Ugrás a tartalomhoz

Arthur Balfour

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arthur James Balfour
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1902. július 11.  1905. december 5.
Az Admiralitás első lordja
Hivatali idő
1915. május 25.  1916. december 10.
Az Egyesült Királyság külügyminisztere
Hivatali idő
1916. december 10.  1919. október 23.

Született1848. július 25.
 Egyesült Királyság, Skócia
Elhunyt1930. március 30. (81 évesen)
 Egyesült Királyság
SírhelyParish Church, Whittingehame
PártKonzervatív Párt

SzüleiLady Blanche Gascoyne-Cecil
James Maitland Balfour
Foglalkozás
Iskolái
Valláspresbiteriánizmus

Díjak
  • a Royal Society tagja
  • Fellow of the British Academy
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Térdszalagrend (1922)
  • Order of Merit (1916)
  • Cross of Liberty 1st Division, 3rd Class (1925. április 29.)

Arthur James Balfour aláírása
Arthur James Balfour aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur James Balfour témájú médiaállományokat.

Arthur James Balfour (Egyesült Királyság, Skócia, 1848. július 25.Egyesült Királyság, Surrey-grófság, 1930. március 30.) Balfour 1. grófja, politikus, az admiralitás első lordja, az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke.

1848-ban született, gazdag skót nemesi családban. Felsőfokú tanulmányait az Etonban és a cambridge-i Trinity Egyetemen (Trinity College) végezte. Politikai pályafutásának kezdete 1874-ben történt, amikor beválasztották az angol parlament alsóházába (House of Commons), amely társaság a brit felsőház (House of Lords) alatt tevékenykedett.

Politikai pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1885-ben kelet Manchester választókerület elnöke lett. Robert Gascoyne-Cecil, akkori miniszterelnök (aki egyébként a nagybátyja volt) kormányában pedig Skócia miniszterévé (Secretary for Scotland) nevezte ki. Később Írország minisztere (Secretary for Ireland, 1887), A kincstár első lordja (1892) és az alsóház vezetője is volt.

Arthur Balfour és a híressé vált 1917. november 2-án kiadott Balfour-nyilatkozat, a levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja

1902-ben távozó nagybátyja után őt választották miniszterelnökké. Vezetése alatt fejeződött be a második búr háború, illetve ekkor adták ki az 1902-es oktatási reformot. Kabinetjét sikeresnek tartották, azonban három év kormányzás nélkül végül mégis le kényszerült mondani. Ugyanis a vámtarifa-reform megvitatása közben kiütköztek a miniszterei közötti ellentétek, amelyek megosztották az egész Konzervatív Pártot. Balfour végül 1905. december 5-én benyújtotta lemondását VII. Eduárd brit királynak, aki Sir Henry Campbell-Bannermannt nevezte ki utódjává. Bannermann azonban egyéves kormányzása alatt nem tudta egységesíteni és megerősíteni a pártot, így az 1906-os választások alkalmával a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a fölényes győzelmet arató Liberális Párttal szemben. A Konzervatív Párt vezére 1911-ig volt, ekkor Bonar Law váltotta le.

Később az idős politikus Herbert Asquith megbízására az admiralitás első lordja (1915-1916), majd David Lloyd George megbízására külügyminiszter (1916-1919) volt. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A nyilatkozatot később bejegyezték a Törökországgal kötött párizsi békeszerződésbe és a palesztinai brit mandátumot létrehozó dokumentumba. (Bővebben: Balfour-nyilatkozat)

A politikától 1929-ben vonult vissza, s rá egy évvel 1930-ban elhunyt.

  • Hardinge Giffard: Lordkancellár
  • Aretas Akers-Douglas: Belügyminiszter
  • Henry Petty-Fitzmaurice: Külügyminiszter
  • Joseph Chamberlain: Gyarmatügyi-miniszter
  • Charles Vane-Tempest-Stewart: Oktatásügyi-miniszter
  • William Palmer: Az admiralitás első lordja
  • Charles Thomson Ritchie: Pénzügyminiszter
  • Robert William Hanbury: Agrárminiszter
  • St John Brodrick: Hadügyminiszter
  • Austen Chamberlain: Postaügyi-miniszter
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Balfour című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • "Életrajza" (angol nyelven). Britannica.com. 2013. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 9..
  • "Életrajza" (angol nyelven). Firstworldwar.com. Hozzáférés: 2012. november 9..
  • "Életrajza" (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. 2012. október 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. november 9..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • H. Frumkin: A Peel-jelentés ellentmondásai / A. Jacob Ettinger: A Balfour-deklaráció története; ford. Abraham Ben-Cvi; Tip. Uhrmann, s.l., 1938 (Organizaţia uniunii nationale evreesti din Transilvania. Aviva-Barissia Habonin)