Európai Tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Tanács
Adatok
Típus EU intézmény
Elnök Charles Michel
Alapítva 1974. december 10.
Az Európai Tanács székhelye
Az Európai Tanács székhelye
Székhely Brüsszel, Belgium

Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról.

Tevékenység[szerkesztés]

A tagállamok kormányfői (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.

Helyszín[szerkesztés]

Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont. 2000 végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín – különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre – túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz").[forrás?] Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban.

Az Európai Tanács tagjai[szerkesztés]

Az Európai Tanács tagjai az Európai Unió tagállamainak elnökei vagy miniszterelnökei.

Tagjainak megoszlása az európai pártcsaládok szerint:

     Európai Néppárt (10 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (6 + 1 tanácskozási joggal rendelkező uniós szervezet képviselője)

     Európai Szocialisták Pártja (5)

     Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (2)

     független (4)


Európai Tanács


Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő
 Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 2019.12.01
Belgium Miniszterelnöke 2014–2019


megválasztva 2019, 2022
hivatalban 2024-ig

Az Európai Tanács elnöke
Charles Michel
(ALDEMR)
 Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 2019.11.01

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig

Az Európai Bizottság elnöke
Ursula von der Leyen
(EPPCDU)
 Ausztria

Ausztria
(1.98% a népességnek)[a 1]

tagság kezdete 2021.12.06

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig

kancellár
Karl Nehammer
(EPPÖVP)
 Belgium

Belgium
(2.58% a népességnek)

tagság kezdete 2020.10.01

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig

miniszterelnök
Alexander De Croo
(ALDEOpen VLD)
 Bulgária

Bulgária
(1.55% a népességnek)

tagság kezdete 2023.06.06

megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Nikolaj Denkov
(ALDEPP)
 Ciprus

Ciprus
(0.20% a népességnek)

tagság kezdete 2023.02.28

megválasztva 2023
hivatalban 2028-ig

elnök
Níkosz Hrisztodulídisz
(független – független)
 Csehország

Csehország
(2.35% a népességnek)

tagság kezdete 2021.12.17

megválasztva 2021
hivatalban 2025-ig

miniszterelnök
Petr Fiala
(ECRODS)
 Dánia

Dánia
(1.30% a népességnek)

tagság kezdete 2019.06.26

megválasztva 2019, 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
Mette Frederiksen
(PESA)
 Észtország

Észtország
(0.30% a népességnek)

tagság kezdete 2021.01.26

megválasztva 2019, 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Kaja Kallas
(ALDEER)
 Finnország

Finnország
(1.23% a népességnek)

tagság kezdete 2023.06.20

megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Petteri Orpo
(EPPKOK)
 Franciaország

Franciaország
(14.97% a népességnek)

tagság kezdete 2017.05.14

megválasztva 2017, 2022
hivatalban 2027-ig

elnök
Emmanuel Macron
(ALDERE)
 Görögország

Görögország
(2.39% a népességnek)

tagság kezdete 2023.06.26

megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Kiriákosz Micotákisz
(EPPND)
 Hollandia

Hollandia
(3.91% a népességnek)

tagság kezdete 2010.10.14

megválasztva 2010, 2012, 2017, 2021
hivatalban 2025-ig

miniszterelnök
Mark Rutte
(ALDEVVD)
 Horvátország

Horvátország
(0.91% a népességnek)

tagság kezdete 2016.10.19

megválasztva 2016, 2020
hivatalban 2024-ig

miniszterelnök
Andrej Plenković
(EPPHDZ)
 Írország

Írország
(1.11% a népességnek)

tagság kezdete 2022.12.17

megválasztva 2020
hivatalban 2025-ig

Taoiseach
Leo Varadkar
(EPPFG)
 Lengyelország

Lengyelország
(8.47% a népességnek)

tagság kezdete 2023.12.13

megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Donald Tusk
(EPPPO)
 Lettország

Lettország
(0.43% a népességnek)

tagság kezdete 2023.09.15

megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
Evika Siliņa
(EPPV)
 Litvánia

Litvánia
(0.62% a népességnek)

tagság kezdete 2019.07.12

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig

elnök
Gitanas Nausėda
(független)
 Luxemburg

Luxemburg
(0.14% a népességnek)

tagság kezdete 2023.11.17

megválasztva 2023
hivatalban 2028-ig

miniszterelnök
Luc Frieden
(EPPCSV)
 Magyarország

Magyarország
(2.18% a népességnek)

tagság kezdete 2010.05.29

megválasztva 2010, 2014, 2018, 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
Orbán Viktor
(független – Fidesz)
 Málta

Málta
(0.11% a népességnek)

tagság kezdete 2020.01.13

megválasztva 2022
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Robert Abela
(PESPL)
 Németország

Németország
(18.54% a népességnek)

tagság kezdete 2021.12.08

megválasztva 2021
hivatalban 2025-ig

kancellár
Olaf Scholz
(PESSPD)
 Olaszország

Olaszország
(13.58% a népességnek)

tagság kezdete 2022.10.22

megválasztva 2022
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Giorgia Meloni
(ECRFdI)
 Portugália

Portugália
(2.30% a népességnek)

tagság kezdete 2015.11.26

megválasztva 2019, 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
António Costa
(PESPS)
 Románia

Románia
(4.31% a népességnek)

tagság kezdete 2014.12.21

megválasztva 2014, 2019
hivatalban 2024-ig

elnök
Klaus Johannis
(EPP[a 2] – független[a 3])
 Spanyolország

Spanyolország
(10.56% a népességnek)

tagság kezdete 2018.06.02

megválasztva 2019, 2019, 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Pedro Sánchez
(PESPSOE)
 Svédország

Svédország
(2.30% a népességnek)

tagság kezdete 2022.10.18

megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
Ulf Kristersson
(EPPM)
 Szlovákia

Szlovákia
(1.22% a népességnek)

tagság kezdete 2023.10.25

megválasztva 2023
hivatalban 2027-ig

miniszterelnök
Robert Fico
(független – SMER-SD)
 Szlovénia

Szlovénia
(0.47% a népességnek)

tagság kezdete 2022.06.01

megválasztva 2022
hivatalban 2026-ig

miniszterelnök
Robert Golob
(ALDEGS)
megjegyzések
  1. A minősített döntéshozatalnál figyelembe vett súlya az adott országnak. Az Unió teljes népességének arányában [1]
  2. A hivatalos honlap szerint az Európai Néppárthoz tartozik official webpage.
  3. A National Liberal Party (PNL) korábbi elnöke a Román alkotmány szerint elnöki megbízatása idején egyetlen párthoz sem tartozhat.


Tagállam Képviselő Tagállam Képviselő
 Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 2022.01.18

megválasztva 2022
hivatalban 2024-ig

Az Európai Parlament elnöke
Roberta Metsola
(EPPPN)
 Európai Unió

Európai Unió
(tanácskozási joggal)

tagság kezdete 2019.12.01

megválasztva 2019
hivatalban 2024-ig

Az Európai Unió főképviselője
Josep Borrell
(PESPSOE)

A találkozók listája[szerkesztés]

1985
1986
1987
  • Brüsszel, június
1988
1989
1990
1991
1992

Az összes ülés következtetései (1975-től) elolvashatók az intézmény honlapján.[1]

Elnök[szerkesztés]

Az Európai Tanács elnöke korábban Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt. Az elnöknek nincsen semmilyen különleges végrehajtói hatalma, csupán első az egyenlők közül (primus inter pares). A Tanács találkozóinak szervezéséért és az ülések lebonyolításáért felelős.

A tervezett európai alkotmány az elnökség menetét szándékozott megváltoztatni: fél év helyett 2 és fél év időtartamú lenne, és a tagállamok kormányfői maguk választanák az elnökséget. Az elnök szerepe és felelőssége a korábbival megegyező lett volna, tehát adminisztratív és nem végrehajtói.

Ezt a tervezetet végül a lisszaboni szerződés véglegesítette, így 2009. december 1-jétől a Tanács elnöke Herman Van Rompuy belga politikus lett, aki 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke volt.

Elnöke (1990–)[szerkesztés]

Lásd még: Az Európai Tanács elnökeinek listája

Rotálódó elnökség[szerkesztés]

Állandó elnökök[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Európai Tanács következtetései
  2. Az Európai Tanács határozata (2009. december 1.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  3. Európai Tanács: Újra Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke. [2013. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 8.)
  4. KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  5. Az uniós intézmények új vezetőinek 2019. évi jelölési és kinevezési folyamata (magyar nyelven). www.consilium.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról – Magyar Országgyűlés, 2001.