Günther Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Günther Antal
A Magyar Királyság igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1907. február 2. – 1909. szeptember 23.
ElődPolónyi Géza
UtódWekerle Sándor
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő
1909 – 1920
ElődOberschall Adolf
UtódTőry Gusztáv

Született1847. szeptember 23.
Székesfehérvár
Elhunyt1920. február 23. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Párt

Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Antal témájú médiaállományokat.

Günther Antal (Székesfehérvár, 1847. szeptember 23.Budapest, 1920. február 24.[1]) magyar újságíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Günther Alajos és Gärtner Janka voltak.[2] Tanulmányait Székesfehérváron végezte el. 1862-ben a kegyes tanítórendbe lépett. 1865-ben Nagykanizsán tanított. 1867–1894 között az országgyűlési gyorsíróirodában dolgozott. 1868-ban beutazta Európát, kilépett a piarista rendből, majd jogot végzett. 1871–1894 között a Pesti Napló munkatársa volt. 1874-ben ügyvéd lett. 1875–1876 között a Magyar Gyorsíró című lapot szerkesztette. 1894–1896 között a Nemzeti Újság felelős szerkesztője volt. 1896–1900 között a Hazánk című lapba írt cikkeket. 1896–1897 között az Alkotmány főmunkatársa volt.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1901–1909 között szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1901–1905: Magyaróvár, 1905–1909: Igló) volt. 1903–1905 között az Apponyi Albert híveként a Szabadelvű Párt, az újjászervezett Nemzeti Párt tagja volt. 1905–1909 között a Függetlenségi és ‘48-as Párt tagja volt. 1906–1907 között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. 1907–1909 között a Magyarország igazságügy-minisztere (Második Wekerle-kormány) volt. 1909–1920 között a Magyar Királyi Kúria elnökeként tevékenykedett. 1909–1918 között a Főrendiház tagja, 1917–1918 között első alelnöke volt.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (10/1-1-21).

Művei[szerkesztés]

  • Franczia nyelvtan iskolai és magán használatra (1868)
  • Gyorsírási Oktató Levelek (Pest, 1871)
  • Az anya könyve (1876)
  • Az immunitás (1886)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz (Budapest, 1927)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992., 5. bővített javíott kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
  • Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925., 2. átdolgozott, bővített kiadás, 1927.
Előző
Oberschall Adolf
A Magyar Királyi Kúria elnöke
1909–1920
Következő
Tőry Gusztáv