Jean-Claude Juncker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jean-Claude Juncker
Ioannes Claudius Juncker die 7 Martis 2014.jpg
Az Európai Bizottság elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. november 1.
Miniszterelnök Jacques Santer
Előd José Manuel Barroso
Luxemburg miniszterelnöke
Hivatali idő
1995. január 20. 2013. december 4.
Előd Jacques Santer
Utód Xavier Bettel
Luxemburg pénzügyminisztere
Hivatali idő
1989. július 14. 2009. július 23.
Előd Jacques Santer
Utód Luc Frieden

Születéskori neve Jean-Claude Juncker
Született 1954december 9. (63 éves)
Redange, Luxemburg
Párt Keresztényszociális Néppárt

Házastársa Christiane Frising
Foglalkozás
Iskolái
  • Lycée Michel-Rodange
  • Strasbourg-i Egyetem
Vallás római katolikus

Díjak
  • Charlemagne-díj (2006. május 25.)
  • Grand Cross of the Order of Infante Dom Henri
  • Cicero-Rednerpreis
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje
  • Heinrich Brauns Award
  • Golden Schlitzohr
  • Walter Hallstein Prize
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Coudenhove-Kalergi Plaque
  • Franz Josef Strauss Award
  • German citizenship price
  • State Prize of North Rhine-Westphalia
  • Winfried Award
  • Osztrák Köztársaság Érdemjele
  • Saar-vidéki Érdemrendje
  • Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje
  • Hanns Martin Schleyer Prize (2010)
  • Rajna-vidék-Pfalz Tartomány Érdemrendje
  • European Culture Prize
  • Medal for outstanding service to Bavaria in a united Europe
  • Leopold Kunschak Prize
  • Badge of Honour for services to the Province of Lower Austria
  • Grand Cross of Royal Norwegian Order of Merit
  • Grand Cross of the Order of Christ (Portugal)‎
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (2007. november 19.)
  • Grand Cross of the Order of the Oak Crown
  • European handicraft prize (1999)
  • Robert Schuman Medal (1991)
  • Steiger Award
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007, Jean Claude Junker, Primer Ministro, Ministro de Estado y Ministro de Finanzas)
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Grand Cross of the Order of Merit of the Grand Duchy of Luxembourg
  • Dostyk Order of grade I
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Order of Merit of the Principality of Liechtenstein
  • Commander of the Order of Polonia Restituta
  • Collar of the Order pro merito Melitensi
  • honorary doctorate of the University of Porto

Jean-Claude Juncker aláírása
Jean-Claude Juncker aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Claude Juncker témájú médiaállományokat.

Jean-Claude Juncker (IPA: ʒ̊ɑ̃ːkloːd ˈjʊŋ.kɐ, 1954. december 9. –) luxemburgi politikus, 1995 és 2013 között hazája miniszterelnöke, 2014 novemberétől az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Unió országaiban ő volt a leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnök és világviszonylatban a leghosszabb ideig szolgáló demokratikusan választott kormányfő.[1] 2005 és 2013 között az Eurócsoport elnöke, 1989 és 2009 között Luxemburg pénzügyminisztere volt.

Előmenetele[szerkesztés]

1984-ben választották a Képviselőház tagjává a Keresztényszociális Néppárt tagjaként, és kinevezték Jacques Santer kormányába munkaügyi miniszternek. 1989-ben követte Santert pénzügyminiszterként és 1995-ben miniszterelnökként, amikor elődjét kinevezték az Európai Bizottság elnökének. 1999-ben, 2004-ben és 2009-ben is újraválasztották. 2013 júliusában felajánlotta lemondását az ország hírszerzését érintő botrányt követően.[2] Lemondása december 4-én hatályosult, a 2013-as választás megtartása után, amelyen Juncker is indult.[3][4]

2014 márciusában az Európai Néppárt Dublinban tartott kongresszusán őt jelölték az Európai Bizottság elnökének a 2014-es európai parlamenti választások utánra.[5] Június 27-én az Európai Tanács hivatalosan is jelölte a posztra,[6] 26 támogató és 2 ellenszavazat mellett. David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenezte a jelölését.[7] Július 15-én az Európai Parlament 729 képviselőjéből 422 szavazott mellette, így erős többséggel választották meg.[8] A tisztséget 2004-től betöltő José Manuel Barrosót 2014 novemberében váltotta.[9]

Tevékenysége az Európai Bizottság élén[szerkesztés]

Személyével kapcsolatos ellentmondások[szerkesztés]

Marx bicentenáriumán[szerkesztés]

Igen sok tiltakozó levelet kapott amiatt, hogy elvállalta a város díszpolgáraként kapott felkérést, hogy vegyen részt az ünnepségen. A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja is felszólította: mondja le részvételét. Juncker 2018. május 4-én mégis felszólalt Trierben, Karl Marx születésének kétszázadik évfordulójára szervezett rendezvénysorozat megnyitóján. Szerinte Marx nem felelős azokért a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik követőinek vallották magukat, és kiemelte: Marxot korából kiindulva kell megérteni, nem lehet felelősségre vonni azért, hogy írásait egyes követői „fegyverként használták mások ellen”. Juncker úgy látja, hogy nem a tőke és a munka ellentétének mélyítésére, hanem ezek „megbékítésére” kell törekedni a keresztényszocializmus elvei mentén, mert csak így lehet a kapitalizmus hibáit mérsékelni. Az Európai Unió feladata, hogy szociális téren nyújtson segítséget a rászorulóknak és segítse elviselhetőbbé tenni ezt a gazdasági rendszert.[10]

Betegsége[szerkesztés]

Junckert egy ideje egyesek alkoholistának tartják, mivel nyilvános szereplésein dülöng, egyensúlyát két-három stábtagja is alig tudja csak megtartani, közben mosolyog, és több szembejövő férfit össze-vissza csókol. Ám emberei rendre megnyugtatják a közvéleményt, hogy csak isiásza produkálja ezeket a szimptómákat. Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője hivatalosan is kommentálta a sajtóértesüléseket: „több mint ízléstelen”-nek minősítette azokat a feltételezéseket, melyek Juncker ittasságára vonatkoznak.[11][12]


Elődje:
José Manuel Barroso
Az Európai Bizottság elnöke
2014–
Utódja:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. McDonald-Gibson, Charlotte. „Luxembourg PM Jean-Claude Juncker calls snap elections amid secret service scandal – risking longest held office for any EU leader”, The Independent, 2013. július 11. (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 12.) 
  2. Higgins, Andrew. „Luxembourg's Prime Minister Resigns”, 2013. július 12. (Hozzáférés ideje: 2013. július 17.) 
  3. "The Luxembourg government resigned on Thursday, brought down by a spying and corruption scandal that shook the tiny country better known for wealthy bankers than political intrigue", Reuters, 11 July 2013. Hozzáférés ideje: 11 July 2013.
  4. Stephanie Bodoni, "Juncker Hands Fate to Luxembourg Ruler as Coalition Fails", Bloomberg, 11 July 2013. Hozzáférés ideje: 11 July 2013.
  5. EU veteran Juncker wins centre-right backing for top Brussels job. Reuters, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2014. június 27.)
  6. EU backs Juncker to head Commission. BBC, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2014. június 27.)
  7. 26:2 – Juncker lesz Európa új ura. Index, 2014. június 27. (Hozzáférés: 2014. június 28.)
  8. European Commission (2014. július 15.). „A new start for Europe: My agenda for Jobs, Growth, Fairness and Democratic Change”. (Hozzáférés ideje: 2014. július 15.)  
  9. "MEPs elect Jean-Claude Juncker to head EU Commission", BBC News, 15 July 2014, <http://www.bbc.com/news/world-europe-28299335>. Hozzáférés ideje: 15 July 2014
  10. Valószínűtlenül sok tiltakozó levelet kapott Juncker Marx méltatásáért
  11. Videó: Európa első embere beteg vagy alkoholista?. nyugat.hu, 2018. július 13.
  12. Kiszivárgott Brüsszelből: Juncker töményet iszik víz helyett

További információk[szerkesztés]