David Cameron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
David William Donald Cameron
David Cameron official.jpg
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2010. május 11. 2016. július 13.[1]
Uralkodó II. Erzsébet
Előd Gordon Brown
Utód Theresa May
Szavazatszám 33 973
A Konzervatív Párt vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. 2016. július 11.
Előd Michael Howard
Utód Theresa May
Az ellenzék vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. 2010. május 11.
Előd Michael Howard
Utód Ed Miliband
Witney választókerület képviselője
Hivatali idő
2001. június 7. 2016. szeptember 12.
Előd Shaun Woodward

Született 1966. október 9. (56 éves)
London
Párt Konzervatív Párt
Választókerület Witney

Szülei Mary Fleur Mount
Ian Donald Cameron
Házastársa Samantha Gwendoline Sheffield
Gyermekei
  • Ivan Reginald Ian Cameron
  • Nancy Gwen Beatrice Cameron
  • Arthur Elwen Cameron
  • Florence Rose Endellion Cameron
Foglalkozás
  • politikus
  • international forum participant
Iskolái
  • Heatherdown Preparatory School
  • Eton College
  • Brasenose College (Philosophy, Politics and Economics, BA)
Vallás anglikán

Díjak

David William Donald Cameron aláírása
David William Donald Cameron aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz David William Donald Cameron témájú médiaállományokat.

David William Donald Cameron (London, 1966. október 9. –) brit politikus, a Konzervatív Párt vezére, 2010 és 2016 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke volt.[2][3]

Élete, politikai pályája[szerkesztés]

David Cameron 1966. október 9-én született Londonban. Családja jómódú, arisztokrata származású: Cameron IV. Vilmos és szeretője, Dorothea Jordan színésznő tíz törvénytelen gyermeke egyikének leszármazottja, ily módon II. Erzsébet királynőnek is távoli rokona.[4] A középiskolát az Eton College-ban végezte, majd az Oxfordi Egyetemen szerzett kitüntetéses diplomát filozófiából, politikatudományból és közgazdaságtanból 1988-ban.

Az egyetem után a Konzervatív Párt Kutatási Központjában kezdett dolgozni, majd 1992-ben Norman Lamont pénzügyminiszter tanácsadója lett. A következő évben Michael Howard belügyminiszter tanácsadójaként dolgozott, amíg a konzervatív kormány el nem veszítette az 1994-es választásokat. 1994-ben a Carlton Communications nevű médiacégnél helyezkedett el, ahol a céges ügyfelekért felelős igazgató volt 2001-ig.

2001-ben a Londontól északnyugatra fekvő Witney parlamenti képviselőjévé választották. A parlamentben hamar kitűnt karizmatikus fellépésével, és két évnyi képviselőség után már a konzervatív frakció vezetőségében volt. Howard, aki addigra pártelnök lett, 2004-ben kinevezte a párt politikai koordináló bizottságának élére, aminek eredményeképpen Cameron volt a felelős a 2005-ös választási program összeállításáért. Miután a párt a választáson súlyos vereséget szenvedett, Howard lemondott, és Cameron lett a Konzervatív Párt vezetője.

Cameron vezetésével a konzervatívok megnyerték a 2006-os önkormányzati választásokat, és egy kezdeti visszaesés után egyre kedvezőbben szerepeltek a közvéleménykutatók felméréseiben. Cameron folyamatosan támadta a Tony Blairt felváltó Gordon Brown miniszterelnököt, akinek a népszerűsége erősen visszaesett a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán. A konzervatívok megnyerték a 2009-es európai parlamenti választást.

A 2010. május 6-i választáson a konzervatívok érték el a legjobb eredményt, de nem szereztek elég mandátumot ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthassanak, így a Liberális Demokrata Párttal kellett koalícióra lépniük. Május 11-én a királynő David Cameront nevezte ki miniszterelnökké.[4]

2016. február 20-án kormánya ülését követően bejelentette, hogy 2016. június 23-án népszavazást tartanak a megreformált Európai Unióban való maradásról.[5] A népszavazás 52:48 arányban a kilépés pártiak fölényét hozta,[6] ezért június 24-én bejelentette, hogy októberben távozik a kormányfői székből.[7]

2016. július 11-én bejelentette, hogy július 12-én vezeti utoljára a kormányülést, és hogy július 13-ától új miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, Theresa May személyében.

Ettől kezdve Cameron szinte egyáltalán nem szerepelt a nyilvánosság előtt. 2019 szeptemberében, megjelent könyvével kapcsolatos interjújában, először mondta el véleményét a Brexitről illetve a 2016-os népszavazásról. Boris Johnson miniszterelnökkel kapcsolatosan kritikus megjegyzéseket tett.[8]

Családja[szerkesztés]

David Cameron 1996-ban feleségül vette az 1971-ben született Samantha Gwendoline Sheffieldet. Házasságukból négy gyermek született. A legidősebb, a 2002-ben többszörös rendellenességgel született Ivan Reginald Ian, 2010-ben meghalt. Kisebbik fiuk, Arthur Elwen 2006-ban, két lányuk, Nancy Gwen és Florence Rose Endellion pedig 2004-ben illetve 2010-ben született.[9]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Cameron Cameronról. Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel; riporter Dylan Jones, ford. Takács Zoltán; HVG Könyvek, Bp., 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. EU referendum: UK votes to leave in historic referendum - BBC News (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  2. David Cameron is Britain's new prime minister. The Washington Post. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  3. Ősszel már új miniszterelnöke lesz Nagy-Britanniának. MNO, 2016. június 24. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  4. a b David Cameron Biography. Encyclopaedia Britannica. [2010. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  5. Június 23-án lesz népszavazás a brit EU-tagságról
  6. Angolosan távoznak a britek az Európai Unióból
  7. KK: Bekövetkezett a brexit – David Cameron lemondott. hírTV, 2016. június 24. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  8. https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2019/09/14/cameron-szerint-sokan-haragszanak-ra
  9. Cameron 'proud dad' after wife Samantha has baby girl. BBC News. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)


Elődje:
Gordon Brown
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
2010. május 11.
2016. július 13.
Őfelsége kormányának címere
Utódja:
Theresa May