Grunwalsky Ferenc
| Grunwalsky Ferenc | |
 | |
| Scherer Péterrel és Mucsi Zoltánnal a 41. Magyar Filmszemlén Eifert János felvétele | |
| Született |
1943. május 16. (75 éves) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Tóth Judit (1991-) |
| Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (2004) |
Grunwalsky Ferenc (Budapest, 1943. május 16. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Grunwalsky Károly és Laász Piroska. 1962–1964 között az ELTE BTK magyar-német szakos hallgatója volt. 1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakán tanult. 1968 óta a Mafilm rendező-operatőre, évekig Szomjas György, majd Jancsó Miklós munkatársa volt. 1970–1974 között a Balázs Béla Stúdió tagja volt. 2000 óta a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökségi tagja. 2003–2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKK) elnöke. 2010-ben megkapta a Magyar Mozgókép Mestere címet, azonban a hozzá tartozó járadékot „eltérő alapszabály-értelmezés” miatt nem kapta meg.[1] 2006 óta egyetemi tanár. 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Filmjei[szerkesztés]
Operatőrként[szerkesztés]
- Ki mit tud? (1965)
- Alattvalók és királyok (1972) (rendező is)
- Könnyű testi sértés (1983) (forgatókönyvíró is)
- Falfúró (1985) (forgatókönyvíró is)
- Egy teljes nap (1988) (forgatókönyvíró, rendező is)
- Mr. Universe (1988) (forgatókönyvíró is)
- Kicsi, de nagyon erős (1989) (forgatókönyvíró, rendező is)
- Könnyű vér (1990) (forgatókönyvíró is)
- Goldberg variációk (1992) (forgatókönyvíró és rendező is)
- Roncsfilm (1992) (forgatókönyvíró is)
- Utrius (1994) (forgatókönyvíró és rendező is)
- Csókkal és körömmel (1995)
- Váratlan halál (1996) (forgatókönyvíró és rendező is)
- Falfúró 2. (1996)
- A kakas és a hordó (1996)
- Hősök tere - régi bűnök és... I.-II. (1997)
- Jobbágyfelszabadítás (1998)
- Félválófél (1999)
- Gengszterfilm (1999)
- Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999) (forgatókönyvíró is)
- Visszatérés (1999) (forgatókönyvíró és rendező is)
- Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000) (forgatókönyvíró is)
- Néhány kérdés Dobai Péterhez (2000) (rendező is)
- Az agyafúrt költő (2000) (rendező is)
- Anyád! A szúnyogok (2000) (forgatókönyvíró is)
- Tálentum (2001) (rendező is)
- Egérút (2001)
- Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002) (forgatókönyvíró is)
- Vagabond (2003)
- Táncalak (2003) (rendező és forgatókönyvíró is)
- A mohácsi vész (2004) (forgatókönyvíró is)
- A Nap utcai fiúk (2007)
Könyvek[szerkesztés]
- Fábri Zoltán / Nádasy László: Portré-vázlat / Grunvalszky Ferenc: Beszélgetés Fábri Zoltánnal. Részletek / Ember Marian: Szemelvények kritikákból; Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, 1973
- Vörös rekviem; Hernádi Gyula, Grunwalsky Ferenc filmje; szerk. Vásárhelyi Miklós, dokumentumanyag vál., jegyz., bev. Borsányi György; Magvető, Bp., 1977 (Ötlettől a filmig)
- Danaidák; ArtPhoto, Bp., 1995
- Test – tér. Grunwalsky Ferenc fotókiállítása. 1999. április 16–június 20. Táncalak – Ladányi Andrea; szöveg Orbán Ottó, Hemrik László; Kortárs Művészeti Múzeum–Ludwig Múzeum, Bp., 1999
- Levelek L&M-nek; Telekép, Bp., 2002
Díjai[szerkesztés]
- A filmkritikusok díja (1987-1989, 1991-1992, 1999, 2000, 2004)
- Arany Medve díj ()
- Balázs Béla-díj (1989)
- A filmszemle díja (1994, 2003)
- Érdemes művész (1997)
- Kossuth-díj (2004)
- Magyar Mozgókép Mestere (2010)[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- ↑ A Népszava.hu híre: Grunwalskynak nem jár a díj. nepszava.hu. Budapest: Népszava (2011. okt. 5.) (Hozzáférés: 2018. jan. 3.) arch
További információk[szerkesztés]
|
