Ugrás a tartalomhoz

Magyarország miniszterelnöke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország miniszterelnöke
Miniszterelnöki címer[1]
Miniszterelnöki címer[1]
Hivatalban Orbán Viktor 2010. május 29. óta
Hivatalban
Orbán Viktor

2010. május 29. óta

Adatok
Ország Magyarország
MegszólításMiniszterelnök úr
Elsőgróf Batthyány Lajos
Házastársalista
RezidenciaKarmelita kolostor
KineveziOrszággyűlés
HelyettesePintér Sándor
Semjén Zsolt
Varga Mihály
TagjaKabinet
Európai Tanács
Országgyűlés
Fizetése4 823 000 Ft/hó[2]
Hivatali időNégy év

Hivatal kezdete1848. március 17.

ElődMagyarország nádora
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország miniszterelnöke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A magyar miniszterelnök munkahelye 2019 óta a budapesti Karmelita kolostor

Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője. A miniszterelnök és a kabinet kollektív felelősséggel tartozik politikáikért és tetteikért a Parlamentnek, a politikai pártoknak és végső soron a választóknak.

Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt Magyarország köztársasági elnöke jelöli, formálisan pedig az Országgyűlés választja meg. Alkotmányosan az elnök köteles miniszterelnöknek jelölni annak a politikai pártnak a vezetőjét, aki az Országgyűlésben a mandátumok többségét szerzi meg.  Ha nincs többségben lévő párt, az elnök audienciát tart a összes párt vezetőivel, és kijelöli azt a személyt, aki a legvalószínűbb, hogy többséget szerez a Parlamentben, akit ezután formálisan megválasztanak a képviselők.

A magyar miniszterelnök az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a második.

Története[szerkesztés]

A Batthyány-kormány[szerkesztés]

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

A Forradalmi Kormányzótanács elnöke[szerkesztés]

A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.

A minisztertanács elnöke[szerkesztés]

Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve.

A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban[szerkesztés]

Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök tesz javaslatot a kormány tagjainak személyére, és a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

A miniszterelnöki megbízatás keletkezése[szerkesztés]

Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását:

"(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.

(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."

A miniszterelnöki megbízatás megszűnése[szerkesztés]

Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését:

"(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;

b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;

d) lemondásával;

e) halálával;

f) összeférhetetlenség kimondásával;

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."

Miniszterelnökök[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]