David Cameron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David William Donald Cameron
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2010. május 11. – 2016. július 13.[1]
Uralkodó II. Erzsébet
Előd Gordon Brown
Utód Theresa May
A Konzervatív Párt vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. – 2016. július 11.
Előd Michael Howard
Utód Theresa May
Az ellenzék vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. – 2010. május 11.
Előd Michael Howard
Utód Ed Miliband
Witney választókerület képviselője
Hivatali idő
2001. június 7. – 2016. szeptember 12.
Előd Shaun Woodward
Szavazatszám 33 973
Az Egyesült Királyság külügyminisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. november 13.
Előd James Cleverly

Született 1966. október 9. (57 éves)
London
Párt Konzervatív Párt

Szülei Mary Fleur Mount
Ian Donald Cameron
Házastársa Samantha Gwendoline Sheffield
Gyermekei
  • Ivan Reginald Ian Cameron
  • Nancy Gwen Beatrice Cameron
  • Arthur Elwen Cameron
  • Florence Rose Endellion Cameron
Foglalkozás
  • politikus
  • nemzetközi fórum résztvevője
Iskolái
  • Heatherdown Preparatory School
  • Eton College
  • Brasenose College (Philosophy, Politics and Economics, BA)
Vallás anglikán

Díjak
  • Order of King Abdulaziz al Saud
  • Big Brother Awards (2013)
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Dostyk Order of grade I

David William Donald Cameron aláírása
David William Donald Cameron aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz David William Donald Cameron témájú médiaállományokat.

David William Donald Cameron (London, 1966. október 9. –) brit politikus, a Konzervatív Párt vezére, 2010-től 2016-ig az Egyesült Királyság miniszterelnöke,[2][3] 2023-tól külügyminisztere.[4][5] 2023. november 19-től Lord Cameron of Chipping Norton.[6]

Élete, politikai pályája[szerkesztés]

David Cameron 1966. október 9-én született Londonban. Családja jómódú, előkelő származású: Cameron IV. Vilmos és szeretője, Dorothea Jordan színésznő tíz törvénytelen gyermeke egyikének leszármazottja, ily módon II. Erzsébet királynőnek is távoli rokona.[7] A középiskolát az Eton College-ban végezte, majd az Oxfordi Egyetemen szerzett kitüntetéses diplomát filozófiából, politikatudományból és közgazdaságtanból 1988-ban.

Az egyetem után a Konzervatív Párt Kutatási Központjában kezdett dolgozni, majd 1992-ben Norman Lamont pénzügyminiszter tanácsadója lett. A következő évben Michael Howard belügyminiszter tanácsadójaként dolgozott, amíg a konzervatív kormány el nem veszítette az 1994-es választásokat. 1994-ben a Carlton Communications nevű médiacégnél helyezkedett el, ahol a céges ügyfelekért felelős igazgató volt 2001-ig.

2001-ben a Londontól északnyugatra fekvő Witney parlamenti képviselőjévé választották. A parlamentben hamar kitűnt karizmatikus fellépésével, és két évnyi képviselőség után már a konzervatív frakció vezetőségében volt. Howard, aki addigra pártelnök lett, 2004-ben kinevezte a párt politikai koordináló bizottságának élére, aminek eredményeképpen Cameron volt a felelős a 2005-ös választási program összeállításáért. Miután a párt a választáson súlyos vereséget szenvedett, Howard lemondott, és Cameron lett a Konzervatív Párt vezetője.

Cameron vezetésével a konzervatívok megnyerték a 2006-os önkormányzati választásokat, és egy kezdeti visszaesés után egyre kedvezőbben szerepeltek a közvéleménykutatók felméréseiben. Cameron folyamatosan támadta a Tony Blairt felváltó Gordon Brown miniszterelnököt, akinek a népszerűsége erősen visszaesett a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán. A konzervatívok megnyerték a 2009-es európai parlamenti választást.

A 2010. május 6-i választáson a konzervatívok érték el a legjobb eredményt, de nem szereztek elég mandátumot ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthassanak, így a Liberális Demokrata Párttal kellett koalícióra lépniük. Május 11-én a királynő David Cameront nevezte ki miniszterelnökké.[7]

2016. február 20-án kormánya ülését követően bejelentette, hogy 2016. június 23-án népszavazást tartanak a megreformált Európai Unióban való maradásról.[8] A népszavazás 52:48 arányban a kilépéspártiak fölényét hozta,[9] ezért június 24-én bejelentette, hogy októberben távozik a kormányfői székből.[10]

2016. július 11-én bejelentette, hogy július 12-én vezeti utoljára a kormányülést, és hogy július 13-ától új miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, Theresa May személyében.

Ettől kezdve Cameron szinte egyáltalán nem szerepelt a nyilvánosság előtt. 2019 szeptemberében, megjelent könyvével kapcsolatos interjújában, először mondta el véleményét a Brexitről illetve a 2016-os népszavazásról. Boris Johnson miniszterelnökkel kapcsolatosan kritikus megjegyzéseket tett.[11]

Rishi Sunak miniszterelnök 2023. november 13-án átszervezte kormányát. Az új kabinetben Cameron kapta meg a külügyminiszteri tisztséget.[12] A brit kabinet tagjai hagyományosan a parlamenti képviselők közül kerülnek ki, és mivel Cameron 2016 óta nem volt már az alsóház tagja, Sunak felterjesztette a Lordok Háza tagjává.[13]

Családja[szerkesztés]

David Cameron 1996-ban feleségül vette az 1971-ben született Samantha Gwendoline Sheffieldet. Házasságukból négy gyermek született. A legidősebb, a 2002-ben többszörös rendellenességgel született Ivan Reginald Ian, 2010-ben meghalt. Kisebbik fiuk, Arthur Elwen 2006-ban, két lányuk, Nancy Gwen és Florence Rose Endellion pedig 2004-ben illetve 2010-ben született.[14]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Cameron Cameronról. Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel; riporter Dylan Jones, ford. Takács Zoltán; HVG Könyvek, Bp., 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. EU referendum: UK votes to leave in historic referendum - BBC News (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  2. David Cameron is Britain's new prime minister. The Washington Post. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  3. Ősszel már új miniszterelnöke lesz Nagy-Britanniának. MNO, 2016. június 24. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  4. Former UK PM Cameron in surprise return to government as foreign secretary”, Reuters, 2023. november 13. (Hozzáférés ideje: 2023. november 13.) (angol nyelvű) 
  5. Balázs, Karóczkai: Azonnali hatállyal felmentették a brit belügyminisztert botrányos kijelentései miatt (magyar nyelven). index.hu, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. november 13.)
  6. Former PM David Cameron becomes Lord Cameron of Chipping Norton (angol nyelven). BBC, 2023. november 20. (Hozzáférés: 2023. november 20.) „Arriving as David William Donald Cameron, he was sworn in as the peer Lord Cameron of Chipping Norton. In a surprise move to many people, the former prime minister was appointed foreign secretary in a reshuffle last week.”
  7. a b David Cameron Biography. Encyclopaedia Britannica. [2010. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  8. Június 23-án lesz népszavazás a brit EU-tagságról
  9. Angolosan távoznak a britek az Európai Unióból
  10. KK: Bekövetkezett a brexit – David Cameron lemondott. hírTV, 2016. június 24. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  11. https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2019/09/14/cameron-szerint-sokan-haragszanak-ra
  12. Stacey, Kiran. „David Cameron returns to UK government as foreign secretary”, The Guardian, 2023. november 13. (Hozzáférés ideje: 2023. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  13. Walker, Peter. „He’s not an MP, so how can David Cameron return to the cabinet?”, The Guardian, 2023. november 13. (Hozzáférés ideje: 2023. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  14. Cameron 'proud dad' after wife Samantha has baby girl. BBC News. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)


Elődje:
Gordon Brown
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
2010. május 11.
2016. július 13.
Őfelsége kormányának címere
Utódja:
Theresa May