Kállai Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kállai Ferenc
Kállai Ferenc 1960-ban
Kállai Ferenc 1960-ban
Életrajzi adatok
Születési név Krampner Ferenc
Született 1925. október 4.
Gyoma
Elhunyt 2010. július 11. (84 évesen)[1]
Budapest[2]
Házastársa Csima Ida (1945-2010)
Pályafutása
Aktív évek 19452008
Híres szerepei Pelikán József
A tanú
Rómeó
William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Díjai
Kossuth-díj1973
Jászai Mari-díj1956, 1958
Kiváló művész1970
Érdemes művész1966
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)

Kállai Ferenc aláírása
Kállai Ferenc aláírása

Kállai Ferenc az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Ferenc témájú médiaállományokat.

Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma, 1925. október 4.Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – Budapestre, a VII. kerületi Elemér utca 6.-ba[Mj. 1] költöztek. A Damjanich utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.

Az akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Ady-verssel vizsgázott.

Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett - ellentmondást nem tűrő - névmagyarosítási javaslatot.
„Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”

Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A háború miatt tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia diplomaszerzési elképzeléseit.

Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ.[3] Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad Színház[Mj. 2] igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház[Mj. 3] direktora dupla gázsit ígérve átcsábította.[Mj. 4] A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. A Koldusoperában, Filch szerepét játszotta.[4]

A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madách-ban is (Ludas Matyi).

Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes Aliz[Mj. 5] volt.

1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.

A Színházi Adattárban[5] az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.

A nagy tekintélyű művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő, a kulturális bizottságot is vezette.

... Volt idő, hogy úgy tűnt, tovább megy a világ. Fiatalon hittem benne. Idős koromra viszont azt kell látnom, hogy nem lett igazam, mert optimista voltam. Túlzottan.

Hogy most meg túlzó pesszimista vagyok?

Lehet. Ez az én személyes problémám. Az én örök problémám, ami amíg élek, már megmarad, hiszen csak nem tudok előbbre jutni. Talán éppen amiatt, hogy ilyen borúsan látom a jövőt. Saját nyavalygásomban nyűglődöm. Hetvenöt éves koromra, a vége felé, eljutottam tehát addig az alapkérdésig is, amelyet már annyian feltettek maguknak:

– Miért vagyunk a világon? Tessék mondani, miért születtem meg én?

Részlet portrékötetének befejező fejezetéből:

1982-ben viharos körülmények között eltávolították a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.[6][Mj. 6]

Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.

Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.

Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-46) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.

Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a kabaréban is vállalt szerepet. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus jelenetekben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.

Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.[Mj. 7]

1977 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.

2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.

Feleségével, (Zúz)Marával[Mj. 8] a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.

A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.

Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.

2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.

2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomás-problémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.[7]

A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata: „Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.” (Ady Endre Imádság háború után.)

A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át a Kállai Ferenc-életműdíjat.

A búcsú[szerkesztés]

Kállai Ferenc búcsúztatása.jpg

2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak a nemzet színészétől barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze Áron[Mj. 9] a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.

Színházi szerepeiből[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[8][szerkesztés]

  • Fehér vonat (1943-46)
  • Első fecskék (1952) .... Patak Pista
  • Kiskrajcár (1953) .... Miskei
  • A város alatt (1953) .... Vadász
  • 2x2 néha 5 (1954) .... Lohrák Lajoska
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955) .... Klitander
  • Az élet hídja (1956) .... Varga Tóni
  • A császár parancsára (1956) .... Sehy
  • Ünnepi vacsora (1957) .... Varsa László
  • Dani (1957) .... Géza
  • Csigalépcső (1957) .... Ilosfay
  • Fekete szem éjszakája (1958) .... Angelo
  • Sóbálvány (1958) .... Korai
  • Bogáncs (1959) .... Piktor
  • Három csillag (1960) .... Kommunista tiszt
  • Fapados szerelem (1960) .... Dr. Gerlőtey Endre
  • Házasságból elégséges (1960) .... Sumony Pista, Zsuzsa férje
  • Katonazene (1961) .... Báró Ferdinándy Tamás főhadnagy
  • Jó utat, autóbusz (1961) .... Lénárt
  • Megszállottak (1962) .... Oláh Frigyes, mérnök
  • Csutak és a szürke ló (1961) .... Csutak édesapja
  • Hattyúdal (1963) .... Rendőrtiszt
  • Hogy állunk, fiatalember? (1963) .... Bálint Sándor, az apa
  • A szélhámosnő (1963) .... Sebestyén Imre
  • Kár a benzinért (1964) .... Tengődi
  • Miért rosszak a magyar filmek? (1964) .... Gergely
  • Iszony (1965) .... Takaró Sanyi
  • Kártyavár (1967) .... Zizi férje
  • Ezek a fiatalok (1967) .... Koroknai
  • A beszélő köntös (1968) .... Pereszneki Gábor
  • A veréb is madár (1968) .... Vállalati munkatárs
  • A Hamis Izabella (1968) .... Végh
  • A tanú (1969) .... Pelikán József
  • Krebsz, az isten (1969) .... Krebsz Antal
  • Ismeri a szandi mandit? (1969) .... Főmérnök
  • Gyula vitéz télen-nyáron (1970) .... Bodó, főszerkesztő
  • Egy őrült éjszaka (1970) .... II. ellenőr
  • Kitörés (1971) .... Dragonics Lajos
  • Én vagyok Jeromos (1971) .... Dr. Katona
  • Hekus lettem (1972) .... Rendőrtiszt
  • Illatos út a semmibe (1973) .... Mikó Zoltán
  • A Pendragon legenda (1974) .... Dr. Rehmer/Jones tiszteletes
  • Ereszd el a szakállamat! (1975) .... Lépold Iván
  • Szépek és bolondok (1976) .... Ivicz István
  • Kísértet Lublón (1976) .... II. Ágost
  • A kard (1977) .... Miniszterhelyettes
  • A Pogány Madonna (1980) .... Csík István
  • Az áldozat (1980) .... Aszaló Ádám
  • Gyertek el a névnapomra (1983) .... Haudek László
  • Hófehér (1984) .... Utolsó (Oroszlánszagú) Leó / Vasárnap (hang)
  • A vörös grófnő I.-II. (1985)[9] .... Gróf Andrássy Gyula (Duci bácsi)
  • Hány az óra, Vekker úr? (1985) .... Pap
  • Macskafogó .... Bob Poljakoff hangja (1986)
  • A legényanya (1989) .... Béla, a tanácselnök
  • Megint tanú (1994) .... Pelikán József
  • Sátántangó (1994) .... Orvos (hang)
  • A három testőr Afrikában (1996) .... Kvasztics Fedor
  • A miniszter félrelép (1997) .... Szálloda igazgató
  • Ámbár tanár úr (1998) .... Id. Baradlay Rómeó
  • 6:3 avagy, Játszd újra Tutti (1998) .... Fodrász
  • Üvegtigris (2000) .... Illemhelyet kereső idős utas
  • Ég veled! (2005) .... Idős férfi
  • Rokonok (2006) .... Berci bácsi
  • Noé bárkája (2007) .... Tálas Aurél

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Vihar a Sycamore utcában (1959) .... Arthur Hayes
  • Váltás (1964)[10]
  • Utak (1965) .... Pongrácz
  • Princ, a katona (1967-tévésorozat)
  • Halász doktor (1968) .... Halász doktor
  • Tüskevár (1968-tévésorozat) .... Tutajos apja
  • Halálnak halála (1969)
  • Őrjárat az égen (1970-tévésorozat) .... Hermann alezredes
  • Tizennégy vértanú (1970) .... Dessewffy Arisztidesz
  • Jó estét nyár, jó estét szerelem (1971) .... Hűvös
  • Egy óra múlva itt vagyok… 1-14. (1971-tévésorozat) .... Brenner felügyelő
  • Az 1001. kilométer (1973) .... Pethő Miklós
  • 12 egy tucat (1973) .... Marci, a taxisofőr
  • Megtörtént bűnügyek (1974-tévésorozat) .... Mátyus őrmester / Petalion Aladár
  • A dunai hajós 1-2. (1974) .... Róna Lázár, vizsgálóbíró
  • Déryné, hol van? (1975) .... Déry
  • Haszontalanok (1977)
  • Tengerre néző cellák (1978)
  • Rejtekhely (1978) .... Guilottine
  • Beszélgetések Szókratésszal (1978) .... Szókratész
  • Vereség (1980) .... Tunyogi elvtárs
  • Vendégség (1980) .... Dávid Ferenc
  • Vihar a lombikban (1980)
  • Jegor Bulicsov és a többiek (1981) .... Jegor Bulicsov
  • Míg új a szerelem (1983) .... Dús Péter
  • Nyolc évszak 1-8. (1987) .... Rudi bácsi
  • Bánk bán (1987) .... Petur
  • A pacsirta (1987) .... Cauchon
  • Devictus Vincit (1994)
  • Kávéház (2001)
  • Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001) .... Havilúd
  • Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2002) .... Havilúd

Szinkronszerepei[szerkesztés]

  • Csapajev (Chapaev) [1934] .... Petyka (Leonid Kmit)
  • A nagy hazafi (Velikiy grazhdanin) [1938] .... Kolesznyikov (Georgi Semyonov)
  • Szembesítés (Oshibka inzhenera Kochina) [1939]
  • A sátán követei (Les visiteurs du soir) [1942] .... Hugues báró (Fernand Ledoux)
  • A tarkakockások (Die Buntkarierten) [1949] .... Paul Schmiedecke (Werner Hinz)
  • Muszorgszkij (Musorgskiy) [1950] .... Petrovics Muszorgszki (Aleksandr Borisov)
  • Egy nyáron át táncolt (Hon dansade en sommar) [1951] .... Göran Stendahl (Folke Sundquist)
  • Felsőbb osztályba léphet (The Browning Version) [1951] .... Frank Hunter (Nigel Patrick)
  • Fények a faluban (Valgus Koordis) [1951] .... Runge (Georg Ots)
  • Revizor [1952]
  • Trent utolsó kalandja (Trent's Last Case) [1952] .... Philip Trent (Michael Wilding)
  • Tűz a Marica partján (Nasha zemya) [1952] .... Velkov kapitány (Apostol Karamitev)
  • Julius Caesar [1953] .... Casca (Edmond O'Brien)
  • Őrs a hegyekben (Zastava v gorakh) [1953] .... Kuleshov (Sergei Gurzo)
  • A hűség próbája (Ispytanie vernosti) [1954]
  • Husz János (Jan Hus) [1954]
  • Jóban-rosszban (For Better, for Worse) [1954] .... Debenham (Dennis Price)
  • A mi nemzedékünk (Pokolenie) [1954] .... Stach Mazur (Tadeusz Lomnicki)
  • Halló, itt Gabriella! (Le signorine dello 04) [1955] .... Carlo Conti (Roberto Risso)

Rádió, lemez, CD[szerkesztés]

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

Könyvek róla[szerkesztés]

  • Kovács Boglárka: Színház, szerelem. Kállai Ferenc, 75; Saxum, Bp., 2000
  • Bóta Gábor–Gervai András–Szigethy Gáborː Kállai; Budapest Print, Bp., 2003 (A nemzet színészei)
  • Kállai Ferenc; főszerk. Vince Mátyás; MTI, Bp., 2009 (Film, színház, muzsika)

Emlékezete[szerkesztés]

A Nemzeti Színháznál
  • 2012. március 25 -én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.
  • Kállai Ferenc-életműdíj (2011)
  • Mellszobra áll a Nemzeti Színházban (2013)
  • Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány
  • Kállai Ferenc alapfokú művészeti iskola Gyomaendrődön
  • Kállai Ferenc utca Gyomaendrődön
  • Kállai Ferenc-emlékév (2015)
  • Szobra áll Gyomaendrődön (2015)[11]

Hang és kép az interneten[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Ma Marek József utca
  2. A Városligeti Színkör épületében, rövid ideig (1945. május–augusztus) működő drámai színház
  3. A Károly körúti, azonos nevet viselő rendezvényközpont és befogadó színház nem tekinthető a bárdosi tradíció folytatójának.
  4. A kettős szerződésből adódott konfliktust nem tudta kezelni. Ezért egy évig az első szerződésének tett eleget, és a Szabad Színházban játszott.
  5. A művésznő képe volt a kisdiák iskolapadjára ragasztva.
  6. Kállai drámai helyzetbe került. A színház vezető művészeinek egyre több – szakmai és emberi – konfliktusa volt az 1978-ban érkezett művészeti vezetőkkel. Ő azok közé tartozott, akik az újat akaró rendezők elvárásait teljesíteni, megvalósítani tudták. Példa erre a Danton, Falstaff, Úrhatnám polgár előadások. A háttéralkukban ennek ellenére művésztársai mellé állt. Törőcsik Mari és Kálmán György után ő is felmondott. Idézet portrékötetéből:
    „... ma már nem mondanék föl.”
    „...nem hoznám őket olyan helyzetbe, ami távozásukhoz vezetne. Hiszen akárhogyan is van, életem legeredményesebb korszakát velük éltem át. Talán töményebb sikereim voltak ekkor, mint előttük vagy akár utánuk is.”
  7. Idézetek Hegedűs D. Géza búcsúztatójából
  8. A kedvesének, későbbi feleségének beceneve. Az anyakönyv szerint: Csima Ida.
  9. Őze Áron szüleinek Kállai Ferenc volt az esküvői tanúja
  10. Az egyetlen budapesti polgár, aki a Pro Urbe és a Budapest díszpolgára díjaknak is tulajdonosa

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  3. Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
  4. Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum
  5. Színházi Adattár
  6. A szócikk elsődleges forrása: Kovács Boglárka: Színház, szerelem. (SAXUM Kft. 2000) ISBN 963 9084 93X
  7. Kállai Ferenc otthonában betegeskedik
  8. Kállai Ferenc filmszerepei az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum katalógusában
  9. A Vörös grófnő. moovie.cc. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  10. Váltás. port.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  11. Felavatták Kállai Ferenc szobrát Gyomaendrődön. www.ma.hu (2015. okt. 2.) (Hozzáférés: 2015. okt. 3.)

További információk[szerkesztés]