Mészáros Márta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mészáros Márta
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1931szeptember 19. (87 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar (1989. október 23. – )
Házastársa
SzüleiMészáros László
Foglalkozása
Iskolái Gerasimov Institute of Cinematography (–1956)
Kitüntetései

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Márta témájú médiaállományokat.

Mészáros Márta (asszonynevén Jancsó Miklósné, Budapest, 1931. szeptember 19. –)[1] Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező volt felesége, Mészáros László szobrászművész lánya.

Élete[szerkesztés]

Apja Mészáros László szobrászművész, aki a sztálini terror áldozatául esett.

19351946 között a Szovjetunióban élt. Moszkvában a Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán szerzett filmrendező diplomát 1956-ban.

A pályája kezdetén filmhíradókat és dokumentumfilmeket rendezett Bukarestben és Budapesten. 1958-ban házasságot kötött Jancsó Miklós filmrendezővel, aki adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. 1958–1968 között a MAFILM rövidfilmrendezője volt. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott a nap címmel, Kovács Katival a főszerepben. Filmjeiben legtöbbször női sorsokat vitt vászonra.

Itthon is nagy sikerű rendezőnő volt, az 1970-es években a feminista mozgalom Nyugaton nagy figyelemmel kísérte munkásságát. A Napló sorozat önéletrajzi ihletésű alkotásaiból áll. 1992-től a Nagy Imre Társaság ügyvezetője.

Hét nyelven beszél: magyarul, olaszul, németül, oroszul, franciául, angolul, lengyelül.

Filmjei[szerkesztés]

  • 1955 – Túl a Cálvin téren
  • 1955 – Mindennapi történet
  • 1955 – Albertfalvai történetek
  • 1956 – Országutak vándora
  • 1957 – Să zîmbească toți copii
  • 1958 – Popas în tabăra de vară
  • 1959 – Schimbul de mîine
  • 1959 – Az élet megy tovább
  • 1960 – Egy t(ermelő) sz(övetkezeti) elnökről
  • 1960 – Rajtunk is múlik
  • 1960 – Az őszibarack termesztése
  • 1960 – Az eladás művészete
  • 1961 – Vásárhelyi színek
  • 1961 – Szívdobogás
  • 1961 – A szár és gyökér fejlődése
  • 1961 – Danulongyártás
  • 1962 – Tornyai János
  • 1962 – Nagyüzemi tojástermelés
  • 1962 – A labda varázsa
  • 1962 – Kamaszváros
  • 1962 – Gyerekek – könyvek
  • 1963 – Szeretet
  • 1963 – Munka vagy hivatás
  • 1963 – 1963. július 27., szombat
  • 1964 – Kiáltó
  • 1964 – Festők városa – Szentendre
  • 1964 – Bóbita
  • 1965 – 15 perc – 15 évről
  • 1966 – Harangok városa – Veszprém
  • 1966 – Borsos Miklós
  • 1968 – Mészáros László emlékére
  • 1968 – Holdudvar
  • 1968 – Eltávozott nap
  • 1970 – Szép lányok, ne sírjatok!
  • 1971 – A lőrinci fonóban
  • 1973 – Szeptember végén (TV)
  • 1973 – Szabad lélegzet
  • 1975Örökbefogadás
  • 1976 – Kilenc hónap
  • 1977Ők ketten
  • 1978 – Olyan mint otthon
  • 1979Útközben
  • 1980 – Örökség
  • 1981 – Anna
  • 1982 – Néma kiáltás
  • 1984 – Délibábok országa
  • 1984 – Napló gyermekeimnek
  • 1986 – Ave Maria
  • 1987Napló szerelmeimnek
  • 1988Az erdő kapitánya (animációs tervezőként)
  • 1989 – Piroska és a farkas / Bye bye chaperon rouge
  • 1990Napló apámnak, anyámnak
  • 1992 – Edith és Marlene (TV)
  • 1993 – A magzat
  • 1995 – A hetedik szoba / Siódmy pokój
  • 1998 – Három dátum
  • 1999 – A szerencse lányai
  • 2000 – Kisvilma – Az utolsó napló
  • 2001 – Csodálatos mandarin
  • 2004A temetetlen halott
  • 2005 – Hanna Wende
  • 2009Utolsó jelentés Annáról
  • 2011 – Ármány és szerelem anno 1951 (TV)
  • 2017Aurora Borealis – Északi fény

Jelentősebb díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Napló magamról; szerk. Pataki Éva; Pelikán, Bp., 1993
  • Ja, Marta... (Napló magamról); szerk. Pataki Éva, ford. Krystyna Pap; Twój Styl, Warszawa, 1998
  • Kisvilma. Film és élet; sajtó alá rend. Pataki Éva; Magyar Könyvklub, Bp., 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]