Ligeti Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ligeti Lajos
Ligeti Lajos emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 26. szám alatt
Ligeti Lajos emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 26. szám alatt
Született 1902. október 28.
Balassagyarmat
Elhunyt 1987. május 24. (84 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása orientalista, nyelvész, filológus, mongolista, turkológus, egyetemi tanár, író, műfordító
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (27-17)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti Lajos témájú médiaállományokat.

Ligeti Lajos (Balassagyarmat, 1902. október 28.Budapest, 1987. május 24.) magyar orientalista, nyelvész, filológus, mongolista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékvezető; író, műfordító, több keleti nyelv normatív magyar átírásának megalkotója; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1936, r. 1947).

Élete, munkássága[szerkesztés]

Szülővárosában érettségizett kitűnő eredménnyel. Érettségi után az Eötvös-kollégium tagjaként a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult klasszika-filológiát és törököt, 1925-ben doktorált. 1925-től 1928-ig Párizsban, a Sorbonne-on tanult mongolisztikát, tibetológiát és sinológiát. 1928-30-ban a Kínához tartozó Belső-Mongóliában, 1936-37-ben Afganisztánban járt kutatóúton. 1940-es japán útját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta. Keleti kutatásait a magyar őstörténet megismerésének szolgálatába állította.

1931-ben Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen Közép-Ázsia történetének előadója, 1932-től a mongol filológia tanára, 1934-től az egyetem Kelet-ázsiai Intézetének adjunktusa, 1939-től a keleti népek történetének nyilvános rendkívüli tanára, 1940-től 1950-ig nyilvános rendes tanára. 1939-től 1950-ben a Kelet-ázsiai Intézet, 1941–1945-ben a Magyarságtudományi Intézet igazgatója. 1950-től 1972-ig a Belső-ázsiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, ezzel egyidejűleg 1942–1961-ben a Kelet-ázsiai Tanszék, 1964–1971-ig a Török Filológiai Tanszék, 1972-ig az MTA Altajisztikai Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője.

1949-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 1949-től 20 éven át az MTA alelnöke, 1956 és 1957 fordulóján ügyvezető elnöke volt. 1967-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.

Ő indította útjára az Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae (1950–) és a Keletkutatás (1973–) című folyóiratokat, de szerkesztette a Bibliotheca Orientalis Hungarica és a Kőrösi Csoma Kiskönyvtár sorozatokat is.

Magyarra fordította Szászkja Pandita bölcs mondásainak tárházát (Bp., 1984. Tandori Dezső költői tolmácsolásában) és a Mongolok titkos történetét (Bp., 1962).

11 ezer kötetes magánkönyvtárát a SZTE Klebelsberg Könyvtárnak adományozta, ezzel megalapozta Szegeden egy orientalisztikai könyvgyűjtemény létrejöttét, amely nagyban segítette a szegedi Bölcsészkaron folyó altajisztikai és sztyeppetörténeti oktató- és kutatómunkát.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Attila családfája; Eötvös Collegium volt Tagjainak Szövetsége, Bp., 1926 (Eötvös füzetek)
  • A magyarság keleti kapcsolatai. Egy készülő szintézis alapelvei; s.n., Bp., 1932 (Minerva-könyvtár)
  • Rapport préliminaire d'un voyage d'exploration fait en Mongolie Chinoise 1928–1931; Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1933 (hasonmásban: 1977)
  • Sárga Istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban; Egyetemi ny., Bp., 1934
  • Kína. Múlt és jelen; Magyar Szemle, Bp., 1935 (Kincsestár)
  • Afgán földön; Franklin, Bp., 1938 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • Az ismeretlen Belső-Ázsia; Athenaeum, Bp., 1940
  • Attila hunjainak eredete In: Attila és hunjai / Szerk.: Németh Gyula (1940)
  • Ázsiai hunok In: Attila és hunjai / Szerk.: Németh Gyula (1940)
  • A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése; Hornyánszky Ny., Bp., 1941
  • Catalogue du Kanjur mongol imprimé (Bp., 1942–1944)
  • Analecta orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata; szerk. Ligeti Lajos; MTA, Bp., 1947 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás : a "kis" dzsürcsi írás értelmezése (Bp., 1948)
  • A magyar tudomány tíz éve 1945–1955; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1955
  • Le Po kia sing en écriture 'phags-pa; Akadémiai, Bp., 1957
  • Preklasszikus emlékek, 1-4.; közzéteszi Ligeti Lajos; Belső-ázsiai Intézet, Bp., 1963–1969 (Mongol nyelvemléktár)
    • 1. XIII-XIV. század; 1963
    • 4. XIII-XVI. század és a XVII. század eleje; 1965
    • 5. Jüan- és Ming-kori szövegek klasszikus átírása; 1967
    • 15. 1969
  • Phangs-pa írásos emlékek; Belső-ázsiai Intézet, Bp., 1964 (Mongol nyelvemléktár)
  • Les voyelles longues en moghol; Akadémiai Ny., Bp., 1964
  • Monuments en écriture 'phags-pa; OSZK, Bp., 1968 (Indices verborum linguae Mongolicae monumentis traditorum)
  • Monuments préclassiques. 1., XIIIe et XIVe siécles, 1-2.; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1970–1972
  • Mongolian studies; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1970 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • Studia Turcica; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1971 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • Histoire secréte des mongols. Texte en écriture ouigoure incorporé dans la chronique Altan tobči de Blo-bzan bstan-'jin; Akadémiai, Bp., 1974 (Monumenta linguae Mongolicae collecta)
  • Research in Altaic languages. 14. Permanent International Altaistic Conference. Szeged, August 22-28. 1971; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1975 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van; MTA Könyvtár, Bp., 1977
  • Proceedings of the Csoma de Kőrös memorial symposium. Held at Mátrafüred, 24-30. September 1976; szerk. Ligeti Lajos; Akadémiai, Bp., 1978 (Bibliotheca orientalis Hungarica)
  • A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van (Bp., I. 1977; II. 1979)
  • Keleti nevek magyar helyesírása; főszerk. Ligeti Lajos, szerk. Terjék József; Akadémiai, Bp., 1981)
  • Prolegomena to the Codex Cumanicus; Akadémiai Ny., Bp., 1981
  • Tibetan and Buddhist studies. Commemorating the 200th anniversary of the birth of Alexander Csoma de Kőrös, 1-2.; szerk. Ligeti Lajos, közrem. Bethlenfalvy Géza, Egyed Alice; Akadémiai, Bp., 1984
  • A Codex Cumanicus mai kérdései; Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1985 (Keleti értekezések)
  • A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban; Akadémiai, Bp., 1986
  • Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban; előszó Hazai György, szöveggond. Furkó Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1988 (Kentaur könyvek)
  • A mongolok titkos története; ford., előszó Ligeti Lajos, versford. Képes Géza, utószó Kara György; Osiris, Bp., 2004

Cikkei[szerkesztés]

Szerkesztőként[szerkesztés]

  • A magyarság őstörténete (Bp., 1943; reprint: 1986)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]