Per Olov Enquist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Per Olov Enquist
PO Enquist.jpg
Született 1934. szeptember 23. (84 éves)[1][2][3][4][5][6]
Skellefteå
Állampolgársága svéd[5]
Nemzetisége svéd
Házastársa
  • Gunilla Thorgren
  • Lone Bastholm
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Per Olov Enquist témájú médiaállományokat.
Enquist 2012

Per Olov Enquist (Hjoggböle, 1934. szeptember 23.) az egyik legismertebb svéd író. Újságíróként, drámaíróként és regényíróként is dolgozott.

Pályafutása[szerkesztés]

Egy észak-svédországi faluban, a Västerbotten megyei Hjoggbölében született. Apja csecsemőkorában meghalt, így falusi tanító édesanyja egyedül nevelte. A környékről öt író származik; nagymamája és Stieg Larsson családja szomszédos farmokon éltek. Mélyen vallásos közösségben nevelkedett.[9] A gyermekkorát meghatározó baloldali keresztény közösségről regényt is írt Lewi útja címmel.

Fiatal korában sportoló volt, a négy legjobb svéd magasugró egyike, de olimpiai részvételt nem tudott kiharcolni.[9]

1964-ben szerzett bölcsészdiplomát az Uppsalai Egyetemen. A Svenska Dagbladet és Expressen című újságoknál dolgozott kritikusként.[10] Ebben az időszakban indult írói karrierje is: 1961-ben jelent meg első regénye, a Kristallögat (Kirstályszem). Az 1960-as években lett népszerű író hazájában, oknyomozó könyveinek és később drámának köszönhetően.[9] Az 1972-es müncheni olimpián sportriporterként vett részt.

Második, még sikeresebb alkotói korszaka az alkoholizmusával való leszámolását követően kezdődött.[9]

2011-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége volt.[9]

Művei[szerkesztés]

Műveiben dokumentarista stílusban, valós történelmi események és személyek révén tárgyal általános problémákat.[11]

Eredeti cím (év) Magyar cím Megjegyzés
Kristallögat (1961) Kristályszem
Färdvägen (1963)
Magnetisörens femte vinter (1964)
Bröderna Casey (1964)
Sextiotalskritik (1966)
Hess (1966)
Legionärerna: En roman om baltutlämningen (1968)
Sekonden (1971)
Katedralen i München och andra berättelser (1972)
Berättelser från de inställda upprorens tid (1974)
Tribadernas natt (1975) A tribádok éjszakája dráma[11]
Chez Nous (1976)
Musikanternas uttåg (1978)
Mannen på trottoaren (1979)
Till Fedra (1980) Ének Phaidráért dráma[11]
En triptyk (1981)
Från regnormarnas liv (1981) A földigiliszták életéből dráma[11]
Doktor Mabuses nya testamente (1982)
Strindberg. Ett liv (1984) Strindberg – Életjáték regény[11]
Nedstörtad ängel (1985)
Två reportage om idrott (1986) (korábbi kiadásban Katedralen i München och andra berättelser)
Protagoras sats (1987)
I lodjurets timma (1988)
Kapten Nemos bibliotek (1991)
Dramatik (1991/2004) Tartalmazza A tribádok éjszakája, A földigiliszták életéből, az I lodjurets timma és a Képcsinálók[11] című színdarabokat
Kartritarna (1992)
Livläkarens besök (1999) Az udvari orvos látogatása regény[11]
Lewis resa (2001) Lewi útja regény[11]
Boken om Blanche och Marie (2004) Blanche és Marie könyve regény[11]
Ett annat liv Egy másik élet[12] önéletrajz
Liknelseboken: en kärlekshistoria (2013)
Hamsun - filmregény regény[11]
A Három Barlang Hegye regény[11]
A harmadik barlang titka regény[11]

Magyarul[szerkesztés]

  • A tribádok éjszakája. Színjáték 1889-ből; ford., utószó Osztovics Cecília; Európa, Bp., 1978 (Modern könyvtár)
  • A földigiliszták életéből / Ének Phaidráért. Két dráma; ford. Viola József, Jávorszky Béla; Európa, Bp., 1985 (Modern könyvtár)
  • Strindberg. Életjáték; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1987 (Modern könyvtár)
  • Hamsun. Filmregény; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 1997
  • Az udvari orvos látogatása; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2001
  • Képcsinálók; ford. Kúnos László; in: Őszi álom. Mai skandináv drámák; vál., utószó, jegyz. Osztovits Cecília; Európa, Bp., 2002
  • Lewi útja; ford. Kúnos László, Szöllősi Adrienne; Európa, Bp., 2003
  • A Három barlang hegye; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2004
  • Blanche és Marie könyve; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2006
  • Egy másik élet; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2011
  • A harmadik barlang titka; ford. Kúnos László; Európa, Bp., 2012
  • Példázatok könyve. Szerelmes regény; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2017

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b http://web.archive.org/web/20170324050524/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/per-olov-enquist
  6. Academy of Arts, Berlin. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. http://www.norden.org/da/nordisk-raad/nordisk-raads-priser/nordisk-raads-litteraturpris/vindere-af-nordisk-raads-litteraturpris/1969
  8. német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  9. a b c d e Dömötör Ági: Per Olov Enquist: Én a történelemben nyomozok (magyar nyelven). Origo.hu, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  10. Per Olov Enquist (svéd nyelven). Norstedts. [2010. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)
  11. a b c d e f g h i j k l Kassai Zsigmond: Per Olov Enquist hitelesítő tekintete (magyar nyelven). Litera, 2011. április 14. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  12. a b Szabó Gergő: Per Olov Enquist kapta a Budapest Nagydíjat (magyar nyelven). InfoRádió, 2011. április 14. [2011. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)