Európai Tanács
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Európai Tanács | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | EU intézmény |
| Elnök | Charles Michel |
| Alapítva | 1974. december 10. |
.jpg) | |
| Az Európai Tanács székhelye | |
| Székhely | Brüsszel, Belgium |
Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.
Tevékenység[szerkesztés]
A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.
Helyszín[szerkesztés]
Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.
Az Európai Tanács tagjai[szerkesztés]
Az Európai Tanács tagjai az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.
Tagjainak megoszlása az Európai Parlament frakciói szerint:
Európai Néppárt (8 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (6 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)
Európai Szocialisták Pártja (6)
Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (3)
független (4)
|
Európai Tanács
| |||||||||||
| Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | ||||||
 Európai Unió– Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. dec. 2019. Belgium Miniszterelnöke 2014–2019 – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2024-ig |
_(cropped).jpg) Az Európai Tanács elnöke Charles Michel (ALDE – MR) |
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. nov. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
_2019.07.16._Ursula_von_der_Leyen_presents_her_vision_to_MEPs_2_(cropped).jpg) Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen (EPP – CDU) |
 Ausztria– Ausztria (1.98% a népességnek)[a 1] – tagság kezdete 6. dec. 2021. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
_(cropped).jpg) kancellár Karl Nehammer (EPP – ÖVP) | ||||||
 Belgium– Belgium (2.58% a népességnek) – tagság kezdete 1. okt. 2020. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
._Arrivals_Alexander_De_Croo_(36766610160)_(cropped2).jpg) miniszterelnök Alexander De Croo (ALDE – Open VLD) |
 Bulgária– Bulgária (1.55% a népességnek) – tagság kezdete 2. aug. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Galab Donev (független – független) |
 Horvátország– Horvátország (0.91% a népességnek) – tagság kezdete 19. okt. 2016. – megválasztva 2016, 2020 hivatalban 2024-ig |
.jpg) miniszterelnök Andrej Plenković (EPP – HDZ) | ||||||
 Ciprus– Ciprus (0.20% a népességnek) – tagság kezdete 28. febr. 2023. – megválasztva 2023 hivatalban 2028-ig |
 elnök Níkosz Hrisztodulídisz (független – független) |
 Csehország– Csehország (2.35% a népességnek) – tagság kezdete 17. dec. 2021. – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig |
 miniszterelnök Petr Fiala (ECR – ODS) |
 Dánia– Dánia (1.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. jún. 2019. – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2026-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Mette Frederiksen (PES – A) | ||||||
 Észtország– Észtország (0.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. jan. 2021. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Kaja Kallas (ALDE – ER) |
 Finnország– Finnország (1.23% a népességnek) – tagság kezdete 10. dec. 2019. – megválasztva 2019, hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Sanna Marin (PES – SDP) |
 Franciaország– Franciaország (14.97% a népességnek) – tagság kezdete 14. máj. 2017. – megválasztva 2017, 2022 hivatalban 2027-ig |
 elnök Emmanuel Macron (ALDE – RE) | ||||||
 Németország– Németország (18.54% a népességnek) – tagság kezdete 8. dec. 2021. – megválasztva 2021 hivatalban 2025-ig |
 kancellár Olaf Scholz (PES – SPD) |
 Görögország– Görögország (2.39% a népességnek) – tagság kezdete 8. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz (EPP – ND) |
 Magyarország– Magyarország (2.18% a népességnek) – tagság kezdete 29. máj. 2010. – megválasztva 2010, 2014, 2018, 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Orbán Viktor (független – Fidesz) | ||||||
 Írország– Írország (1.11% a népességnek) – tagság kezdete 17. dec. 2022. – megválasztva 2020 hivatalban 2025-ig |
.jpg) Taoiseach Leo Varadkar (EPP – FG) |
 Olaszország– Olaszország (13.58% a népességnek) – tagság kezdete 22. okt. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig |
.jpg) miniszterelnök Giorgia Meloni (ECR – FdI) |
 Lettország– Lettország (0.43% a népességnek) – tagság kezdete 23. jan. 2019. – megválasztva 2018, 2022 hivatalban 2026-ig |
 miniszterelnök Arturs Krišjānis Kariņš (EPP – V) | ||||||
 Litvánia– Litvánia (0.62% a népességnek) – tagság kezdete 12. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
 elnök Gitanas Nausėda (független) |
 Luxemburg– Luxemburg (0.14% a népességnek) – tagság kezdete 4. dec. 2013. – megválasztva 2013, 2018 hivatalban 2023-ig |
_CROP_BETTEL.jpg) miniszterelnök Xavier Bettel (ALDE – DP) |
 Málta– Málta (0.11% a népességnek) – tagság kezdete 13. jan. 2020. – megválasztva 2022 hivatalban 2027-ig |
 miniszterelnök Robert Abela (PES – PL) | ||||||
 Hollandia– Hollandia (3.91% a népességnek) – tagság kezdete 14. okt. 2010. – megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021 hivatalban 2025-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Mark Rutte (ALDE – VVD) |
 Lengyelország– Lengyelország (8.47% a népességnek) – tagság kezdete 11. dec. 2017. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig |
.jpg) miniszterelnök Mateusz Morawiecki (ECR – PiS) |
 Portugália– Portugália (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 26. nov. 2015. – megválasztva 2019, 2022 hivatalban 2026-ig |
.jpg) miniszterelnök António Costa (PES – PS) | ||||||
 Románia– Románia (4.31% a népességnek) – tagság kezdete 21. dec. 2014. – megválasztva 2014, 2019 hivatalban 2024-ig |
.JPG) elnök Klaus Johannis (EPP[a 2] – független[a 3]) |
 Szlovákia– Szlovákia (1.22% a népességnek) – tagság kezdete 1. ápr. 2021. – megválasztva 2020 hivatalban 2024-ig |
 miniszterelnök Eduard Heger (EPP – OĽaNO) |
 Szlovénia– Szlovénia (0.47% a népességnek) – tagság kezdete 1. jún. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
.jpg) miniszterelnök Robert Golob (ALDE – GS) | ||||||
 Spanyolország– Spanyolország (10.56% a népességnek) – tagság kezdete 2. jún. 2018. – megválasztva 2019, 2019 hivatalban 2023-ig |
 miniszterelnök Pedro Sánchez (PES – PSOE) |
 Svédország– Svédország (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 18. okt. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2026-ig |
_(cropped).jpg) miniszterelnök Ulf Kristersson (EPP – M) | ||||||||
- megjegyzések
- ↑ A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában [1]
- ↑ A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
- ↑ A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.
| Tagállam | Képviselő | Tagállam | Képviselő | |||
| Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 18. jan. 2022. – megválasztva 2022 hivatalban 2024-ig |
 Az Európai Parlament elnöke Roberta Metsola (EPP – PN) |
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 1. dec. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig |
.jpg) Az Európai Unió főképviselője Josep Borrell (PES – PSOE) | |||
A találkozók listája[szerkesztés]
- 1985
- 1986
- 1987
- Brüsszel, június
- 1988
- 1989
- Madrid, június
- Strasbourg, december
- 1990
- 1991
- Luxemburg, június
- Maastricht, december. Lásd a maastrichti szerződést.
- 1992
- Lisszabon, június
- Birmingham, október
- Edinburgh, december
Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[1]
Elnök[szerkesztés]
Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.
A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.
Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.
Elnöke (1990–)[szerkesztés]
- Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája
Rotálódó elnökség[szerkesztés]
- Charles Haughey, Írország (1990. január-június)
- Giulio Andreotti, Olaszország (1990. július-december)
- Jacques Santer, Luxemburg (1991. január-június)
- Ruud Lubbers, Hollandia (1991. júl-dec)
- Aníbal Cavaco Silva, Portugália (1992. jan-jún)
- John Major Egyesült Királyság (1992. júl-dec)
- Poul Nyrup Rasmussen, Dánia (1993. jan-jún)
- Jean-Luc Dehaene, Belgium (1993. júl-dec)
- Andreas Papandreou, Görögország (1994. jan-jún)
- Helmut Kohl, Németország (1994. júl-dec)
- François Mitterrand, Franciaország (1995. jan-máj)
- Jacques Chirac, Franciaország (1995. máj-jún)
- Felipe González, Spanyolország (1995. júl-dec)
- Lamberto Dini, Olaszország (1996. jan-máj)
- Romano Prodi, Olaszország (1996. máj-jún)
- John Bruton Írország (1996. júl-dec)
- Wim Kok, Hollandia (1997. jan-jún)
- Jean-Claude Juncker, Luxemburg (1997. júl-dec)
- Tony Blair, Egyesült Királyság (1998. jan-jún)
- Viktor Klima, Ausztria (1998. júl-dec)
- Gerhard Schröder, Németország (1999. jan-jún)
- Paavo Lipponen, Finnország (1999. júl-dec)
- António Guterres, Portugália (2000. jan-jún)
- Jacques Chirac (másodjára), Franciaország (2000. júl-dec)
- Göran Persson, Svédország (2001. jan-jún)
- Guy Verhofstadt, Belgium (2001. júl-dec)
- José María Aznar López, Spanyolország (2002. jan-jún)
- Anders Fogh Rasmussen, Dánia (2002. júl-dec)
- Costas Simitis, Görögország (2003. jan-jún)
- Silvio Berlusconi, Olaszország (2003. júl-dec)
- Bertie Ahern, Írország (2004. jan-jún)
- Jan Peter Balkenende, Hollandia (2004. júl-dec)
- Jean-Claude Juncker (másodjára), Luxemburg (2005. jan-jún)
- Tony Blair, Egyesült Királyság (másodjára) (2005. júl-dec)
- Wolfgang Schüssel, Ausztria (2006. jan-jún)
- Matti Vanhanen, Finnország (2006. júl-dec)
- Angela Merkel, Németország (2007. jan-jún)
- José Sócrates, Portugália (2007. júl-dec)
- Janez Janša, Szlovénia (2008. jan-jún)
- Nicolas Sarkozy, Franciaország (2008. júl-dec)
- Mirek Topolánek, Csehország (2009. jan–máj)
- Jan Fischer, Csehország (2009. máj–jún)
- Fredrick Reinfeld, Svédország (2009. júl-dec)
Állandó elnökök[szerkesztés]
- Herman Van Rompuy (2009. december 1. – 2014. november 30.)[2][3]
- Donald Tusk (2014. december 1. – 2019. november 30.)[4]
- Charles Michel (2019. december 1. – )[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az Európai Tanács következtetései
- ↑ Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
- ↑ Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
- ↑ KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
- ↑ Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
További információk[szerkesztés]
- european-council.europa.eu Az Európai Tanács honlapja (magyarul)
- europa.eu Az Európai Unió hivatalos honlapja (magyarul)
Források[szerkesztés]
- Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.
|
