Popovics Sándor (politikus)
| Popovics Sándor | |
 | |
| 1907-ben | |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1918. február 11. – október 31. | |
| Előd | Wekerle Sándor |
| Utód | Károlyi Mihály |
| Született |
1862. október 22. Pest |
| Elhunyt | 1935. április 15. (72 évesen) Budapest[1] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt | Országos Alkotmánypárt |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Popovics Sándor témájú médiaállományokat. | |
Dr. Popovics Sándor (Pest, 1862. október 22. – Budapest, 1935. április 15.)[2] pénzügyminiszter, felsőházi tag, belső titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (ig. 1924, t. 1926).[3]
Élete[szerkesztés]
Popovits Márk (1803–1876) legfőbb ítélőszéki bíró és debreczeni Bárány Anna[4] gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Kegyes Tanítórendek Budapesti Főgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1883-ban avatták államtudorrá. 1884-ben került a pénzügyminisztérium elnöki osztályába mint fogalmazó-gyakornok. 1885-ben segédfogalmazó, 1887-ben miniszteri fogalmazó, 1889-ben miniszteri titkár, 1895-ben miniszteri tanácsos, 1892-ben osztálytanácsos, 1895 őszén miniszteri tanácsos, majd 1903-ban a minisztérium adminisztratív államtitkára lett. 1906–09-ben Pozsony országgyűlési képviselője volt alkotmánypárti programmal, majd 1909-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Bank főkormányzója volt. 1918. február 11-től október 31-ig a harmadik Wekerle-kormány pénzügyminisztere volt.
1920-ban a Neuilly-ben folyó béketárgyalásokon mint pénzügyi szakértő volt jelen a magyar békedelegáció tagjaként. 1921-ben megválasztották az Állami Jegyintézet elnökének, 1922-ben pedig az Országos Pénzügyi Tanács ügyvezető alelnöke lett. 1924-ben létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek 1935-ig elnöke is volt. 1927-től felsőházi tag, 1933–34-ben az MTA másodelnöke volt. Elhunyt 1935. április 15-én, örök nyugalomra helyezték 1935. április 17-én délután a Kerepesi úti temetőben.
Az inflációval kapcsolatban a következőket vallotta: „Az infláció minden szaporítása, bármifelé történik is, meglevő értékeket semmisít meg, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint aminőben az ily módon létrejött alkotás a közvagyont növeli. …azok az országok kerülnek ki legelébb a bajból amelyek az inflációt legkorábban megállították”.
Kitüntetései[szerkesztés]
Az I. osztályú Magyar Érdemkereszt tulajdonosa, a Lipót-rend nagykeresztese, az I. osztályú Vaskorona-rend, a Teljes elismerés arany érdemérmének tulajdonosa, a Szent István-rend kiskeresztese volt.
Emlékezete[szerkesztés]
Születésének 150. évfordulójára 2012-ben 3000 forintos emlékérmét bocsátottak ki, amelyet Csikai Márta tervezett.[5]
Főbb művei[szerkesztés]
- A pénz sorsa a háborúban (Budapest, 1926)
- A pénz értékállandósága (Budapest, 1929)
- A társadalmi szervezkedések gazdasági hatásai (Budapest, 1931)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 117/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ familysearch.org Popovics Sándor gyászjelentése
- ↑ Popovics Márkné gyászjelentése (1884). (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ 3000 Forint Sándor Popovics numista.com
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Fabro Henrik - Ujlaki József, szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1906-1911. Rövid életrajzi adatok az országgyülés tagjairól Budapest, 1906. 203-204. old.
- Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 8. kötet, 200. old.
- Emlékérme a Magyar Nemzeti Bank alapító elnöke, Popovics Sándor tiszteletére mnb.hu (Sajtóközlemény)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése
További információk[szerkesztés]
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., é. n. [1932]
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Kárbin Ákos. „Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei”. Történelmi Szemle LIX (2017) (1), 21 (ff 19–45). o.
- Gouverneure und Präsidenten der OeNB. Gouverneure der Oesterreich-ungarischen Bank (német nyelven). oenb.at. (Hozzáférés: 2020. április 16.)[halott link]
|
