Gdańsk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Gdańsk

Gdańsk zászlaja Gdańsk címere

mottó: Nec temere, nec timide
(Se elhamarkodottan, se félénken)
POL Gdańsk map.svg
Vajdaság Pomerániai
Alapítva X. század
Városi jogok 1263
Terület 262 km²
Népesség
  • 459 072
  • 3570 fő/km²
  • 1 030 000
Irányítószám 80-009 -
80-958
Körzethívószám (+48)58
Gépkocsirendszám GD

Gdańsk (Loudspeaker.svg kiejtése, [ˈgdaɲsk], kasubul Gduńsk, németül Danzig [ˈdanʦiç]; régi magyar neve Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, Pomeránia székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal, Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: Gyddanyzc, Kdansk, Gdanzc, Dantzk, Dantzig, Dantzigk, Danzig', Dantiscum, Gedanum.

A régészeti kutatások szerint helyén már a 7. században kézműves-halászfalu állt, a 10. században azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként Gyddanyzc urbs néven először szent Adalbert (lengyelül Wojciech) legendájában említi 999-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert 997-ben járt a városban.

Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után III. Ferdeszájú Boleszláv a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután II. Nagy Świętopełk (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa. 1242-ben Gdańskot megtámadta a Német Lovagrend, melynek következményeképpen Świętopełk herceg kénytelen volt saját fiát, Mściwojt túszul adni.

VI. Sándor pápa bullája 1260-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat 1263-ban kapott.

Miután Brandenburg 1271-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. 1282-ben a Kępno-i egyezmény értelmében Nagy-Lengyelország fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. 1306-ban I. Lokietek Ulászló a kujáviai herceget, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére pedig Boguszát (Bogussa). A polgárok azonban nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem, hanem fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a brandenburgi fejedelmet, aki 1309-ben bevonult Kelet-Pomerániába. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a Német Lovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a brandenburgi sereg nem vállalta az ütközetet, inkább elvonult, de helyette a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszálták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, mely miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. 1343-ban békét kötöttek a keresztesekkel, melynek eredményeképpen III. Nagy Kázmér lemondott Gdańskról. 1346-ban Henryk Dusemer, a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, mely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta a chełmnoi törvénnyel.

Kikötői daru (1442–44)
Mária templom és a fővárosi városháza
Hosszú utca
Neptun szökőkút
A fővárosi városháza (Gdańsk Főváros negyedének városháza)
Az óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza), 2011
Gdańsk vasúti főpályaudvara
Bölény bástya – Alsó város
Westerplatte védőinek emlékműve
A Słoń vontatóhajó gőzgépe 1893. Központi Tengeri Múzeum – Ołowiankai magtár

1410-ben a gdański tanács elismerte II. Jagello Ulászló uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a toruńi egyezmény értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. 1440-ben Gdańsk csatlakozott a Porosz Szövetséghez. 1454-ben, 145 év után végetért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben IV. Jagello Kázmér király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot Toruń is megkapta). Gdańskot felmentették a partmenti törvények érvényessége alól és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.

Gdańsk 1455-ben lépett be a harminc évig tartó, Lengyelország és a német lovagrend közötti háborúba. A gdańskiak behódoltak Jagello Kázmérnak, és a város ún. nagy privilégiumot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a Visztulán Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból, és más privilégiumokat, melyeket a város a háborúban való részvételért kapott.

Az 1466-ban megkötött második toruńi béke biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.

1467-ben a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a capitaneus Prussiae Generalis címet alapította. Megalapította a pomerániai vajdaságot, melyben létrehozta a várispánok (lengyelül kasztelan), kamarások és bírók hivatalát, ezek együttesen alkották az ún. porosz tanácsot, melynek tagjai közé tartoztak Gdańsk, Elbląg és Toruń képviselői is. Ezeknek a városoknak az élére a király sztarosztákat is nevezett ki.

1525-ben zavargások törtek ki a városban Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. 1526-ban Zsigmond király Gdańskba látogatott, elcsapta a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.

1577-ben Báthory István lengyel király megerősítette a város privilégiumait. 1627-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. 1660-ban az Oliwa-i békével lezárult a svéd háború. 1700-1721 között a nagy északi háború idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.

A lengyel örökösödési háborúban Gdańsk Leszczyński Szaniszló király mellé állt, így a város Lengyelországban az orosz intervencióval szembeni ellenállás legfőbb pontjává lett. 1734-ben elfoglalták az orosz csapatok, miután az ágyútűz részben romba döntötte.

Poroszország 1772-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. Lengyelország első felosztása Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről Toruń határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. 1793-ban a poroszok megszállták Gdańskot. 1807-ben, miután Bonaparte Napóleon elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a Danzigi Köztársaság. A Bécsi Kongresszus 1815-ben új határokat jelölt ki, Danzig porosz uralom alá került.

1852-ben kiépült az első vasútvonal, mely a várost Tczewvel és Bromberggel, kötötte össze, 1870-ben megnyílt a stettini vonal is. 1873-ban helyezték üzembe az első lóvasutat, mely Oliwáig ment.

1920-tól a versailles-i békeszerződés értelmében Danzig Szabad Város néven különleges státust kapott. 1925-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.

1939. szeptember 1-jén a Schleswig-Holstein csatahajó sortüzével, melyet a Westerplattera adott le, megkezdődött a második világháború. 1945. március 30-án, miután a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk visszatért Lengyelországba. A város (különösen a történelmi városmag) 80%-át elpusztították a szovjetek, miután már a németek feladták.

1970 decemberében a gdański hajógyárban sztrájk kezdődött. A milícia és a hadsereg fegyvert fogott a protestálók ellen, sebesültek és halottak maradtak a támadás után. A pártház épülete előtti népgyűlés után felgyújtották a székházat.

1980. augusztus 31-én aláírták az augusztusi egyezményt, mely lezárta a tiltakozások és sztrájkok hullámait. Az egyezmény garantálta többek között az első szabad szakszervezetek megalakulását. Ezeket az eseményeket tartják a kelet-európai kommunista rendszer összeomlása kezdetének. Egy évvel később lezajlott a "Szolidaritás" ("Solidarność") szakszervezet első országos kongresszusa.

1983-ban a gdański Lech Wałęsa Nobel Békedíjat kapott. 1987-ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1997-ben volt a város 1000 éves évfordulója.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban busz és villamos is közlekedik.

Műemlékek és érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnak sok gyönyörű épülete maradt fenn abból az időből, amikor a Hanza-szövetség tagja volt. A legtöbb turista attrakció az Ulica Długa (Hosszú utca) és Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található. Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén remek városkapuk határolnak. Ezt a részét a városnak gyakran Királyi Útnak hívják, mert a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.

Az itt látható nevezetességek:

  • Városkapuk
    • Daru
    • Mária kapu
    • Chlebnicka kapu
    • Arany kapu
    • Zöld kapu
    • Magas kapu
  • Bástyák
    • Szalma bástya
    • Jacek bástya
    • Hattyú bástya
    • Világítótorony bástya
  • Nagy fegyvertár
  • Vásárcsarnok
  • Börtöntorony és kínzókamra
  • Fővárosi városháza (Gdańsk Főváros negyedének városháza)
  • Óvárosi városháza (Gdańsk Óváros negyedének városháza)
  • Nagy malom
  • Mária templom
  • Szt. János templom
  • Királyi kápolna
  • Artus udvara
  • Neptun szökőkút

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(címek és nyitvatartási idő)

  • Gdańsk város történeti múzeuma (Muzeum Historyczne Miasta Gdańska)
    • Gdańsk Főváros negyedének városháza (Ratusz Głównego Miasta)
    • Artus udvar (Dwór Artusa)
    • Uphagen háza (Dom Uphagena)
    • 1. sz. őrhely a Westerplattén
    • Toronyóra múzeum – (Szent Katalin templom) Rajska utca
    • Gdański sport és turisztikai múzeum
    • Lengyel postamúzeum
    • Borostyánmúzeum
    • Erőd a Visztula torkolatánál (Twierdza Wisłoujście)
  • Nemzeti Múzeum
    • Régi művészet osztálya
    • Apátok palotája
    • Néprajzi múzeum – Apátsági magtár
    • Gdański fotó tár
  • Központi Tengeri Múzeum
    • Ołowiankai magtár
    • Darus kapu
    • Sołdek (hajó)
  • Gdański régészeti múzeum
  • "Út a szabadsághoz" kiállítás
  • Gdańsk Új kikötő: világító torony
  • Műemlék vízikerék hajtotta kovácsműhely Oliwában
  • Gdański erőd
  • Pedagógiai múzeum
  • Egyházmegyei múzeum
  • Gdański hajógyár múzeuma Doki utca 1

Színházak és hangversenytermek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • FETA
  • Malarnia
  • Miniatura
  • Balti Opera
  • Polska Filharmonia Bałtycka im. Fryderyka Chopina (F. Chopin nevét viselő lengyel balti filharmónia)
  • Qfer
  • Próbaterem 314
  • Teatr Wybrzeże (Tengermelléki színház)
  • Teatr Wybrzeżak
  • Fundacja Theatrum Gedanense

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek és főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gdański egyetemeken és főiskolákban mintegy 60.000 hallgató tanul, így Gdańsk Lengyelország egyik legnagyobb egyetemi központja.

  • Orvosi Akadémia részlege
  • Zeneakadémia részlege
  • Szépművészeti Akadémia részlege
  • Testnevelési és Sport Akadémia részlege
  • Gdański szeminárium
  • Politechnika Gdańska (Műegyetem)
  • Gdański Egyetem
  • Ateneum – Főiskola
  • Gdański Humán Főiskola
  • Gdański Adminisztrációs Főiskola
  • Bank Főiskola
  • Közgazdasági Főiskola
  • Turisztikai és Szállodaipari Főiskola
  • Államigazgatási Főiskola

Tudományos szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balti Intézet
  • Gdański Tudományos Társaság

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetes lakosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gdańsk nevét viseli még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ORP Gdańsk – kirándulóhajó, a második világháború alatt bázis-hajó
  • Gdańsk – teherszállító hajó
  • ORP Gdańsk – lengyel rakéta-naszád

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdańsk témájú médiaállományokat.