Európai Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következőkkel: Európa Tanács és Az Európai Unió Tanácsa.
Gnome globe current event.svg
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Clockimportant.svg
Európai Tanács
Council of the EU and European Council.svg
Adatok
Típus EU intézmény
Elnök Charles Michel
Alapítva 1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Az Európai Tanács székhelye
Székhely Brüsszel, Belgium

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Tevékenység[szerkesztés]

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Helyszín[szerkesztés]

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjai[szerkesztés]

Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

     Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) A Fidesz tagsága felfüggesztve.[1] (9 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (7+ 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (7)

     független (3)

     Európai Konzervatívok és Reformisták (2)

     Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (0)

Council of the EU and European Council.svg 


Európai Tanács


Tagállam Képviselö Tagállam Képviselö Tagállam Képviselö
 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 1. dec. 2019.
Belgium Miniszterelnöke 2014–2019
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig 		Charles Michel - 2019 (48669595088) (cropped).jpg
Az Európai Tanács elnöke
Charles Michel
((ALDE – MR) 		 Európai Unió
–
Európai Unió
(tanácskozási joggal)
–
tagság kezdete 1. nov. 2019.
Németország Hadügyminisztere 2013–2019
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig 		(Ursula von der Leyen) 2019.07.16. Ursula von der Leyen presents her vision to MEPs 2 (cropped).jpg
Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen
(EPP – CDU) 		 Ausztria
–
Ausztria
(1.71% of population)[a 1]
–
tagság kezdete 07. jan. 2020.
–
megbízva 2019
hivatalban 2019-ig 		Sebastian Kurz (2018-02-28) (cropped).jpg
Szövetségi kancellár[a 2]
Sebastian Kurz


(független)

 Belgium
–
Belgium
(2.21% of population)
–
tagság kezdete 27. okt. 2019.
–
megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig 		Sophie Wilmès crop.jpg
Belgium miniszterelnöke
Sophie Wilmès
(ALDE – MR) 		 Bulgária
–
Bulgária
(1.39% of population)
–
tagság kezdete 4. máj. 2017.
Miniszterelnök 2009–2013; 2014–2017
–
megválasztva 2009, 2014, 2017
hivatalban 2021-ig 		Boyko Borissov 2017-11-03.jpg
Bulgária miniszterelnöke
Bojko Boriszov
(EPP – GERB) 		 Horvátország
–
Horvátország
(0.81% of population)
–
tagság kezdete 19. okt. 2016.
–
megválasztva 2016
hivatalban 2020-ig 		PM Andrej Plenković (cropped).jpg
Horvátország miniszterelnöke
Andrej Plenković
(EPP – HDZ)
 Ciprus
–
Ciprus
(0.17% of population)
–
tagság kezdete 28. febr. 2013.
–
megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig 		Nicos Anastasiades at EPP HQ.jpg
Ciprus elnöke
Níkosz Anasztasziádisz
(EPP – DISY) 		 Csehország
–
Csehország
(2.04% of population)
–
tagság kezdete 13. dec. 2017.
–
megválasztva 2017
hivatalban 2021-ig 		A Babiš Praha 2015.JPG
Csehország miniszterelnöke
Andrej Babiš
(ALDE – ANO) 		 Dánia
–
Dánia
(1.12% of population)
–
tagság kezdete 26. jún. 2019.
–
megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig 		20190614 Folkemodet Bornholm Mette Frederiksen Socialdemokratiet 0285 (48063468172) (cropped).jpg
Dánia Miniszterelnöke
Mette Frederiksen
(PES – A)
 Észtország
–
Észtország
(0.26% of population)
–
tagság kezdete 23. nov. 2016.
–
megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig 		Jüri Ratas 2017-05-25 (cropped).jpg
Észtország miniszterelnöke
Jüri Ratas
(ALDE – EK) 		 Finnország
–
Finn Köztársaság
(1.07% of population)
–
tagság kezdete 10. dec. 2019.
–
megválasztva 2019,
hivatalban 2023-ig 		Prime Minister of Finland Sanna Marin 2019 (cropped).jpg
miniszterelnök
Sanna Marin
(PES – Finn Szociáldemokrata Párt) 		 Franciaország
–
Francia Köztársaság
(13.09% of population)
–
tagság kezdete 14. máj. 2017.
–
megválasztva 2017
hivatalban 2022-ig 		Emmanuel Macron in July 2017.jpg
Franciaország elnöke
Emmanuel Macron
(ALDE – En Marche)
 Németország
–
Németország
(16.10% of population)
–
tagság kezdete 22. nov. 2005.
–
megválasztva 2005, 2009, 2013, 2017
hivatalban 2021-ig 		Angela Merkel. Tallinn Digital Summit.jpg
Németország kancellárja
Angela Merkel
(EPP – CDU) 		 Görögország
–
Görög Köztársaság
(2.10% of population)
–
tagság kezdete 8. júl. 2019.
–
megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig 		Kyriakos Mitsotakis (cropped).jpg
Görögország Miniszterelnöke
Kiriákosz Micotákisz
EPP – Új Demokrácia) 		 Magyarország
–
Magyarország
(1.91% of population)
–
tagság kezdete 29. máj. 2010.
Miniszterelnök 1998–2002
–
megválasztva 1998, 2010, 2014, 2018
hivatalban 2022-ig 		Viktor Orbán 2018.jpg
Magyarország miniszterelnöke
Orbán Viktor
(EPP – Fidesz)
 Írország
–
Írország
(0.93% of population)
–
tagság kezdete 14. jún. 2017.
–
hivatalban 2022-ig 		Leo Varadkar 2016.jpg
Taoiseach
Leo Varadkar
(EPP – FG) 		 Olaszország
–
Olasz Köztársaság
(11.95% of population)
–
tagság kezdete 1. jún. 2018.
–
megválasztva 2018
hivatalban 2023-ig 		Giuseppe Conte Official (cropped).jpg
Olaszország miniszterelnöke
Giuseppe Conte
(független) 		 Lettország
–
Lettország
(0.38% of population)
–
tagság kezdete 23. jan. 2019.
–
megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig 		Karins, Krisjanis-9702.jpg
Lettország miniszterelnöke
Krišjānis Kariņš
(EPP – Vienotība)
 Litvánia
–
Litván Köztársaság
(0.56% of population)
–
tagság kezdete 12. júl. 2019.
–
megválasztva 2019
 Gitanas Nauseda crop.png
Litvánia elnöke
Gitanas Nausėda
(független) 		 Luxemburg
–
Luxembourg
(0.12% of population)
–
tagság kezdete 4. dec. 2013.
–
megválasztva 2013, 2018
hivatalban 2023-ig 		Tallinn Digital Summit. Handshake Xavier Bettel and Jüri Ratas (36718144533) CROP BETTEL.jpg
Luxembourg miniszterelnöke
Xavier Bettel
(ALDE – DP) 		 Málta
–
Málta
(0.09% of population)
–
tagság kezdete 13. jan. 2020.
–
megválasztva 2013, 2017
hivatalban 2022-ig 		Robert Abela as PM.jpg
Málta miniszterelnöke
Robert Abela
(PES – Munkáspárt)
 Hollandia
–
Hollandia
(3.36% of population)
–
tagság kezdete 14. okt. 2010.
–
megválasztva 2010, 2012, 2017
hivatalban 2021-ig 		Mark Rutte 2015 (1) (cropped).jpg
Hollandia miniszterelnöke
Mark Rutte
(ALDE – VVD) 		 Lengyelország
–
Lengyelország
(7.41% of population)
–
tagság kezdete 11. dec. 2017.
–
hivatalban 2019-ig 		2018-07-04 Mateusz Morawiecki-0603 (cropped).jpg
Lengyelország miniszterelnöke
Mateusz Morawiecki
(ACRE – PiS) 		 Portugália
–
Portugália
(2.01% of population)
–
tagság kezdete 26. nov. 2015.
–
hivatalban 2019-ig 		António Costa (2014).jpg
miniszterelnök
António Costa
(PES – PS)
 Románia
–
Románia
(3.83% of population)
–
tagság kezdete 21. dec. 2014.
–
megválasztva 2014, 2019
hivatalban 2024-ig 		Klaus Iohannis Senate of Poland 2015 02 (cropped 2).JPG
Románia elnöke
Klaus Johannis
(EPP[a 3] – Ind.[a 4]) 		 Szlovákia
–
Szlovákia
(1.06% of population)
–
tagság kezdete 21. márc. 2020.
–
hivatalban 2020-ig
miniszterelnök
Igor Matovič
(PES – Smer–SD) 		 Szlovénia
–
Szlovénia
(0.40% of population)
–
tagság kezdete 13. márc. 2020.
–
megválasztva 2018
hivatalban 2022-ig 		Janez Janša at Helsinki 2018.jpg
miniszterelnök
Janez Janša
(ALDE – LMŠ)
Flag of Spain.svg Spanyolország
–
Spanyolország
(9.08% of population)
–
tagság kezdete 2. jún. 2018.
–
megválasztva 2019
hivatalban 2023-ig 		Pedro Sánchez in 2018d.jpg
miniszterelnök
Pedro Sánchez
(PES – PSOE) 		 Svédország
–
Svédország
(1.97% of population)
–
tagság kezdete 3. okt. 2014.
–
megválasztva 2014, 2018
hivatalban 2022-ig 		Tallinn Digital Summit. Handshake Stefan Löfven and Jüri Ratas (36718147193) (cropped).jpg
miniszterelnök
Stefan Löfven
(PES – SAP)
megjegyzések
  1. ↑ A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában A Tanács (EU, Euratom) 2019/2209 Határozata (2019. december 16.) a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról
  2. ↑ Miután a Strache botrányt követően megbukott az osztrák kormány, és szeptembere kiírták 2019-es ausztriai parlamenti választás mint kancellár vezeti az osztrák kormányt.
  3. ↑ A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
  4. ↑ A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.


A találkozók listája[szerkesztés]

1985
1986
1987
  • Brüsszel, június
1988
1989
1990
1991
1992

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[2]

Elnök[szerkesztés]

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)[szerkesztés]

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökség[szerkesztés]

Állandó elnökök[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Fidesz kezdeményezte néppárti tagságának felfüggesztését. MTI-fidesz.hu, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  2. ↑ Az Európai Tanács következtetései
  3. ↑ Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  4. ↑ Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  5. ↑ KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  6. ↑ Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Tanács&oldid=22604093”