővé tette a vadont, és utakat építtetett az ingoványok, mocsarak és szirtek között.
  14. A hagyomány szerint gyermekkorában megette egy farkas szívét, ezért vált felnőtt korában kegyetlen, rosszindulatú királlyá. Apja halotti torát (álítólag) azzal ünnepelte meg, hogy apósát és még 5 másik király elevenen elégettetett. Kiterjesztette birodalma határait, és folytatta a kegyetlenkedéseit. Két kiskirály (Granmar és Hjorvard) nagy vendégséget tartottak a Mälaren-tó beli Sela-szigeten, amikor Ingjald rájuk gyújtatta az erdőt. Sorsát azonban nem kerülhette el, mert Öles Ivar dán király az upplandi Räningban megölette.
  15. A hagyomány szerint ő volt az első svéd király, aki nem Uppsalában tartott udvart. Nyugat felé terjeszkedett, és Värmland nagy erdőit kiírtatta. Egy, az isteneknek szánt áldozat bemutatásakor égett el Vänern-tónál.
  16. A Bråvalla-i csatában vesztette életét.