Törőcsik Mari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törőcsik Mari
Mari Töröcsik and Gabi Gubás.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Törőcsik Marián[1]
Született 1935. november 23. (80 éves)
Pély
Házastárs Bodrogi Gyula
Maár Gyula
Gyermekei Maár Teréz (1973– )
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek 1954
Híres szerepei Pataki Mari
Körhinta
Díjai
Kossuth-díj 1973, 1999
Jászai Mari-díj 1964, 1969
Kiváló művész 1977
Érdemes művész 1971
További díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)

Törőcsik Mari az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Törőcsik Mari témájú médiaállományokat.
Törőcsik Mari A bunda című előadásban (2006)

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is.

Életpályája[szerkesztés]

Gyermekkor[szerkesztés]

1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven,[2] katolikus családba, egy nővére volt, Teréz. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a közjegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.[3]) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen.

Apja Törőcsik Joachim, parasztcsaládba született, ám tanulmányainak köszönhetően tanári pályát választhatott. Már tanár, amikor behívják katonának, az orosz fronton harcolt, majd hadifogságba esett. Falujában már elesettnek hitték. Közben felesége és két lánya sokat imádkozott hazatéréséért.[4] Végül 1946-ban tért haza az orosz fogságból. Az új hatalom fasisztaként kezelte, ávósok zaklatták, kifosztották, majd igazgatói állásából is eltávolították.[5]

Anyja, Rusz Júlia, Hevesvezekényen született, a sokat olvasó, vallásos falusi tanárnőt[5] felnőttként Jucóka néninek szólítottak a faluban.

A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” - emlékezett idős korában.[6] Legemlékezetesebb élményei az óriási kertben elköltött uzsonnák, mezítlábas fáramászás, téli lovas szánkázások és édesanyja különleges kalapjai és cipői voltak. „Állítom, hogy a megye legelegánsabb asszonya az én anyám volt. A divat sosem érdekelt, de a cipőket és a kalapokat miatta szeretem.”[6] A 2. világháború idején, kisgyermekként, a lábát kis híjján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket.[7] 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves, amikor apja visszatért a családhoz az orosz fogságból. Középiskolába, anyja és nővére példáját követve,[6] Egerben az Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumba, Egerben.[8] Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.[5]

1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte.[3] A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett, hogy a nézők könnyebben megjegyezzék a nevét és hogy ne keverjék őket össze. (Krencseyvel 1957-től kezdve több filmben játszottak együtt). Más forrás szerint a „Mari” művésznevet Hegyi Barnabás, a Körhinta operatőre javasolta, Jászai Marira hivatkozva.[3] 1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű", mind a szakma körében.[9]

1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont "Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, és "Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek rá.[10] A filmet a 2013 decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.

1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.

1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.

Első házassága adminisztratív funkciójú volt, mindössze három hétig tartott. Második férje Bodrogi Gyula, harmadik férje Maár Gyula rendező.

2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. Azonnal átszállították a Kútvölgyi úti kórházba, ahol dr. Iványi docens vezetésével napokig küzdöttek az életéért. Gépek segítették szervezetének működését. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.

2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát.[11]

Filmszerepei[szerkesztés]

| width="33%" align="left" valign="top" |

Fontosabb színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 128. Az archívum 212 képén szerepel a művésznő[12]

Mint vendég a Budapesti Katona József Színházban
Mint vendég a Vígszínházban

Szinkronszerepei[szerkesztés]

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Csalog Zsolt: Parasztregény
  • Farkas Ferenc - Ják Sándor: Maki és Muki
  • Törőcsik Mari kedvenc Pilinszky versei
  • Füves könyv

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Lúdas Matyi: Matyi anyja

Díjai és kitüntetései[szerkesztés]

Életműdíjak: Sorrento 1971; Karlovy Vary 1978; Cannes Mandragora-díj 1983; Magyar Filmszemle 1994; Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál 1998, Várna 2000, VOXCar-díj 2004; Színházi Kritikusok Céhe 2011, * Arany Medál-díj 2011.[15] Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) 2012; Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja 2015.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyi Téma, 2012. aug. 1., 4. oldal: „Hogyan lett Mariánból Mari?”
  2. Beteglátogatóban Törőcsik Marinál NOL, 2008. december 16.
  3. ^ a b c Zrt., Origo: A világ legsikeresebb asszonyai: Törőcsik Mari. http://www.life.hu/. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  4. Hatvan Online - Törőcsik Mari: Az élet óriási nagy dolog - videóval. Hatvan Online. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  5. ^ a b c Judit, Bernáczkiné Antal: Törőcsik Mari 80 éves. lib.ke.hu. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  6. ^ a b c Dániel, Zelei: Törőcsik Mari Pélyen dajkálta Koncz Zsuzsát. hevesmegye.hu. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  7. Origo: Könnyből és nevetésből is jutott a 80 éves Törőcsik Mari köszöntésére. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. április 9.)
  8. http://www.ward-maria.hu/
  9. A Vigilia beszélgetése Törőcsik Marival
  10. Déryné hol van? a Cannes-i fesztivál oldalán
  11. Törőcsik Mariról nevezték el a nagytályai fakuházat. TV Eger, 2011. augusztus 22. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
  12. 2011. március 14.-i lekérdezés
  13. Betegsége után az első premierje. Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Anatolij Vasziljev. A bemutató időpontja: 2009. október 24.
    • Ibsen Peer Gynt, Aase anyó
    • Tábori György: Mein Kampf Halál asszony Budapest Nemzeti Színház Halál Asszony Rendező: Rába Rolland
    • Molière: Fösvény, Frosine Nemzeti Színház, Rendező Rába Rolland
  14. http://www.nemzetiszinhaz.hu/torocsik_mari_pely_es_budapest_diszpolgara/
  15. Premierfilm.hu/Simon Kornél kapta az Arany Medál-díjat idén 2011. december 14.
  16. http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/62831-torocsik-mari-eletmudijat-kapott-az-operator-fesztivalon

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]