Szerelem (film, 1971)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerelem
1971-es magyar film

Darvas Iván János szerepében
Darvas Iván János szerepében
Rendező Makk Károly
AlapműDéry Tibor: Szerelem
Déry Tibor: Két asszony
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Déry Tibor (alapmű)
Bacsó Péter (forgatókönyv)
Dramaturg Bacsó Péter
Főszerepben Darvas Iván
Törőcsik Mari
Darvas Lili
Zene Mihály András
Operatőr Tóth János
Vágó Sívó György
Hangmérnök Réti János
Jelmeztervező Katona Piroska
Díszlettervező Romvári József
Gyártásvezető Gulyás Lajos
Gyártás
Gyártó Mafilm 1. Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 85 perc[1]
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
BemutatóMagyarország 1971. január 21.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
További információk

A Szerelem 1970-ben készült,[2] 1971-ben bemutatott[3][4][5] fekete-fehér magyar filmdráma, amely Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján készült. Az alkotást Makk Károly rendezte, a főszerepben Törőcsik Mari, Darvas Iván és Darvas Lili játszik. Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a Zsűri díját (Prix du Jury).[4] A Mafilm 1. Játékfilmstúdiójában elkészült[1] filmet 1971. január 21-én mutatták be.[5]

Mint minden nagyon jelentős alkotás: mindig jelenidejű marad. Makk Szerelem című filmje mai film.
Bikácsy Gergely[6]

Szereplők[szerkesztés]

Tartalma[szerkesztés]

János (Darvas Iván) politikai okokból börtönbe kerül az ötvenes években. Luca (Törőcsik Mari), a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti anyósával (Darvas Lili), hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. Felhívják Luca figyelmét: ha nem akar bajba kerülni, jobban teszi, ha elválik. A család régi barátai félnek, ezért elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Amire János kiszabadul, meghal az édesanyja, Luca szeretettel fogadja. A házaspár újrakezdi az életet.

Háttere és keletkezése[szerkesztés]

A film 1971-ben készült Déry Tibor Kossuth-díjas író 1956-os Szerelem, valamint 1962-es Két asszony címet viselő novelláinak összefűzéséből.[6] A Szerelem az 1950-es évek koncepciós pereit idézi, a Két asszony című műben pedig Déry saját 1957-es börtönélményeit és szabadulása körülményeit írta meg.[1] Déry Szerelem című munkája legelőször az Irodalmi Újság című hetilapban jelent meg 1956. július 28-án. 1957 áprilisában, hatvankét évesen Déry Tibort letartóztatták az 1956-os forradalom alatti írásaiért és beszédeiért, majd 1957. november 13-án Déry Tibor és társai perében a Legfelsőbb Bíróság Déry Tibort kilenc év börtönbüntetésre ítélte.[6] A Szerelem férfi hősét alakító Darvas Iván színművész a forradalmat követően 22 hónapig volt börtönben. Déry Tibor 1964-ben írta meg két novellájának ötvözött változatát, az akkori hatalom azonban nem tartotta „időszerűnek” a film létrejöttét, emiatt csak 1970-ben került sor az alkotás elkészítésére.[1]

Makk Károly rendező Sztálin 1953-as halálával jelöli meg a börtönből szabadulás évét. A recski kényszermunkatábor is ugyanebben az évben szűnt meg. A tábor egykori rabja, Faludy György önéletrajzi regényében így jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. […] figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban. Ismert jelszó volt: »Hallgatsz a sírig vagy te kerülsz sírba!«”[7]

A filmben azonban nincs szó bocsánatkérésről vagy feljelentésre felhívásról, és nincs konkrét utalás arra, hogy a történet éppen 1953-ban játszódna. Arra viszont van, hogy 1956 után játszódik. „A Hatalom hihette, ha akarta, hogy a Rákosi-korszakról van szó, a néző számára pedig Makk apró jelzést rejtett el: egy padon az Esti Hírlap című délutáni napilap fekszik, amely 1957-től jelent meg.”[8]

Fogadtatása és elismerései[szerkesztés]

Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a Szerelem című filmben nyújtott színészi alakításáért a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván Külön dicséretben (Mention spéciale) részesült. Teljesítményéért a rendezőt, Makk Károlyt a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjban (Prix OCIC) részesítették a rendezvényen. Az alkotás a Bo Widerberg által rendezett Joe Hill balladája című filmmel megosztva elnyerte a Zsűri díját (Prix du jury), amelyet a rendező vett át. A filmet jelölték továbbá az Arany Pálma (Palme d’or) díjra is, de az elismerést végül Joseph Losey A közvetítő című filmje kapta meg.[4][5] Makk Károly a Rendezői különdíjat is megkapta a filmfesztiválon Luchino Visconti és Bo Widerberg társaságában.[6] A filmet jelölte Magyarország az 1972-ben megrendezett 44. Oscar-díjátadóra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, azonban végül nem került be az elismerés végleges jelöltjei közé.[9]

Az 1971-es chicagói nemzetközi filmfesztiválon a film női címszereplője, Törőcsik Mari győztes lett a legjobb női alakítást díjazó kategóriában. Az alkotás elnyerte ezen kívül a filmfesztivál OCIC-érmét is. Az 1971-es sorrentói nemzetközi filmesztiválon a Szerelem megkapta Nápoly város díját az év legjobb magyar filmjének. Az 1973-as várnai nemzetközi filmfesztiválon Ezüst éremmel jutalmazták a filmet. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Film- és Tévékritikusi Szakosztálya által alapított Magyar Filmkritikusok díján 1971-ben a Szerelem elnyerte a Nagydíjat, valamint további két kategóriában született elismerés az alkotás, valamint készítői számára: Tóth János elnyerte a legjobb operatőr díját, Darvas Lilit és Törőcsik Marit pedig a legjobb női alakítás díjával jutalmazták az átadáson.[4] A Magyar Televízió Rt. kérésére a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai 2000-ben arról szavaztak, hogy melyik tizenkét játékfilmet tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. A lista az Új budapesti tizenkettő nevet kapta, és a Szerelem is helyet kapott benne.[10] 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által összeállított 53 magyar film nevű filmválogatásba.[11]

A film többnyire pozitív kritikákat kapott megjelenésekor és a későbbi évtizedekben is. Az alkotás 2001-ben bekerült Derek Malcolm, a The Guardian brit napilap filmkritikusa által összeállított, a 20. század száz legjobb filmjét tartalmazó felsorolásba.[12] Malcolm így fogalmazott kritikájában: „Makk kísérteties, hangulatos és gyönyörűen előadott filmje, melyet Tóth János briliánsan filmezett, pontosan az időtől való félelmet és bizonytalanságot ragadja meg. Ez [a film] mindenekelőtt egy tanulmány arról, hogy befolyásolják azok az idők a hűséget, a hitet, az illúziót, a szerelmet. [Az alkotás] kifejezetten Magyarországgal foglalkozik, de abszolút univerzális mondanivalóval rendelkezik.”[13]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Mint Bitskei Tibor.
  2. Mint Káldy Nóra.
  3. a b Nem szerepel a stáblistán.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Réz András: Müpamozi. Makk Károly: Szerelem (1970). Házigazda: Réz András. Művészetek Palotája, 2012. november 26. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  2. Székely György – Cenner Mihály – Szilágyi István: A magyar színészet nagy képeskönyve. Budapest: Corvina. 1984. 177. o. ISBN 963-131-910-5  
  3. Magyar Filmográfia: Játékfilmek. Hungarian Feature Films: 1931–1998. Szerkesztő Varga Balázs. 2., javított kiadás. Budapest: Magyar Filmintézet. 1999.  
  4. a b c d Szerelem (Love). Magyar Nemzeti Filmarchívum: FilmObserver Internetes filmadatbázis. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  5. a b c Szerelem (1971) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  6. a b c d Bikácsy Gergely: Szerelem (1971): Makk Károly. magyar.film.hu, 2004. május 20. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  7. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim [önéletrajzi regény]. [Budapest]: Magyar Világ Kiadó. 1989. ISBN 963 7815 00 7  
  8. Radnóti Sándor: Határesetek (Filmvilág, 2006. október)
  9. kingwilson: Hungarian submissions for the Academy Award for Best Foreign Language Film (angol nyelven). Internet Movie Database, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  10. N. N: Krónika: Új Budapesti Tizenkettő. Filmvilág, XLIII. évf. 3. sz. (2000. márc.) 2. o.
  11. 53 magyar film: Barangolás a huszadik század magyar filmművészetében. Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
  12. Malcolm, Derek: In no particular order: Derek Malcolm's top 100 movies (angol nyelven). The Guardian, 2001. január 18. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  13. Malcolm, Derek: A century of films: Karoly Makk: Love (angol nyelven). The Guardian, 2000. szeptember 7. (Hozzáférés: 2013. április 10.)

További információk[szerkesztés]