Törőcsik Mari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Törőcsik Mari
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Születési név Törőcsik Marián[1]
Született 1935november 23. (82 éves)
Pély
Házastársa
Gyermekei Maár Teréz (1973)
Son (örökbe fogadott fia)
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 1954
Híres szerepei Pataki Mari
Körhinta
Díjai
Kossuth-díj1973, 1999
Jászai Mari-díj1964, 1969
Kiváló művész1977
Érdemes művész1971
További díjakA Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)

Törőcsik Mari az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törőcsik Mari témájú médiaállományokat.

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Törőcsik Mari A bunda című előadásban (2006)

1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven,[4] katolikus család öt gyermeke közül másodikként. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a közjegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.[5]) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen.

Apja Törőcsik Joachim, parasztcsaládba született, ám tanulmányainak köszönhetően tanári pályát választhatott. Már tanár, amikor behívják katonának, a keleti fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már elesettnek hitték. Közben felesége és két lánya sokat imádkozott hazatéréséért.[6] Végül 1946-ban tért haza a szovjet hadifogságból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították.[7]

Anyja, Rusz Júlia, Hevesvezekényben született, a sokat olvasó, vallásos falusi tanítónőt[7] felnőttként Jucóka néninek szólítottak a faluban.

A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” - emlékezett idős korában.[8] Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások és édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.”[8] A második világháború idején, kisgyermekként, a lábát kis híján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket.[9] 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a hadifogságból. Középiskolában – anyja és nővére példáját követve – [8] Egerben az Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban.[10] Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.[7]

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte.[5] A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva.[5] 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű", mind a szakma körében.[11]

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek rá.[12] A filmet a 2013. decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula (1955–1964 között), harmadik férje Maár Gyula rendező (1972–2013 között).[13] Maár Gyulával közös gyermeke az 1973-ban született Teréz. „Olyan érzése van az embernek, hogy Mari kivett egy szabadnapot, hogy megszülje Terézt... De nem így van! Teréz 1973. március 20-án született. Előző évben, ahogy mondja, A Szecsuánit játszottam, amiben dobogóról le, dobogóra fel rohangáltam. Akkor azt mondtam, ötödik hónaposan ezt már nem csinálhatom. Pontosan emlékszem, 1972. október 30-án játszottam utoljára. [...] Aztán 1973-ban megszületett Teréz, és ősszel már játszottam.”[14]

Az 1970-es években egy vietnámi kisfiút fogadtak örökbe és neveltek. A Son névre hallgató fiú később visszatért Vietnámba.[15]

Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964–1967).[13][16] Később egy évig élt együtt Iglódi István színész, rendezővel is, kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan.[17]

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.

2017 év elejétől egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt.[18][19] 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába.[20]

2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát.[21]

2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke Kellár F. János Immánuellel.[22][23]

Évtizedek óta a Vas megyei Velem lakója, ahol 1973-ban járt először.[24][25] 2018-ban a település díszpolgára lett.[26]

Filmszerepei[szerkesztés]

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 138. Az archívum 237 képén szerepel a művésznő[27]

Mint vendég a Budapesti Katona József Színházban
Mint vendég a Vígszínházban

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Csalog Zsolt: Parasztregény
  • Farkas Ferenc–Ják Sándor: Maki és Muki
  • Törőcsik Mari kedvenc Pilinszky versei
  • Füves könyv

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Lúdas Matyi: Matyi anyja

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

Életműdíjak: Sorrento 1971; Karlovy Vary 1978; Cannes Mandragora-díj 1983; Magyar Filmszemle 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998, Várna 2000, VOXCar-díj 2004; Színházi Kritikusok Céhe 2011, * Arany Medál-díj 2011.[30] Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) 2012; Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja 2015.,[31] Szenes Iván-életműdíj (2016), Emberi Hang-életműdíj (2017).[32]

Könyvek[szerkesztés]

  • Molnár Gál Péter: Törőcsik Mari (1975)
  • Törőcsik Mari; szerk. Gaál Katalin; Mokép, Bp., 1977 (A színész arca)
  • Vasrózsa. Beszélgetés Törőcsik Marival; riporter Szabó G. László; Madách-Posonium, Pozsony, 1998
  • Földes Anna - Kőháti Zsolt: Törőcsik Mari - Film - színház - szerepek (2006)
  • Vincze Mátyás - Keleti Éva: Törőcsik Mari (2009)
  • Szabó G. Lászlóː Körhintamenet. Beszédes könyv Törőcsik Mariról; Kalligram, Pozsony, 2013
  • Szenkovits Péterː A Jóisten tenyerén. Törőcsik Mari; Szenkovits Péter, Harasztifalu, 2016
  • Törőcsik Mari. Bérczes László beszélgetőkönyve; Európa, Bp., 2016
  • Mészáros Márta-Pataki Éva-Törőcsik Mari: Aurora Borealis - Északi fény (2017)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyi Téma, 2012. aug. 1., 4. oldal: „Hogyan lett Mariánból Mari?”
  2. https://www.youtube.com/watch?v=U2i3Q1m8V7w
  3. A legbefolyásosabb nők listája (2017). http://24.hu. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  4. Beteglátogatóban Törőcsik Marinál NOL, 2008. december 16.
  5. a b c Zrt., Origo: A világ legsikeresebb asszonyai: Törőcsik Mari. http://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  6. Hatvan Online - Törőcsik Mari: Az élet óriási nagy dolog - videóval. Hatvan Online. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  7. a b c Judit, Bernáczkiné Antal: Törőcsik Mari 80 éves. lib.ke.hu. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  8. a b c Dániel, Zelei: Törőcsik Mari Pélyen dajkálta Koncz Zsuzsát. hevesmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  9. Origo: Könnyből és nevetésből is jutott a 80 éves Törőcsik Mari köszöntésére. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  10. http://www.ward-maria.hu/
  11. A Vigilia beszélgetése Törőcsik Marival
  12. Déryné hol van? a Cannes-i fesztivál oldalán
  13. a b http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/oszinten-vallott-torocsik-mari-parja-tudtaval-lepett-felre/p5c9tnk
  14. Bérczes László. Törőcsik Mari: Bérczes László beszélgetőkönyve (magyar nyelven). Budapest: Európa Könyvkiadó (2016). Hozzáférés ideje: 2017. május 26. 
  15. https://orokbe.hu/2015/03/19/hires-orokbefogadok-torocsik-mari-es-maar-gyula/
  16. http://www.blikk.hu/sztarvilag/torocsik-mari-unokaja-szivesen-parodizalja-a-nagyit/jr7b1ct
  17. Hogy volt?!, Iglódi Istvánra emlékezünk | MédiaKlikk. www.mediaklikk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
  18. http://24.hu/szorakozas/2017/10/12/torocsik-marit-intenziv-osztalyon-kezelik/
  19. [1]
  20. Törőcsik Mari: Remélem soha nem kell visszamennem a kórházba
  21. Törőcsik Mariról nevezték el a nagytályai fakuházat. TV Eger, 2011. augusztus 22. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
  22. http://joratorekves.hu/
  23. joratorekves.hu – „Vajon miért ne lehetne pont ez az élet értelme?” (hu nyelven). joratorekves.hu. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
  24. https://www.vaol.hu/hirek/velem-torocsik-mari-hazatert-1241385/
  25. http://www.nyu.hu/tartalom/cikk/122808_meseerdo_a_mesebe_illo_falu_szelen
  26. Velem díszpolgára lesz Törőcsik Mari”, Színház.org, 2018. június 15. (Hozzáférés ideje: 2018. június 17.) (hu-HU nyelvű) 
  27. 2017. október 21-i lekérdezés
  28. Betegsége után az első premierje. Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Anatolij Vasziljev. A bemutató időpontja: 2009. október 24.
    • Ibsen: Peer Gynt, Aase anyó
    • Tábori György: Mein Kampf Halál asszony Budapest Nemzeti Színház Halál Asszony Rendező: Rába Rolland
    • Molière: Fösvény, Frosine Nemzeti Színház, Rendező Rába Rolland
  29. http://www.nemzetiszinhaz.hu/torocsik_mari_pely_es_budapest_diszpolgara/
  30. Premierfilm.hu/Simon Kornél kapta az Arany Medál-díjat idén 2011. december 14.
  31. http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/62831-torocsik-mari-eletmudijat-kapott-az-operator-fesztivalon
  32. Hidvégi-B. Attila: Kórházi ágyában vette át az Emberi Hang Életműdíját Törőcsik Mari (magyar nyelven). romnet.hu. RomNet-Média Alapitvány, 2017. május 6. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]