Pach Zsigmond Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pach Zsigmond Pál
Született 1919. október 4.
Budapest
Elhunyt 2001. szeptember 8. (81 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Pach János
Foglalkozása történész,
egyetemi tanár,
akadémikus
Kitüntetései Kossuth-díj

Pach Zsigmond Pál (Budapest, 1919. október 4.Budapest, 2001. szeptember 8.) történész, egyetemi tanár.

Életútja[szerkesztés]

1943–1948 között a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának tanára, közben munkaszolgálatos Kárpát-Ukrajnában (1944), ahonnan 1944 októberében megszökött. Középiskolai történelemórái hatására választotta a történész pályát Berend T. Iván és Ránki György.

1952-től 1992-ig a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem (majd: Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem) Gazdaságtörténeti Tanszékének professzora. 1963-tól 1967-ig az egyetem rektora.

1952-ben megszerezte a történettudomány kandidátusa (CSc), 1958-ban a történettudomány doktora (DSc) tudományos fokozatot.

1962-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1970-től rendes tagja, később az MTA alelnöki tisztét is betöltötte.

Az MTA Történettudományi Intézetének egyik alapítója, igazgatóhelyettese, majd 1967-től 1985-ig igazgatója.

1978-tól a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság (International Economic History Association) elnöke.

Fő kutatási területe a XVI-XVII. századi gazdaságtörténet volt.

Iskolateremtő tudós volt, leghíresebb tanítványai: Berend T. Iván és Ránki György.

Elismerései, kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Az Orczy-birtokok gazdálkodása a XVIII. század második felében. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
  • Fejezetek az újabbkori diplomácia történetéből. (Bp., 1947)
  • Gazdaságtörténet a feudalizmus hanyatlásáig. N. Kiss Istvánnal. (Bp., 1947 3. kiad. 1948)
  • A tőkés termelés feltételei a magyar mezőgazdaságban, 1848-ban. (Társadalmi Szemle, 1948)
  • Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. 1–2. (Századok, 1948–1949)
  • Magyar gazdaságtörténet. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1949–1952 új átd. kiad. 1960 és 1968)
  • Az eredeti tőkefelhalmozás gyarmati korlátai Magyarországon 1848 előtt. (A történettudomány kérdései. Bp., 1950)
  • A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon. (Századok, 1951)
  • II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. Saint-Simon emlékirat-részleteivel. Ford. Vas István. Thaly Kálmán jegyzeteivel. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
  • Függetlenségi küzdelmeink a Habsburgok ellen a XVII. században. A Rákóczi- szabadságharc. (Bp., 1951)
  • Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. (Bp., 1952)
  • A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi- szabadságharcban. (Századok, 1954)
  • A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. (Századok, 1955)
  • Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. Szerk. Sándor Pállal. (Bp., 1956)
  • Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából. (Századok, 1957)
  • A tőkés földjáradék keletkezése a nyugat-európai agrárfejlődésben. – A magyarországi és oroszországi poroszutas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a XIX. század második felében. (Közgazdasági Szemle, 1958)
  • A földesúri gazdaság „porosz utas” fejlődése Oroszországban a XIX. század második felében. (Századok, 1958)
  • A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
  • Az ellenforradalmi történetszemlélet Szekfű Gyula Három nemzedékében. (Történelmi Szemle, 1962)
  • Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. (Bp., 1963)
  • Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1963. jan. 21. megjelent: MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
  • Die ungarische Agrarentwicklung im 16–17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. (Bp., 1964)
  • Marxista történettudományunk fejlődésének problémái. (Századok, 1964)
  • A nacionalizmus elleni harc történettudományunkban. (Történelmi Szemle, 1964)
  • Optimizmus és objektivitás történetszemléletünkben. (Történelmi Szemle, 1966)
  • A társadalomtudományok fejlődésének elvi kérdéseihez. (Társadalmi Szemle, 1968)
  • A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV–XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. (Századok, 1968)
  • Közép- Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI–XVII. században. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. jún. 1. megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1970)
  • Történettudomány. (Magyar Tudomány, 1970)
  • Magyarország nyugati gyapjúszövet-behozatala a XV. és a XVI. század közepén. (Történelmi Szemle, 1971)
  • Egy évszázados történelmi problémáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? (Századok, 1972)
  • A középkori Levante-kereskedelem „sorsa” a XIX–XX. századi történetírásunkban. (Történelmi Szemle, 1972)
  • Széchenyi és az Alduna- szabályozás. 1830–1832. (Történelmi Szemle, 1975)
  • Tudománypolitikai kérdések a másfélszázados Akadémián. (Magyar Tudomány, 1975)
  • A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. (Századok, 1975)
  • A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. Főszerk. (Bp., 1975)
  • Történetszemlélet és történettudomány. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1977)
  • A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala a XV–XVI. század fordulóján. (Századok, 1978)
  • The Transsylvanian Route of Levant Trade at the Turn of the 15th and 16th Centuries. (Bp., 1980)
  • A történetíró Molnár Erik. (Történelmi Szemle, 1981)
  • East Central Europe and World Trade at the Dawn of Modern Times. (Bp., 1982)
  • Közép-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán. (Századok, 1982)
  • Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. (Történelmi Szemle, 1982)
  • A marxi államelmélet kialakulásához. Marx és Engels az abszolút monarchiáról. (Világosság, 1983)
  • Nemzeti fejlődés, nemzeti öntudat. (Társadalmi Szemle, 1983)
  • Mohácstól Buda visszavívásáig. A XVI–XVII. század problémái történetírásunkban. (Kortárs, 1985)
  • A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet megkésettségének egyik problémája a magyar fejlődésben. (Világtörténet, 1985)
  • Európa a 16–17. században. (Magyarország története. III. köt. Bp., 1985)
  • Business Mentality and Hungarian National Character. (Bp., 1985)
  • Mohácstól Buda visszavívásáig. Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere. (Századok, 1986)
  • A nemzettudatról napjainkban. (Társadalmi Szemle, 1986)
  • Magyarország és a levantei kereskedelem a XIV–XVII. században. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 4. Bp., 1986)
  • A békeeszme történetéből. Comenius Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1987)
  • Történelem és nemzettudat. Cikkek és előadások. (Bp., 1987)
  • Von der Schlacht bei Mohács bis zur Rückeroberung Budas. (Bp., 1988)
  • Lenin az államapparátus működéséről. 1919. nov.–1921. márc. (Világosság, 1989)
  • A NEP bevezetésének előzményei Lenin írásaiban. (Magyar Tudomány, 1989)
  • Magyarország a kora újkori világgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1990)
  • A harmincadvám eredete. Értekezések, emlékezések. Akadémiai Kiadó, (Budapest, 1990)
  • Széchenyi, Metternich és az Alduna-szabályozás 1833–1834-ben. (Magyar Tudomány, 1991)
  • A közép-kelet-európai régió az újkor kezdetén. (Bp., 1991)
  • A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között. (Századok, 1993)
  • Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Collected Studies. (Aldershot, 1994)
  • The Oldest Guild Privilege of Clothmakers in Hungary. (Bp., 1995)
  • A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma. (Századok, 1995)
  • Az európai régió változó kapcsolata a XIV–XVIII. században. (Klió, 1995)
  • A közép-kelet-európai régió és Csehország. Kora újkori előzmények. (Magyar Tudomány, 1995)
  • Hogyan lett a harmincadvámból huszad? (Történelmi Szemle, 1995)
  • The Transcarpathian Route of Levantine Trade in the Middle Ages. (Bp., 1996)
  • Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 6. század derekán. (Történelmi Szemle, 1997)
  • A harmincadvám Erdélyben és a Havasalföldön a 15. sz. első felében. (Történelmi Szemle, 1998)
  • „Platea chapo ucza vocata.” A hazai posztóipar 16. századi történetéből. (Századok, 1998)
  • A harmincadvám az Anjou-korban és a 14–15. sz. fordulóján. (Történelmi Szemle, 1999)
  • „…stamina panni grossi, quae lodin apellantur.” Gyapjúszövőipar Kassán a XV–XVII. században. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
  • A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15–17. században. (Századok, 2001)
  • A harmincadvám eredete. Az akadémiai székfoglaló átdolgozott változata. (Értekezések–emlékezések. Bp., 1999)
  • Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Sajtó alá rend. Csató Tamás. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 2003).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.