Mészáros Márta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mészáros Márta
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Születési név Mészáros Márta
Született 1931szeptember 19. (85 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró
Díjak Balázs Béla-díj (1977)
Érdemes művész (1985)
SZOT-díj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Gundel művészeti díj (2010)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
Nagy Imre-érdemrend (2007)

Mészáros Márta az IMDb-n
Mészáros Márta PORT.hu-adatlapja

Mészáros Márta (Budapest, 1931. szeptember 19. –) Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező felesége volt. Mészáros László szobrászművész lánya.

Élete[szerkesztés]

Apja Mészáros László szobrászművész, aki a sztálini terror áldozatául esett.

19351946 között a Szovjetunióban élt. Moszkvában a Össz-szövetségi Állami Filmfőiskolán szerzett filmrendező diplomát 1956-ban.

A pályája kezdetén filmhíradókat és dokumentumfilmeket rendezett Bukarestben és Budapesten. 1958-ban házasságot kötött Jancsó Miklós filmrendezővel, aki adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. 1958-1968 között a MAFILM rövidfilm-rendezője volt. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott a nap címmel, Kovács Katival főszerepben. Filmjeiben női sorsokat vitt vászonra.

Itthon is nagy sikerű rendezőnő volt, de az 1970-es években a feminista mozgalom nyugaton nagy figyelemmel kísérte munkásságát. A Napló sorozat önéletrajzi ihletésű alkotásaiból áll. 1992-től a Nagy Imre Társaság ügyvezetője.

Hét nyelven beszél: magyarul, olaszul, németül, oroszul, franciául, angolul, lengyelül.

Filmjei[szerkesztés]

  • 1955 – Túl a Cálvin téren
  • 1955 – Mindennapi történet
  • 1955 – Albertfalvai történetek
  • 1956 – Országutak vándora
  • 1957 – Sa zîmbeasca toti copii
  • 1958 – Popas în tabara de vara
  • 1959 – Schimbul de mîine
  • 1959 – Az élet megy tovább
  • 1960 – Egy t(ermelő) sz(övetkezeti) elnökről
  • 1960 – Rajtunk is múlik
  • 1960 – Az őszibarack termesztése
  • 1960 – Az eladás művészete
  • 1961 – Vásárhelyi színek
  • 1961 – Szívdobogás
  • 1961 – A szár és gyökér fejlődése
  • 1961 – Danulongyártás
  • 1962 – Tornyai János
  • 1962 – Nagyüzemi tojástermelés
  • 1962 – A labda varázsa
  • 1962 – Kamaszváros
  • 1962 – Gyerekek – könyvek
  • 1963 – Szeretet
  • 1963 – Munka vagy hivatás
  • 1963 – 1963. július 27., szombat
  • 1964 – Kiáltó
  • 1964 – Festők városa – Szentendre
  • 1964 – Bóbita
  • 1965 – 15 perc – 15 évről
  • 1966 – Harangok városa – Veszprém
  • 1966 – Borsos Miklós
  • 1968 – Mészáros László emlékére
  • 1968 – Holdudvar
  • 1968 – Eltávozott nap
  • 1970 – Szép lányok, ne sírjatok!
  • 1971 – A lőrinci fonóban
  • 1973 – Szeptember végén (TV)
  • 1973 – Szabad lélegzet
  • 1975Örökbefogadás
  • 1976 – Kilenc hónap
  • 1977Ők ketten
  • 1978 – Olyan mint otthon
  • 1979 – Útközben
  • 1980 – Örökség
  • 1981 – Anna
  • 1982 – Néma kiáltás
  • 1984 – Délibábok országa
  • 1984 – Napló gyermekeimnek
  • 1986 – Ave Maria
  • 1987Napló szerelmeimnek
  • 1988Az erdő kapitánya (animációs tervezőként)
  • 1989 – Piroska és a farkas / Bye bye chaperon rouge
  • 1990Napló apámnak, anyámnak
  • 1992 – Edith és Marlene (TV)
  • 1993 – A magzat
  • 1995 – A hetedik szoba / Siódmy pokój
  • 1998 – Három dátum
  • 1999 – A szerencse lányai
  • 2000 – Kisvilma – Az utolsó napló
  • 2001 – Csodálatos mandarin
  • 2004A temetetlen halott
  • 2005 – Hanna Wende
  • 2009Utolsó jelentés Annáról
  • 2011 – Ármány és szerelem anno 1951 (TV)

Jelentősebb díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Mészáros Márta: Kisvilma – Film és élet, Magyar Könyvklub

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]