Pauler Tivadar

Pauler Tivadar
Barabás Miklós litográfiája (1852)
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1871. február 10. – 1872. szeptember 4.
Előd	Szlávy József
Utód	Trefort Ágoston
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1872. szeptember 4. – 1875. március 2.
Előd	Bittó István
Utód	Perczel Béla
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1878. június 30. – 1888. április 30.
Előd	Perczel Béla
Utód	Fabiny Teofil
Született	1816. április 9. Buda
Elhunyt	1886. április 30. (70 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt Deák-párt
Gyermekei	Pauler Gyula
Foglalkozás	politikus jogtudós egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (–1834) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1838)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauler Tivadar témájú médiaállományokat.

Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke.

Rokonai

Pauler Gyula országos főlevéltárnok apja, Pauler Ákos filozófus nagyapja, Bogyay Tamás művészettörténész dédapja.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) végezte. Az egyetemen bölcsészetet és jogot tanult, aztán 1838–1848 között a zágrábi, utána egy évig a győri jogakadémia tanára volt. 1845 Zágráb vármegye táblabírájává választottak. 1848-ban a pesti egyetemen tanított (észjog, magyar közjog). 1852-től 1878-ig a büntetőjog tanáraként a Pesti Egyetemen dolgozott. Sikeresen fáradozott a magyar tannyelv teljes helyreállításán és részben ennek is volt köszönhető, hogy az egyetem jogtudományi kara az 1860–61 és az 1865–66-os tanévre dékánná, a négy kar pedig az 1861–62. tanévre rektorrá választotta.

„	Haec mihi semper erunt imis infixa medullis, Perpetuusque animi debitor huius ero. Midön baráti érzelmeik további fentartását hivataloskodásom utolsó perczeiben kérve kérném, azon szivem mélyéböl fakadó óhajtással zárom be müködésemet, hogy anyaiskolánk, haladva a tökélyesedés pályáján minél magasabb fokára emelkedjék virágzásának, és alapítói dicsőségére, nemzetünk szellemi javára, még unokáink unokáinak hirdesse az alapos tudományosság, tiszta erkölcsiség és rendületlen hazafiuság szent igéit: "Túl és innen sok késő századon !"	”
– Dr. Pauler Tivadar nyilvános rendes jogtanár, az egyetem ez ideig nagyságos rectorának leköszönő beszéde (1862)

1869-ben a Kúria legfőbb ítélőszéki osztályának bírája, 1870-ben az első jogászgyűlés elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1845), rendes (1858), igazgatósági (1876), tiszteleti (1885) tagja. 1880-ban az Akadémia másodelnöke lett.

1871–1886 között, a főváros I. kerületének mandátumával, mindig kormánypárti programmal országgyűlési képviselő volt. Eötvös József halála után – Deák Ferenc ajánlására – Andrássy Gyula gróf felkérésére elvállalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet, amit 1871. február 10-től 1872. szeptember 4-ig látott el, majd 1872. szeptember 8-tól 1875. március 2-ig igazságügy-miniszter a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban. Utóbbi lemondásakor, 1875-ben ismét visszatért egyetemi katedrájához, és 1876-ban az Országos Közoktatási Tanács elnöke lett. 1877-ben, másodszorra már nem vállalta el az egyetemi rektori tisztséget. 1878. június 30-án végleg megvált egyetemi katedrájától és 1878. június 30-án Tisza Kálmán kormányában igazságügyi tárcát kapott, ezt a pozíciót haláláig viselte.

Vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt jött létre az Országos Közoktatási Tanács (1871), valamint a fővárosi gyakorló főgimnázium (1872). Szabályozta az egyetem magántanári intézményt, foglalkozott az elemi és a középiskolák reformjával. Előterjesztésére az uralkodó, I. Ferenc József 1872. május 29-én – a törvényhozás utólagos jóváhagyásának (jogos) reményében – elrendelte Kolozsvárott egyetem alapítását. s a polgári törvénykönyv előkészületi munkálatait, átalakíttatta a polgári peres eljárások rendjét és új végrehajtási törvényt is előkészített. A magyar nemzeti érdekek ékes szószólója volt, az egyetem autonómiájának, választási jogának visszavívása, s a magyar tannyelv teljes helyreállítása nagy részben neki köszönhető. Az általa írt Büntetőjogtan (I-II. 1864) egyszerre szolgált kommentárként és tankönyvként.

Badacsony-ban jelentős szőlőbirtoka volt, amelyet 1868-ban a Bogyay-féle gazdaság megszerzésével bővített. Családja három nemzedéke töltötte ott a nyarakat. Egry Józsefnek a "Balaton festőjének" a badacsonyi otthona is itt volt 1918 és 1938 között, felesége Pauler Juliska családjának szőlőbirtokán. A több mint három holdnyi vízpartig nyúló szőlőterület egyik présházában volt a festő első badacsonyi műterme, kilátással a tóra és a szemközti fonyódi hegyre.

Főbb művei

• Jog és államtudományok encyclopaediája. Pesten : Emich Gusztáv tulajdona, 1851. VIII, 246, [1] p.

• Bevezetés az észjogtanba. Pest, 1852 Online
• Észjogi alaptan. Pest : Emich, 1854. IV, 87 p.
• Jog és államtudományok encyclopaediája. Pest : Emich Gusztáv, 1862. VIII, 328 p.
• Jog- és államtudományok encylopaediája (Pest, 1871) Google Books
• Észjogi előtan (Pest, 1873) Google Books
• Büntetőjogtan : 1-2.. Pest : Pfeifer Ferd., 1864-1865. VI, 300, V, 458 p.
• Büntetőjogtan. Pest : Pfeifer Ferd., 1869-1870.
• Emlékbeszéd Mittermaier Károly József Antal fölött. Pest : Eggenberger, 1869. 13 p.
• Emlékbeszéd néhai Virozsil Antal, Ő Csász. és Apost. Kir. Felsége udvari tanácsosa, ss. mm. bölcsészeti és jogtudor, a Magyar Kir. Tudomány-egyetemnél az ész- büntető és magyar közjog nyugalmazott nyilv. rendes tanára, a Jog és Államtudományi Kar idősbje. Buda : M. Kir. Tud. Egyetem Ny., 1869. 33 p
• Büntetőjogtan (2 kötet, Pest, 1873)
• Észjogi előtan. Budapest : Athenaeum, 1873. VII, [2], 315 p.
• Emlékbeszéd Csatskó Imre L.T. fölött. (Budapest, 1875)
• Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez. (Budapest, 1878)
• Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. [Budapest] : [s.n.], 1879. [374] p.
• A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem története (Első kötet. I. füzet). (Budapest, 1880)

Források

• Magyar életrajzi lexikon

• Jogi Professzorok Emlékezete. Az Egyetem alapításának háromszázéves jubileuma alkalmából. Budapest, Sárkány nyomda. 1935. Rácz György: Pauler Tivadar. 44-51.

További információk

• Pauler Tivadar. Az ország tükre 1864. 241-242. old. Online
• Arcképcsarnok
• Hamza Gábor: Emlékezés Pauler Tivadarra (1816-1886), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjára. https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
• Estók József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka: Pauler Tivadar (1816–1886). = Börtönügyi szemle, 2009. XXVIII. évf. 4. szám, p.69–74.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2003. II. kötet p.984–985.
• P. Miklós Tamás: Adalékok Pauler Tivadar (1816–1886) pályafutásához.= Comitatus, 1998. VIII. évf. 3. szám, p.62–70.
• A Pauler család gyászjelentései (OSZK gyászlevéltár)
• Pauler Tivadar. In: Halász Sándor (szerk.): Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház. Budapest, 1886. p.129–130.
• Schnierer Aladár: Emlékbeszéd Pauler Tivadar felett. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1887. 37 p.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 10. kötet Budapest: Hornyánszky, 1902. p. 551-552.
• Pauler Tivadar életrajza. Országgyűlési Könyvtár. Magyar Jogi Portál
• Pauler Tivadar digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.