Per Olov Enquist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Per Olov Enquist
PO Enquist.jpg
Született 1934. szeptember 23. (82 éves)
Skellefteå
Állampolgársága Svédország
Nemzetisége svéd
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Díjak
  • Selma Lagerlöf-díj
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (2009)
  • Dobloug-díj (1988)
  • díszdoktor
  • Litteris et Artibus (2000)
  • Az Északi Tanács Irodalmi Díja (1969)
  • August-díj (1999, 2008)
  • Aniara Award (1976)
  • Eyvind Johnson Award (1993)
  • Samfundet De Nio's Grand Prize (1994)

Per Olov Enquist az IMDb-n
Per Olov Enquist PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
Enquist 2012

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Pályafutása[szerkesztés]

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[1] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[1]

1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként.[2] Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[1] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[1]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[1]

Művei[szerkesztés]

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[3]

Eredeti cím (év) Magyar cím Megjegyzés
Kristallögat (1961) Kristályszem
Färdvägen (1963)
Magnetisörens femte vinter (1964)
Bröderna Casey (1964)
Sextiotalskritik (1966)
Hess (1966)
Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968)
Sekonden (1971)
Katedralen i München och andra berättelser (1972)
Berättelser från de inställda upprorens tid (1974)
Tribadernas natt (1975) A tribádok éjszakája dráma[3]
Chez Nous (1976)
Musikanternas uttåg (1978)
Mannen på trottoaren (1979)
Till Fedra (1980) Ének Phaidráért dráma[3]
En triptyk (1981)
Från regnormarnas liv (1981) A földigiliszták életéből dráma[3]
Doktor Mabuses nya testamente (1982)
Strindberg. Ett liv (1984) Strindberg – Életjáték regény[3]
Nedstörtad ängel (1985)
Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser)
Protagoras sats (1987)
I lodjurets timma (1988)
Kapten Nemos bibliotek (1991)
Dramatik (1991/2004) Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók[3] című színdarabokat
Kartritarna (1992)
Livläkarens besök (1999) Az udvari orvos látogatása regény[3]
Lewis resa (2001) Lewi útja regény[3]
Boken om Blanche och Marie (2004) Blanche és Marie könyve regény[3]
Ett annat liv Egy másik élet[4] önéletrajz
Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013)
Hamsun - filmregény regény[3]
A Három Barlang Hegye regény[3]
A harmadik barlang titka regény[3]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  2. Per Olov Enquist (svéd nyelven). Norstedts. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  3. ^ a b c d e f g h i j k l Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  4. ^ a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)