Európai Tanács

Európai Tanács
Adatok
Típus	EU intézmény
Elnök	Charles Michel
Alapítva	1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Székhely	Brüsszel, Belgium

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Tevékenység

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Helyszín

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").^[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjai

Az Európai Tanács tagja az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

     Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) A Fidesz tagsága felfüggesztve. (9 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (7+ 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (7)

     független (3)

     Európai Konzervatívok és Reformisták (2)

     Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (0)

Európai Tanács
Tagállam	Képviselő			Tagállam	Képviselö			Tagállam	Képviselő
Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2622374751. dec. 2019. Belgium Miniszterelnöke 2014–2019 – megválasztva 2019 hivatalban 2022-ig		Az Európai Tanács elnöke Charles Michel (ALDE – MR)		Európai Unió – Európai Unió (tanácskozási joggal) – tagság kezdete 2592606751. nov. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen (EPP – CDU)		Ausztria – Ausztria (1.98% a népességnek) – tagság kezdete 64345392511. okt. 2021. – megbízva 2019 hivatalban 2023-ig		kancellár Alexander Schallenberg (EPP – ÖVP)
Belgium – Belgium (2.58% a népességnek) – tagság kezdete 2563769001. okt. 2020. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Alexander De Croo (ALDE – Open VLD)		Bulgária – Bulgária (1.55% a népességnek) – tagság kezdete 104197302522. jan. 2017. – megválasztva 2016 hivatalban 2021-ig		elnök Rumen Radev (független)		Horvátország – Horvátország (0.91% a népességnek) – tagság kezdete 95257600019. okt. 2016. – megválasztva 2016, 2020 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Andrej Plenković (EPP – HDZ)
Ciprus – Ciprus (0.20% a népességnek) – tagság kezdete 127676812528. febr. 2013. – megválasztva 2013, 2018 hivatalban 2023-ig		elnök Níkosz Anasztasziádisz (EPP – DISY)		Csehország – Csehország (2.35% a népességnek) – tagság kezdete 72643222513. dec. 2017. – megválasztva 2017 hivatalban 2021-ig		miniszterelnök Andrej Babiš (ALDE – ANO)		Dánia – Dánia (1.30% a népességnek) – tagság kezdete 121183667526. jún. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Mette Frederiksen (PES – A)
Észtország – Észtország (0.30% a népességnek) – tagság kezdete 119713872526. jan. 2021. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Kaja Kallas (ALDE – ER)		Finnország – Finn Köztársaság (1.23% a népességnek) – tagság kezdete 61052307510. dec. 2019. – megválasztva 2019, hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Sanna Marin (PES – SDP)		Franciaország – Francia Köztársaság (14.97% a népességnek) – tagság kezdete 74429302514. máj. 2017. – megválasztva 2017 hivatalban 2022-ig		elnök Emmanuel Macron (független – En Marche)
Németország – Németország (18.54% a népességnek) – tagság kezdete 107062472522. nov. 2005. – megválasztva 2005, 2009, 2013, 2017 hivatalban 2021-ig		kancellár Angela Merkel (EPP – CDU)		Görögország – Görög Köztársaság (2.39% a népességnek) – tagság kezdete 5182422758. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz EPP – Új Demokrácia)		Magyarország – Magyarország (2.18% a népességnek) – tagság kezdete 132411785029. máj. 2010. – megválasztva 2010, 2014, 2018 hivatalban 2022-ig		miniszterelnök Orbán Viktor (független – Fidesz)
Írország – Írország (1.11% a népességnek) – tagság kezdete 125062810027. jún. 2020. – megválasztva 2020 hivatalban 2022-ig		Taoiseach Micheál Martin (ALDE – FF)		Olaszország – Olasz Köztársaság (13.58% a népességnek) – tagság kezdete 69694330013. febr. 2020. – megválasztva 2018 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Mario Draghi (független)		Lettország – Lettország (0.43% a népességnek) – tagság kezdete 108085747523. jan. 2019. – megválasztva 2018 hivatalban 2022-ig		miniszterelnök Arturs Krišjānis Kariņš (EPP – Egység)
Litvánia – Litván Köztársaság (0.62% a népességnek) – tagság kezdete 67303587512. júl. 2019. – megválasztva 2019 hivatalban 2024-ig		elnök Gitanas Nausėda (független)		Luxemburg – Luxembourg (0.14% a népességnek) – tagság kezdete 3777745254. dec. 2013. – megválasztva 2013, 2018 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Xavier Bettel (ALDE – DP)		Málta – Málta (0.11% a népességnek) – tagság kezdete 69396650013. jan. 2020. – megválasztva 2018 hivatalban 2022-ig		miniszterelnök Robert Abela (PES – Munkáspárt)
Hollandia – Hollandia (3.91% a népességnek) – tagság kezdete 75852585014. okt. 2010. – megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021 hivatalban 2025-ig		miniszterelnök Mark Rutte (ALDE – VVD)		Lengyelország – Lengyelország (8.47% a népességnek) – tagság kezdete 64903542511. dec. 2017. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Mateusz Morawiecki (ACRE – PiS)		Portugália – Portugália (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 122634857526. nov. 2015. – megválasztva 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök António Costa (PES – PS)
Románia – Románia (4.31% a népességnek) – tagság kezdete 103574035021. dec. 2014. – megválasztva 2014, 2019 hivatalban 2024-ig		elnök Klaus Johannis (EPP – Ind.)		Szlovákia – Szlovákia (1.22% a népességnek) – tagság kezdete 2386091251. ápr. 2021. – megválasztva 2020 hivatalban 2024-ig		miniszterelnök Eduard Heger (EPP – OĽaNO)		Szlovénia – Szlovénia (0.47% a népességnek) – tagság kezdete 69992010013. márc. 2020. Miniszterelnök 2004–2008, 2012–2013 – megválasztva 2018 hivatalban 2022-ig		miniszterelnök Janez Janša (EPP – SDS)
Spanyolország – Spanyolország (10.56% a népességnek) – tagság kezdete 2829820502. jún. 2018. – megválasztva 2019, 2019 hivatalban 2023-ig		miniszterelnök Pedro Sánchez (PES – PSOE)		Svédország – Svédország (2.30% a népességnek) – tagság kezdete 3332155503. okt. 2014. – megválasztva 2014, 2018 hivatalban 2022-ig		miniszterelnök Stefan Löfven (PES – SAP)

megjegyzések

A találkozók listája

1985

• Brüsszel, március
• Milánó, június
• Luxemburg, december

1986

• Hága, június
• London, december

1987

• Brüsszel, június

1988

• Brüsszel, február
• Hannover, június
• Rodosz, december

1989

• Madrid, június
• Strasbourg, december

1990

• Dublin, június
• Róma, október
• Róma, december

1991

• Luxemburg, június
• Maastricht, december. Lásd a maastrichti szerződést.

1992

• Lisszabon, június
• Birmingham, október
• Edinburgh, december

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.

Elnök

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökség

• Charles Haughey, Írország (1990. január-június)
• Giulio Andreotti, Olaszország (1990. július-december)
• Jacques Santer, Luxemburg (1991. január-június)
• Ruud Lubbers, Hollandia (1991. júl-dec)
• Aníbal Cavaco Silva, Portugália (1992. jan-jún)
• John Major Egyesült Királyság (1992. júl-dec)
• Poul Nyrup Rasmussen, Dánia (1993. jan-jún)
• Jean-Luc Dehaene, Belgium (1993. júl-dec)
• Andreas Papandreou, Görögország (1994. jan-jún)
• Helmut Kohl, Németország (1994. júl-dec)
• François Mitterrand, Franciaország (1995. jan-máj)
• Jacques Chirac, Franciaország (1995. máj-jún)
• Felipe González, Spanyolország (1995. júl-dec)
• Lamberto Dini, Olaszország (1996. jan-máj)
• Romano Prodi, Olaszország (1996. máj-jún)
• John Bruton Írország (1996. júl-dec)
• Wim Kok, Hollandia (1997. jan-jún)
• Jean-Claude Juncker, Luxemburg (1997. júl-dec)
• Tony Blair, Egyesült Királyság (1998. jan-jún)
• Viktor Klima, Ausztria (1998. júl-dec)
• Gerhard Schröder, Németország (1999. jan-jún)
• Paavo Lipponen, Finnország (1999. júl-dec)
• António Guterres, Portugália (2000. jan-jún)
• Jacques Chirac (másodjára), Franciaország (2000. júl-dec)
• Göran Persson, Svédország (2001. jan-jún)
• Guy Verhofstadt, Belgium (2001. júl-dec)
• José María Aznar López, Spanyolország (2002. jan-jún)
• Anders Fogh Rasmussen, Dánia (2002. júl-dec)
• Costas Simitis, Görögország (2003. jan-jún)
• Silvio Berlusconi, Olaszország (2003. júl-dec)
• Bertie Ahern, Írország (2004. jan-jún)
• Jan Peter Balkenende, Hollandia (2004. júl-dec)
• Jean-Claude Juncker (másodjára), Luxemburg (2005. jan-jún)
• Tony Blair, Egyesült Királyság (másodjára) (2005. júl-dec)
• Wolfgang Schüssel, Ausztria (2006. jan-jún)
• Matti Vanhanen, Finnország (2006. júl-dec)
• Angela Merkel, Németország (2007. jan-jún)
• José Sócrates, Portugália (2007. júl-dec)
• Janez Janša, Szlovénia (2008. jan-jún)
• Nicolas Sarkozy, Franciaország (2008. júl-dec)
• Mirek Topolánek, Csehország (2009. jan–máj)
• Jan Fischer, Csehország (2009. máj–jún)
• Fredrick Reinfeld, Svédország (2009. júl-dec)

Állandó elnökök

• Herman Van Rompuy (2009. december 1. – 2014. november 30.)
• Donald Tusk (2014. december 1. – 2019. november 30.)
• Charles Michel (2019. december 1. – )

További információk

• european-council.europa.eu Az Európai Tanács honlapja (magyarul)
• europa.eu Az Európai Unió hivatalos honlapja (magyarul)

Források

• Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.