Günther Antal

	Günther Antal
	A Magyar Királyság igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1907. február 2. – 1909. szeptember 23.
Előd	Polónyi Géza
Utód	Wekerle Sándor
	A Magyar Királyi Kúria elnöke
	Hivatali idő; 1909 – 1920
Előd	Oberschall Adolf
Utód	Tőry Gusztáv
Született	1847. szeptember 23.; Székesfehérvár
Elhunyt	1920. február 23. (72 évesen); Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt (1903–1905); Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1905–1909);
Foglalkozás	újságíró; politikus; gyorsíró; jogász;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Antal témájú médiaállományokat.

Günther Antal (Székesfehérvár, 1847. szeptember 23. – Budapest, 1920. február 24.^[1]) magyar újságíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter.

Életpályája

Szülei Günther Alajos és Gärtner Janka voltak.^[2] Tanulmányait Székesfehérváron végezte el. 1862-ben a kegyes tanítórendbe lépett. 1865-ben Nagykanizsán tanított. 1867–1894 között az országgyűlési gyorsíróirodában dolgozott. 1868-ban beutazta Európát, kilépett a piarista rendből, majd jogot végzett. 1871–1894 között a Pesti Napló munkatársa volt. 1874-ben ügyvéd lett. 1875–1876 között a Magyar Gyorsíró című lapot szerkesztette. 1894–1896 között a Nemzeti Újság felelős szerkesztője volt. 1896–1900 között a Hazánk című lapba írt cikkeket. 1896–1897 között az Alkotmány főmunkatársa volt.

Politikai pályafutása

1901–1909 között szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1901–1905: Magyaróvár, 1905–1909: Igló) volt. 1903–1905 között az Apponyi Albert híveként a Szabadelvű Párt, az újjászervezett Nemzeti Párt tagja volt. 1905–1909 között a Függetlenségi és ‘48-as Párt tagja volt. 1906–1907 között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. 1907–1909 között a Magyarország igazságügy-minisztere (Második Wekerle-kormány) volt. 1909–1920 között a Magyar Királyi Kúria elnökeként tevékenykedett. 1909–1918 között a Főrendiház tagja, 1917–1918 között első alelnöke volt.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (10/1-1-21).

Művei

Franczia nyelvtan iskolai és magán használatra (1868)
Gyorsírási Oktató Levelek (Pest, 1871)
Az anya könyve (1876)
Az immunitás (1886)

Jegyzetek

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Günther Antal Archiválva 2021. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nemzeti Örökség Intézete
Moson megyei életrajzi lexikon
http://mtdaportal.extra.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_G_GY.pdf Magyar Politikai Lexikon
Országgyűlési almanach 1901-1905
Országgyűlési almanach 1905-1906
Országgyűlési almanach 1906-1910

További információk

Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz (Budapest, 1927)
Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992., 5. bővített javíott kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
Nobilitas 2009. Szerkesztette: Gudenus János József. Budapest, Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905.
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925., 2. átdolgozott, bővített kiadás, 1927.

Előző Oberschall Adolf	A Magyar Királyi Kúria elnöke 1909–1920	Következő Tőry Gusztáv

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 513/1920. folyószám alatt.

[2] Székesfehérvár-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1847. év. Familysearch.org

[1]

[2]

Günther Antal

A Magyar Királyság igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1907. február 2. – 1909. szeptember 23.
Előd	Polónyi Géza
Utód	Wekerle Sándor
A Magyar Királyi Kúria elnöke
Hivatali idő 1909 – 1920
Előd	Oberschall Adolf
Utód	Tőry Gusztáv

Született	1847. szeptember 23. Székesfehérvár
Elhunyt	1920. február 23. (72 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt (1903–1905) Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1905–1909)

Foglalkozás	újságíró politikus gyorsíró jogász

A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Antal témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence