Straub F. Brunó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Straub Ferenc Brunó
Sraub F. Brunó2.jpg
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 6. elnöke
Hivatali idő
1988. június 29.1989. október 23.
Előd Németh Károly
Utód

Született 1914. január 5.
Nagyvárad
Elhunyt 1996. február 15. (82 évesen)
Budapest

Foglalkozás biokémikus, akadémikus

Díjak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Straub Ferenc Brunó témájú médiaállományokat.

Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5.Budapest 1996. február 15.) biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes tagja (1949). 1985–1990 közt országgyűlési képviselő; 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke.

Tanulmányai, pályakezdése[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karán (1931-1934), majd a Matematikai és Természettudományi Karon (1934-1936) folytatott, 1936-ban diplomázott, ekkor kapta kézhez Vegyész oklevelét. A szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetében dolgozott 1933-1949 közt. 1936-ban avatták biokémiai doktorrá. 1941-ben kapott magántanári kinevezést, „Az oxidáció és fermentáció” tárgykörből. Nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott 1946. február 6-án.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

1937-től tanár volt Szegedi Egyetemen. 1937-39 közt Rockefeller ösztöndíjjal a Molteno Intézetben kutatott (Cambridge, Egyesült Királyság). A II. világháború után, 1945-ben, 31 évesen az egyetem Biokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára lett.

1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán a Biokémiai Intézet igazgatójává. 1960 és 1967 között a Magyar Tudományos Akadémia biokémia részlege elnöke volt. Két alkalommal is, 1967 és 1973, valamint 1985 és 1988 között az Akadémia alelnökévé választották. Közben 1971-ben kinevezték az MTA az évben alapított Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójává is.

Kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódott. 1941-ben ő fedezte fel az aktint; állati szervezetből sárgaenzimet állított elő, amelyet Straub-diaporáznak neveztek el. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerte el az állam. 1981-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetésben részesült, 1986-ban pedig Pro Natura emlékérem díjazást vehetett át. Tudományos közleményeinek nagy részét angol nyelven adta közre, s többet nemzetközi folyóiratokban, például a Nature című híres brit tudományos folyóiratban.[1] Számos nemzetközi és hazai szervezetben töltött be tudományos tisztségeket, például 1969-1971 közt a Nemzetközi Atomenergia ügynökségben a magyar kormányt képviselte, 1970-1978 közt az Országos Atomenergia Bizottság alelnöke volt, stb.[2]

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

Straub 1948-ig tagja volt az MKP-nak, majd 1956-ig az abból alakult MDP-nek. 1985-től a tudományos és művészeti élet reprezentánsaként Szentágothai János akadémikus, Bánffy György és Kállai Ferenc színművészek, valamint Varga Imre szobrászművész mellett párton kívüliként került a Parlamentbe.[3] 1988. június 29-én, Németh Károly utódaként megválasztották a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnökévé. 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján az Elnöki Tanács megszűnt. Elnöki tisztsége megszűnésével Straub visszavonult a közszerepléstől, és egészségi állapota miatt tanári munkásságát is abbahagyta.

Kötetei[szerkesztés]

  • Biokémia, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1949
  • Általános, szervetlen és analitikai kémia, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1950
  • Szerves kémia (orvostanhallgatók számára), Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1951
  • Általános és szervetlen kémia, Medicina Kiadó, Budapest, 1958
  • Enzimek, molekulák, életjelenségek, Budapest, 1966
  • Biológiai lexikon I–IV. Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975–1978. ISBN 963-05-0529-0

Szerkesztői munka[szerkesztés]

A Magyar Tudomány főszerkesztője (1983-1989)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Magyar Élettani Társaság (MÉT)
  • American Society of Biological Chemists
  • European Molecular Biology Organization (EMBO)
  • Société de biologie (francia tudós társaság, Párizs, 1848-)
  • Csehszlovák Biokémiai Társaság
  • Berlini Élettani Társaság

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Kossuth-díj II. fokozat (1948), I. fokozat (1958)
  • Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozat (1951)
  • Munka érdemrend (1954, 1960), arany fokozat (1970)
  • Hufeland Érem ezüst fokozat (1969, NDK)
  • Ciba Foundation aranyérme (1973, London)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozat (1974)
  • Csongrád Megyei Tanács "Alkotói díj" (1978)
  • Akadémiai aranyérem (1981)
  • Pro Natura Emlékérem (1986)
  • Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1989)
  • Szegedért Alapítvány fődíja (1994)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1995)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Co-enzyme of the d-aminoacidoxydase. Nature, 1936.; Flavoprotein of the heart muscle tissue. (Társszerzőkkel)/Mechanism of the oxidation of reduced co-enzyme I. (Társszerzőkkal)/Note on thereoxidation of reduced flavoprotein. (Társszerzőkkel). Nature, 1939.
  2. Részletesen lásd Szegedi egyetemi almanach, forrásokban i.m. 315. p.
  3. Hubay László Választástörténet - 1949-1989 (vokscentrum.hu)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Elődje:
Németh Károly
A Magyar Népköztársaság
Elnöki Tanácsának Elnöke

1988–1989
A Magyar Népköztársaság címere (1957–1989)
Utódja:
-