Arthur Balfour

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arthur James Balfour
Gws balfour 02.jpg
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1902. július 11. 1905. december 5.
Az Admiralitás első lordja
Hivatali idő
1915. május 25. 1916. december 10.
Az Egyesült Királyság külügyminisztere
Hivatali idő
1916. december 10. 1919. október 23.

Született 1848. július 25.
 Egyesült Királyság, Skócia
Elhunyt1930. március 30. (81 évesen)
 Egyesült Királyság
Sírhely Parish Church, Whittingehame
Párt Konzervatív Párt

Szülei Lady Blanche Gascoyne-Cecil
James Maitland Balfour
Foglalkozás
  • politikus
  • író
  • filozófus
Iskolái
Vallás presbiteriánizmus

Díjak
  • Royal Society tagja
  • Fellow of the British Academy
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Térdszalagrend (1922)
  • Order of Merit (1916–)
  • Cross of Liberty

Arthur James Balfour aláírása
Arthur James Balfour aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur James Balfour témájú médiaállományokat.

Arthur James Balfour (Egyesült Királyság, Skócia, 1848. július 25.Egyesült Királyság, Surrey-grófság, 1930. március 30.) Balfour 1. grófja, politikus, az admiralitás első lordja, az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

1848-ban született, gazdag skót nemesi családban. Felsőfokú tanulmányait az Etonban és a cambridge-i Trinity Egyetemen (Trinity College) végezte. Politikai pályafutásának kezdete 1874-ben történt, amikor beválasztották az angol parlament alsóházába (House of Commons), amely társaság a brit felsőház (House of Lords) alatt tevékenykedett.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1885-ben kelet Manchester választókerület elnöke lett. Robert Cecil, akkori elnök (aki egyébként nagybátyja volt) kormányában pedig Skócia miniszterévé (Secretary for Scotland) nevezte ki. Később Írország minisztere (Secretary for Ireland, 1887), A kincstár első lordja (1892) és az alsóház vezetője is volt.

Arthur Balfour és a híressé vált 1917. november 2-án kiadott Balfour-nyilatkozat, a levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja

1902-ben távozó nagybátyja után őt választották miniszterelnökké. Vezetése alatt fejeződött be a második búr háború, illetve ekkor adták ki az 1902-es oktatási reformot. Kabinetjét sikeresnek tartották, azonban három év kormányzás nélkül végül mégis le kényszerült mondani. Ugyanis a vámtarifa-reform megvitatása közben kiütköztek a miniszterei közötti ellentétek, amelyek megosztották az egész Konzervatív Pártot. Balfour végül 1905. december 5-én benyújtotta lemondását VII. Eduárd brit királynak, aki Sir Henry Campbell-Bannermannt nevezte ki utódjává. Bannermann azonban egyéves kormányzása alatt nem tudta egységesíteni és megerősíteni a pártot, így az 1906-os választások alkalmával a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a fölényes győzelmet arató Liberális Párttal szemben. A Konzervatív Párt vezére 1911-ig volt, ekkor Bonar Law váltotta le.

Később az idős politikus Herbert Asquith megbízására az admiralitás első lordja (1915-1916), majd David Lloyd George megbízására külügyminiszter (1916-1919) volt. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A nyilatkozatot később bejegyezték a Törökországgal kötött párizsi békeszerződésbe és a palesztinai brit mandátumot létrehozó dokumentumba. (Bővebben: Balfour-nyilatkozat)

További élete[szerkesztés]

A politikától 1929-ben vonult vissza, s rá egy évvel 1930-ban elhunyt.

Kormánya[szerkesztés]

  • Hardinge Giffard: Lordkancellár
  • Aretas Akers-Douglas: Belügyminiszter
  • Henry Petty-Fitzmaurice: Külügyminiszter
  • Joseph Chamberlain: Gyarmatügyi-miniszter
  • Charles Vane-Tempest-Stewart: Oktatásügyi-miniszter
  • William Palmer: Az admiralitás első lordja
  • Charles Thomson Ritchie: Pénzügyminiszter
  • Robert William Hanbury: Agrárminiszter
  • St John Brodrick: Hadügyminiszter
  • Austen Chamberlain: Postaügyi-miniszter

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arthur Balfour című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Életrajza (angol nyelven). Britannica.com. [2013. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  • Életrajza (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2012. november 9.)
  • Életrajza (angol nyelven). Spartacus.schoolnet.co.uk. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 9.)

További információk[szerkesztés]

  • H. Frumkin: A Peel-jelentés ellentmondásai / A. Jacob Ettinger: A Balfour-deklaráció története; ford. Abraham Ben-Cvi; Tip. Uhrmann, s.l., 1938 (Organizaţia uniunii nationale evreesti din Transilvania. Aviva-Barissia Habonin)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BLFR866AJ