Gdańsk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Gdańsk
Collage of views of Gdansk.jpg
Gdańsk címere
Gdańsk címere
Gdańsk zászlaja
Gdańsk zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 464 254 fő (2017. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Gdańsk (Lengyelország)
Gdańsk
Gdańsk
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 54° 22′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 54° 22′, k. h. 18° 38′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdańsk témájú médiaállományokat.
Gdańsk

Gdańsk zászlaja Gdańsk címere

mottó: Nec temere, nec timide
(Se elhamarkodottan, se félénken)
POL Gdańsk map.svg
Vajdaság Pomerániai
Alapítva 10. század
Városi jogok 1263
Terület 262 km²
Népesség
  • 464 293
  • 3570 fő/km²
  • 1 098 379
Irányítószám 80-009 -
80-958
Körzethívószám (+48)58
Gépkocsirendszám GD

Gdańsk (Loudspeaker.svg kiejtése, [ˈgdaɲsk], kasubul Gduńsk, németül Danzig [ˈdanʦiç]; régi magyar neve Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal, Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.

Története[szerkesztés]

Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: Gyddanyzc, Kdansk, Gdanzc, Dantzk, Dantzig, Dantzigk, Danzig, Dantiscum, Gedanum.

A régészeti kutatások szerint helyén már a 7. században kézműves-halászfalu állt, a 10. században azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként Gyddanyzc urbs néven először Szent Adalbert (lengyelül Wojciech) legendájában említi 999-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert 997-ben járt a városban.

Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után III. Ferdeszájú Boleszláv a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután II. Nagy Świętopełk (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa. 1242-ben Gdańskot megtámadta a Német Lovagrend, melynek következményeképpen Świętopełk herceg kénytelen volt saját fiát, Mściwojt túszul adni.

IV. Sándor pápa bullája 1260-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat 1263-ban kapott.

Miután Brandenburg 1271-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. 1282-ben a kępnói egyezmény értelmében Nagy-Lengyelország fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. 1306-ban Lokietek Ulászló a kujáviai fejedelmet, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére pedig Boguszát (Bogussa). A polgárok azonban nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem, hanem fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a brandenburgi fejedelmet, aki 1309-ben bevonult Kelet-Pomerániába. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a Német Lovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a brandenburgi sereg nem vállalta az ütközetet, inkább elvonult, de helyette a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszabolták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, mely miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. 1343-ban békét kötöttek a keresztesekkel, melynek eredményeképpen Nagy Kázmér lemondott Gdańskról. 1346-ban Heinrich Dusemer, a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, mely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta a chełmnói törvénnyel.

Kikötői daru (1442–44)
Mária templom és a fővárosi városháza
Hosszú utca
Neptun szökőkút
A fővárosi városháza (Gdańsk Főváros negyedének városháza)
Az óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza), 2011
Gdańsk vasúti főpályaudvara
Bölény bástya – Alsó város
Westerplatte védőinek emlékműve
A Słoń vontatóhajó gőzgépe 1893. Központi Tengeri Múzeum – Ołowiankai magtár
Gőzhajó Sołdek épült a háború után, a hajógyárban Szczecin - jelenleg múzeum

1410-ben a gdański tanács elismerte II. Jagelló Ulászló uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a toruńi egyezmény értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. 1440-ben Gdańsk csatlakozott a Porosz Szövetséghez. 1454-ben, 145 év után véget ért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben IV. Jagelló Kázmér király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot Toruń is megkapta). Gdańskot felmentették a part menti törvények érvényessége alól és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.

Gdańsk 1455-ben lépett be a Lengyelország és a Német Lovagrend közötti tizenhárom éves háborúba. A gdańskiak behódoltak Jagelló Kázmérnak, és a város ún. „nagy privilégium”-ot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a Visztulán Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból, és más privilégiumokat, melyeket a város a háborúban való részvételért kapott.

Az 1466-ban megkötött második toruńi béke biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.

1467-ben a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a capitaneus Prussiae Generalis címet alapította. Megalapította a Pomerániai vajdaságot, melyben létrehozta a várispánok (lengyelül kasztelan), kamarások és bírók hivatalát, ezek együttesen alkották az ún. porosz tanácsot, melynek tagjai közé tartoztak Gdańsk, Elbląg és Toruń képviselői is. Ezeknek a városoknak az élére a király sztarosztákat is nevezett ki.

1525-ben zavargások törtek ki a városban Eberhard Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. 1526-ban Öreg Zsigmond király Gdańskba utazott, leverte a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek így nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.

1577-ben Báthory István lengyel király megerősítette a város privilégiumait. 1627-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. 1660-ban az oliwai békével lezárult a svéd–lengyel háború. 1700-1721 között a nagy északi háború idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.

A lengyel örökösödési háborúban Gdańsk Leszczyński Szaniszló király mellé állt, így a város Lengyelországban az orosz intervencióval szembeni ellenállás legfőbb pontjává lett. 1734-ben elfoglalták az orosz csapatok, miután az ágyútűz részben romba döntötte.

Poroszország 1772-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. Lengyelország első felosztása Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről Toruń határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. 1793-ban a poroszok megszállták Gdańskot. 1807-ben, miután Bonaparte Napóleon elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a Danzigi Köztársaság. A bécsi kongresszus 1815-ben új határokat jelölt ki, Danzig porosz uralom alá került.

1852-ben kiépült az első vasútvonal, mely a várost Dirschauval és Bromberggel, kötötte össze, 1870-ben megnyílt a stettini vonal is. 1873-ban helyezték üzembe az első lóvasutat, mely Oliwáig ment.

1920-tól a versailles-i békeszerződés értelmében Danzig Szabad Város néven különleges státust kapott. 1925-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.

1939. szeptember 1-jén a Schleswig-Holstein csatahajó sortüzével, melyet a Westerplattéra adott le, megkezdődött a második világháború. 1945. március 30-án, miután a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk visszatért Lengyelországba. A város (különösen a történelmi városmag) 80%-át elpusztították a szovjetek, miután már a németek feladták.

Az 1950-es és 1960-as években újjáépítették a Gdańsk történelmi óvárosának azon részét, amely a háborúban elpusztult. Ugyanakkor az épületek helyreállításakor nem vették figyelembe a város háború előtti jellegét, a rekonstrukció sokkal inkább politikai szándékú volt; a várost meg akarták tisztítani kulturálisan és építészet szempontjából is. A város eredeti német hagyományos jellegét több esetben figyelmen kívül hagyták.

Gdańsk a Lengyel Népköztársaság egyik legjelentősebb hajózási és ipari központjává vált. A Szovjetunió a kikötő és valamint három nagy hajógyár fejlesztésével próbálta erősíteni a balti régióban betöltött szerepét.

1970 decemberében a gdański hajógyárban sztrájk kezdődött. A milícia és a hadsereg fegyvert fogott a protestálók ellen, sebesültek és halottak maradtak a támadás után. A pártház épülete előtti népgyűlés után felgyújtották a székházat.

1980. augusztus 31-én aláírták az augusztusi egyezményt, mely lezárta a tiltakozások és sztrájkok hullámait. Az egyezmény garantálta többek között az első szabad szakszervezetek megalakulását. Ezeket az eseményeket tartják a kelet-európai kommunista rendszer összeomlása kezdetének. Egy évvel később lezajlott a "Szolidaritás" ("Solidarność") szakszervezet első országos kongresszusa.

1983-ban a gdański Lech Wałęsa Nobel-békedíjat kapott. 1987-ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1994. november 24-én a Gdański Hajógyár csarnokában tartott koncert során tűz tört ki, amelyben 7 ember halt meg és 300 sérült meg. 1995. április 17-én gázrobbanás történt, és a lakóház tornya összeomlott, ami 22 ember halálát okozta.

1997-ben ünnepelték Gdańsk 1000. évfordulóját.

2002. szeptember 2-án az Európai Tanács tiszteletbeli lobogója hivatalosan átadásra került a gdański hatóságok számára. A díj elismerést jelentett a városnak a külföldi partnervárosok közötti kapcsolatok fejlesztésében, és egyfajta jutalom is volt a Gdansk által az európai egység ötletének előmozdításában elért eredményekért.

2008-ban megalakult a Gdański Shakespeare Színház, a színházépítés 2014-ben fejeződött be.

Gazdasága[szerkesztés]

A városban jelentős a hajógyártás, a petrolkémiai és vegyipar, valamint az élelmiszer-feldolgozás.

A csúcstechnológiai ágazatok, mint például az elektronika, a távközlés, az informatika, a kozmetika és a gyógyszerek gyártása növekvő tendenciát mutat. Az ásványi feldolgozás szintén fontos részét képezi a helyi gazdaságnak, hiszen a világon megtalálható borostyánnak a nagy része a Balti-tenger mentén található.

A Pomerániai vajdaság, beleértve Gdańskot nyáron jelentős turisztikai célpont, hiszen a lengyelek és más európai turisták milliói nyaralnak a Balti-tenger partján.

Közlekedése[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Gdańsk fontos európai közúti közlekedési útvonalak metszéspontjában található (E28, E75 és E77). A Gdanski kikötőnél kezdődik a 91-es országút, ehhez kapcsolódik a 7. számú országút és az S6 és S7-es gyorsforgalmi utak. A 89-es számú országút a városon áthalad, továbbá az úthálózat gerincét hat községi jelentőségű út alkotja (218, 221, 222, 468, 472 és 501).

Fontos tranzitút a várost elkerülő autópálya körgyűrűje, ami az A1-es autópálya Gdyniáig tartó kiterjesztése. A déli elkerülő út Varsó irányába teremt kapcsolatot.

A város fő közlekedési tengelyét egy többnyire 3x3 sávval megépült sugárút adja összekötve észak-déli irányban a főbb közlekedési pontokat és kerületeket.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

1852. augusztus 6-án létesült vasúti kapcsolat Gdańsk és Tczew városa között, amely része volt a Kelet-Porosz Vasúti Társaságnak (Preußische Ostbahn), amely magában foglalt egy, a Berlinen keresztül Kostrzyn-Krzyż-Piłę-Bydgoszcz-Tczew irányban Kaliningrádig tartó vasútvonalat. 1857 októberében Gdańsk és Malbork között épült meg a következő vasúti szakasz. 1870-re fejeződött be Słupsk és Gdańsk között a vasúti kapcsolat megépítése a Berlin-Stettiner Eisenbahn Gesellschaft kivitelezésében. Az 1876-1877-es években tovább folytatódott egy újabb útvonal megépítése Malbork-Iława-Działdowo-Mława irányában, így 1877. szeptember 1-jével átadásra is került a Gdańsk-Varsó vasútvonal.

A második világháború végéig üzemelt az 1914-ben épült a Gdańsk-Wrzeszcz - Stara Piła (Kartuzy) vasútvonal. 2015-ben európai uniós támogatásokból épült újjá teljesen akadálymentesen, ami a város nemzetközi repülőterével nyújt kényelmes és gyors összeköttetést. Ez a vonal ma már a városi elővárosi hálózat részét képezi.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A Hármasvárosban a tömegközlekedés szempontjából fontos szerepet játszik a Szybka Kolej Miejska - SKM (Városi Gyorsvasút), amelynek vonatai Gdańsk-Sopot-Gdynia-Rumia-Reda-Wejherowo-Lębork-Słupsk útvonalon közlekednek, a legsűrűbb követési idővel a Gdańsk-Gdynia szakasz rendelkezik, itt 7-8 percenként követik egymást a szerelvények csúcsidőben, a PKP-tól (Polskie Linie Kolejowe - Lengyel Államvasutak) vágányaitól függetlenül kiépített saját pályán.

A gdański városi közlekedést a ZTM (Zarząd Transportu Miejskiego w Gdańsku) kezeli. A hálózat 73 rendszeres, 12 éjszakai és 2 szezonális autóbuszvonalból (teljes hossza 776,7 km), valamint 12 villamosvonalból áll, melyből 1 alkalmi éjszakai vonal, illetve további 2 szezonális vonal (teljes hossza 116,7 km).

A nyári szezonban a megnövekedett turistaforgalom miatt Gdańsk, Sopot és Hel városai 2006-tól létrehozták az úgynevezett vízi villamosokat. A kompok három vonalon közlekednek.

2004-től kezdődően a gdański városi közlekedési projekt részeként a gdański önkormányzat korszerűsítette a meglévő villamospályákat, valamint környezetbarát, kényelmes és alacsonypadlós autóbuszokat és villamosokat vásárolt.

A Gdanski repülőtér új terminálja.

Légi közlekedés[szerkesztés]

A város határában, Matarnia kerületben található a Gdańsk-Lech Walesa repülőtér, ami személyforgalmát tekintve a harmadik legnagyobb Lengyelországban (Varsó és Krakkó után).

Műemlékek és érdekességek[szerkesztés]

A városnak sok gyönyörű épülete maradt fenn abból az időből, amikor a Hanza-szövetség tagja volt. A legtöbb turista attrakció az Ulica Długa (Hosszú utca) és Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található. Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén remek városkapuk határolnak. Ezt a részét a városnak gyakran Királyi Útnak hívják, mert a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.

Az itt látható nevezetességek:

  • Városkapuk
    • Daru
    • Mária-kapu
    • Chlebnicka-kapu
    • Arany kapu
    • Zöld kapu
    • Magas kapu
  • Bástyák
    • Szalma bástya
    • Jacek-bástya
    • Hattyú bástya
    • Világítótorony bástya
  • Nagy fegyvertár
  • Vásárcsarnok
  • Börtöntorony és kínzókamra
  • Fővárosi városháza (Gdańsk Főváros negyedének városháza)
  • Óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza)
  • Nagy malom
  • Szűz Mária-templom
  • Szt. János-templom
  • Királyi kápolna
  • Artus udvara
  • Neptun-szökőkút

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

(címek és nyitvatartási idő)

  • Gdańsk város történeti múzeuma (Muzeum Historyczne Miasta Gdańska)
    • Gdańsk Főváros negyedének városháza (Ratusz Głównego Miasta)
    • Artus udvar (Dwór Artusa)
    • Uphagen háza (Dom Uphagena)
    • 1. sz. őrhely a Westerplattén
    • Toronyóra múzeum – (Szent Katalin templom) Rajska utca
    • Gdański sport és turisztikai múzeum
    • Lengyel postamúzeum
    • Borostyánmúzeum
    • Erőd a Visztula torkolatánál (Twierdza Wisłoujście)
  • Nemzeti Múzeum
    • Régi művészet osztálya
    • Apátok palotája
    • Néprajzi múzeum – Apátsági magtár
    • Gdański fotó tár
  • Központi Tengeri Múzeum
    • Ołowiankai magtár
    • Darus kapu
    • Sołdek (hajó)
  • Gdański régészeti múzeum
  • "Út a szabadsághoz" kiállítás
  • Gdańsk Új kikötő: világító torony
  • Műemlék vízikerék hajtotta kovácsműhely Oliwában
  • Gdański erőd
  • Pedagógiai múzeum
  • Egyházmegyei múzeum
  • Gdański hajógyár múzeuma Doki utca 1

Színházak és hangversenytermek[szerkesztés]

  • FETA
  • Malarnia
  • Miniatura
  • Balti Opera
  • Polska Filharmonia Bałtycka im. Fryderyka Chopina (F. Chopin nevét viselő lengyel balti filharmónia)
  • Qfer
  • Próbaterem 314
  • Teatr Wybrzeże (Tengermelléki színház)
  • Teatr Wybrzeżak
  • Fundacja Theatrum Gedanense

Média[szerkesztés]

Televízió[szerkesztés]

  • TVP3 Gdańsk
  • Telewizja EiA
  • Telewizja PTV

Rádió[szerkesztés]

Rádióállomás Alapítás éve Frekvencia
Radio Gdańsk 1945 103,7 MHz
Radio Plus Gdańsk 1992 101,7 MHz
Radio Eska Trójmiasto 1999 94,6 MHz
Radio Złote Przeboje 2004 103,0 MHz
Radio Kaszëbë 2004 92,3 MHz
Radio RMF Maxxx Trójmiasto 2008 96,4 MHz

Elektronikus sajtó[szerkesztés]

  • Trojmiasto.pl
  • Gdansk.Naszemiasto.pl
  • Pomorska.TV
  • MMTrojmiasto.pl

Oktatás[szerkesztés]

Egyetemek és főiskolák[szerkesztés]

A gdański egyetemeken és főiskolákban mintegy 60.000 hallgató tanul, így Gdańsk Lengyelország egyik legnagyobb egyetemi központja.

  • Orvosi Akadémia részlege
  • Zeneakadémia részlege
  • Szépművészeti Akadémia részlege
  • Testnevelési és Sport Akadémia részlege
  • Gdański szeminárium
  • Politechnika Gdańska (Műegyetem)
  • Gdański Egyetem
  • Ateneum – Főiskola
  • Gdański Humán Főiskola
  • Gdański Adminisztrációs Főiskola
  • Bank Főiskola
  • Közgazdasági Főiskola
  • Turisztikai és Szállodaipari Főiskola
  • Államigazgatási Főiskola

Tudományos szervezetek[szerkesztés]

  • Balti Intézet
  • Gdański Tudományos Társaság

Sport[szerkesztés]

Nevezetes lakosok[szerkesztés]

Gdańsk nevét viseli még[szerkesztés]

  • ORP Gdańsk – kirándulóhajó, a második világháború alatt bázis-hajó
  • Gdańsk – teherszállító hajó
  • ORP Gdańsk – lengyel rakéta-naszád

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]