VI. Gusztáv Adolf svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Gusztáv Adolf
Oscar Fredrik Wilhelm Olaf Gustaf Adolf

Svédország királya
Uralkodási ideje
1950. október 29. 1973. szeptember 15.
Elődje V. Gusztáv svéd király
Utódja XVI. Károly Gusztáv svéd király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bernadotte-ház
Született 1882. november 11.
 Svédország, Stockholm
Elhunyt 1973. szeptember 15. (90 évesen)
 Svédország, Helsingborg
NyughelyeKungliga begravningsplatsen
Édesapja V. Gusztáv svéd király
Édesanyja Viktória svéd királyné
Testvére(i)
  • Vilmos svéd herceg
  • Prince Erik, Duke of Västmanland
Házastársa Margit connaughti hercegnő
Lujza svéd királyné (1889–1965)
Gyermekei Gusztáv Adolf svéd királyi herceg (1906–1947)
Bernadotte Sigvard wisborgi gróf (1907–2002)
Ingrid dán királyné (1910–2000)
Bertil svéd királyi herceg (1912–1997)
Carl Johan Bernadotte (1916–2012)
VI. Gusztáv Adolf aláírása
VI. Gusztáv Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VI. Gusztáv Adolf svéd király (teljes nevén Oscar Fredrik Wilhelm Olaf Gustaf Adolf; Stockholm, 1882. november 11.Helsingborg, 1973. szeptember 15.) Svédország királya 1950-től haláláig.

Uralkodása[szerkesztés]

Pár nappal 68. születésnapja előtt 1950. október 29-én apja V. Gusztáv halálakor lépett trónra. Ekkoriban ő volt a világ legidősebb trónörököse. (Ezt unokaöccse a későbbi III. Károly brit király törte meg 2016. november 2-án.) Személyes mottója a „Kötelesség minden előtt.” volt. VI. Gusztáv Adolf uralkodása alatt folyamatban volt az új svéd alkotmány kidolgozása, amely az 1809-es alkotmányt váltotta volna fel. Néhány svéd vezető jelentős változtatásokat szeretett volna elérni. Többek között a király egyeduralkodói szerepének enyhítését. VI. Gusztáv Adolfot személyes tulajdonságai népszerűvé tették őt a svéd emberek körében, és ennek következtében erős támogatás alakult ki a monarchia megtartása mellett. Gusztáv Adolf széles körű tudása és érdeklőése (ideértve az építészetet és a növénytant is) tiszteletre méltóvá tették őt, ahogyan az informális és szerény természete, valamint pompázástól való szándékos elzárkózása is. Habár a monarchia de facto elárendeltje a Riksdagnak (svéd parlament) és a minisztereknek az 1917-ben meghatározott parlamenti szabályok óta, a király még mindig jelentős hatalommal rendelkezik. Azonban VI. Gusztáv Adolf uralkodása alatt sosem mondott ellent minisztereinek. VI. Gusztáv Adolf 1973-ban hunyt el, a régi helsingborgi kórházbban, Skåne-ban, közel a nyári rezidenciájához, a Sofiero-kastélyhoz, miután egészsége fokozatosan romlott és tüdőgyulladást kapott. A trónon 27 éves unokája, Károly Gusztáv követte.

Nem sokkal halála előtt VI. Gusztáv Adolf jóváhagyta az új alkotmányt, amely megfosztotta a mindenkori svéd királyt megmaradt politikai hatalmától. Az új dokumentum 1975-ben lépett életbe, két évvel Gusztáv Adolf halála után. Így unokája már csak ceremóniális feladatokat lát el.

Érdeklődései[szerkesztés]

Érdekelte a régészet, a tenisz, a tanítás (tanár is volt egy időben).

Gyermekei[szerkesztés]

Numizmatika és notafília[szerkesztés]

VI. Gusztáv Adolf neve szerepelt betűkkel kiírva az 1, 2 és 5 öre névértékű érméken, uralkodói monogramja a 10, 25 és 50 öre névértékű érméken, végül portréja az 1, 2 és 5 koronás forgalmi érméken és az 1966-os ezüst 5 koronás, és az 1972-es ezüst 10 koronás emlékérmén.[1]

A svéd bankjegyek közül az 1954 és 1963 között kibocsátott 5 koronás, az 1963 és 1990 között kibocsátott 10 koronás és az 1958 és 1991 között forgalomban lévő, legnagyobb címletű 10 000 koronás bankjegy előoldalán szerepelt VI. Gusztáv Adolf portréja. Az uralkodó az 5 és a 10 000 koronáson hadsereg-főparancsnoki egyenruhát viselt, még a 10 koronás bankjegyen profilból volt látható.[2][3][4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
V. Gusztáv
Svédország uralkodója
19501973
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
XVI. Károly Gusztáv