Per Olov Enquist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Per Olov Enquist
PO Enquist.jpg
Született 1934. szeptember 23. (83 éves)[1][2][3][4][5]
Skellefteå
Állampolgársága svéd[5]
Nemzetisége svéd
Házastársa
  • Gunilla Thorgren
  • Lone Bastholm
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • Selma Lagerlöf-díj (1997)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (2009)
  • Dobloug-díj (1988)
  • Litteris et Artibus (2000)
  • Az Északi Tanács Irodalmi Díja (1969)
  • August-díj (The Visit of the Royal Physician, 1999)
  • Aniara Award (1976)
  • Eyvind Johnson Award (1993)
  • Samfundet De Nio's Grand Prize (1994)
  • Östersunds-Postens litterature price (1978)
  • Nelly Sachs-díj (2003)
  • Signe Ekblad-Eldh Award (1975)
  • Swedish Academy Nordic Prize (2010)
  • August-díj (Ett annat liv, 2008)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
Enquist 2012

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Pályafutása[szerkesztés]

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[6] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[6]

1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként.[7] Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[6] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[6]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[6]

Művei[szerkesztés]

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[8]

Eredeti cím (év) Magyar cím Megjegyzés
Kristallögat (1961) Kristályszem
Färdvägen (1963)
Magnetisörens femte vinter (1964)
Bröderna Casey (1964)
Sextiotalskritik (1966)
Hess (1966)
Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968)
Sekonden (1971)
Katedralen i München och andra berättelser (1972)
Berättelser från de inställda upprorens tid (1974)
Tribadernas natt (1975) A tribádok éjszakája dráma[8]
Chez Nous (1976)
Musikanternas uttåg (1978)
Mannen på trottoaren (1979)
Till Fedra (1980) Ének Phaidráért dráma[8]
En triptyk (1981)
Från regnormarnas liv (1981) A földigiliszták életéből dráma[8]
Doktor Mabuses nya testamente (1982)
Strindberg. Ett liv (1984) Strindberg – Életjáték regény[8]
Nedstörtad ängel (1985)
Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser)
Protagoras sats (1987)
I lodjurets timma (1988)
Kapten Nemos bibliotek (1991)
Dramatik (1991/2004) Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók[8] című színdarabokat
Kartritarna (1992)
Livläkarens besök (1999) Az udvari orvos látogatása regény[8]
Lewis resa (2001) Lewi útja regény[8]
Boken om Blanche och Marie (2004) Blanche és Marie könyve regény[8]
Ett annat liv Egy másik élet[9] önéletrajz
Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013)
Hamsun - filmregény regény[8]
A Három Barlang Hegye regény[8]
A harmadik barlang titka regény[8]

Magyarul[szerkesztés]

  • A tribádok éjszakája. Színjáték 1889-ből; ford., utószó Osztovics Cecília; Európa, Bp., 1978 (Modern könyvtár)
  • A földigiliszták életéből / Ének Phaidráért. Két dráma; ford. Viola József, Jávorszky Béla; Európa, Bp., 1985 (Modern könyvtár)
  • Strindberg. Életjáték; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1987 (Modern könyvtár)
  • Hamsun. Filmregény; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1997
  • Az udvari orvos látogatása; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2001
  • Képcsinálók; ford. Kúnos László; in: Őszi álom. Mai skandináv drámák; vál., utószó, jegyz. Osztovits Cecília; Európa, Bp., 2002
  • Lewi útja; ford. Kúnos László, Szöllősi Adrienne; Európa, Bp., 2003
  • A Három barlang hegye; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2004
  • Blanche és Marie könyve; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2006
  • Egy másik élet; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2011
  • A harmadik barlang titka; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2012
  • Példázatok könyve. Szerelmes regény; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2017

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Nationalencyklopedin. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
  6. ^ a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  7. Per Olov Enquist (svéd nyelven). Norstedts. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  8. ^ a b c d e f g h i j k l Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  9. ^ a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)