Sass Sylvia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sass Sylvia
Életrajzi adatok
Születési név Sass Sylvia
Született Budapest
1951. július 12. (62 éves)
Pályafutás
Műfajok opera
Hang szoprán

Sass Sylvia (Budapest, 1951. július 12. –) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Révhegyi Ferencné növendékeként. Az Operaházban 1971-ben debütált Frasquita szerepében, Bizet Carmen című operájában. 1972-ben megnyerte a Magyar Televízió énekversenyének első díját, illetve a szófiai opera énekversenyen Kodály Zoltánné különdíját. 1973-ban Violetta szerepével elnyerte a a Nemzetközi Operaverseny nagydíját. 1974-ben a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Énekverseny második díjasa lett. Első sikereit Puccini és Verdi operáiban aratta. A hetvenes években kiemelkedő alakításokat nyújtott Bellini és Verdi operáinak drámai hősnőjeként, a Lamberto Gardelli dirigálta előadásokban.

Az 1974/75-ös évadban énekelt a salzburgi Mozart-fesztiválon, majd 1975-ben Verdi Otellójának Desdemonájaként Glasgowban debütált.[1] 1976-ban a londoni Royal Opera House-ban debütált Giselda szerepében Verdi A lombardok című operájában, majd 1977-ben a New York-i Metropolitan Operában is fellépett. Fellépett továbbá Bécsben, Münchenben, Kölnben, Frankfurtban, Berlinben, Hamburgban, valamint Párizsban és az Aix-en-Provence-ben megrendezett operafesztiválon is. 1978-ban a milánói Teatro alla Scala operaházban debütált Puccini Manon Lescaut című operájának címszerepében. Számos televízió- és rádiófelvételben közreműködött.

Különleges hangjának és drámai képességeinek köszönhetően sokan a második Maria Callasnak tekintették.

Az 1980-as években egészségi problémák miatt kénytelen volt visszavonulni az operaházak színpadáról.[2][3] Számos nemzetközi énekversenyen vett részt mint zsűritag. A Zeneművészeti Főiskolának 1996-tól 2000-ig volt tanára. Franciaországban telepedett le, ahol festészettel is foglalkozik. Ezen felül gyakran tart mesterkurzusokat, valamint koncerteken és gálaelőadásokon továbbra is fellép.[4][5][6] 2004 és 2011 között három könyve jelent meg (A belső hang, Álmok Éneke, Az angyalok bűvöletében).

Főbb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011070810007623 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. Sylvia Sass. http://www.operaarts.com.+(Hozzáférés: 2011. július 8.)
  3. Sass Sylvia: "Énekesnek lenni életmód". www.fidelio.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  4. Callas szerepére készül az örök kíváncsi - SASS SYLVIA. www.kultura.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  5. Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia. www.opera-vilag.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  6. http://www.szabadfold.hu/mozaik/kultura/sass_sylvia_egyutt_el_matyassal. http://www.szabadfold.hu.+(Hozzáférés: 2011. július 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]