Szász János (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szász János
(János Szász)
Szombathelyen 2018 januárjában
Szombathelyen 2018 januárjában
Született Szász János
1958. március 14. (60 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Jodál Ágnes (1985-?)
Bognár Gyöngyvér (2001-)
SzüleiSzász Péter
Foglalkozása dramaturg, filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár
Iskolái International Writing Program
Kitüntetései Balázs Béla-díj (1995)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász János témájú médiaállományokat.

Szász János (Budapest, 1958. március 14. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi és filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés]

Jómódú lipótvárosi családba született. Apja Szász Péter író és filmrendező, aki az 1970-es és 80-as években alkotott. Anyja budapesti mozik üzemvezetését irányította. Jelentős társasági életet éltek a család jó barátja voltak olyan színésznagyságok, mint Őze Lajos, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Latinovits Zoltán.[1] A szülői háttérnek is köszönhetően, már gyerekként kellékesként és világosítóként is dolgozott.[2]

1976-1980 között a Nemzeti Színház kellékese volt. 1980-tól Vámos László asszisztense a Budapesti Operettszínházban. 1983-ban[3] végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán. Folytatta tanulmányait, 1986-ban filmrendező szakon diplomázott. 1990-től Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. Egyetemi tanár, 2000 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense és a bostoni Harvard Egyetemen is tanít.[1]

Három gyermek édesapja. Első házasságából lánya született. Második felesége 2001-óta Bognár Gyöngyvér Jászai Mari-díjas színművésznő, akivel két közös fiú gyermeküket nevelik.[1][4]

Színészként nem épített ki jelentős karriert, de filmszerepeket vállalt, például a Szerencsés Dániel című filmdrámában Marcikát alakította.[1] Filmrendezőként A nagy füzet című filmje eljutott egészen az Oscar-shortlist-ig (legjobb 9 film) a legjobb idegennyelvű film kategóriában.[5] 2018-ban nagyszabású történelmi film rendezését vállalta el Az utolsó bástya címmel közönségfilmet készít a nándorfehérvári diadalról.[6]

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 15.[7]

  • Ibsen: Kísértetek (1990)
  • Gozzi: A szarvaskirály (1990)
  • Williams: A vágy villamosa (1997)
  • Csehov: Ványa bácsi (1998)
  • Brecht: Baal (1998)
  • Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása... ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában és ahogy azt a Gyulai Éjszakai Színtársulat színjátszói előadják ezerkilencszázkilencvenkilenc augusztusában (1999)
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2000)
  • Csehov: Slussz (2003)
  • Bulgakov: A Mester és Margarita (2005)
  • William Shakespeare: Lear (2007)
  • Csehov: Sirály (2008)
  • Csehov: Három nővér (2009)
  • Füst Milán: Boldogtalanok (2009, 2011)
  • Ulickaja: Orosz lekvár (2010)

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

Színészként[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Holczhaffer Csaba: Szász János: „Furcsa figurák között nőttem fel”. meglepetes.hu, 2011. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  2. Ritter György: Szászszorszörnyek Szász János filmjeiről. filmtett.ro, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  3. A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. [2016. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
  4. László Pál: Szász János: Nem azért mondom ezt, mert a rendszer seggét nyalom. 24.hu, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  5. Csákvári Géza: Szász János: körülvesz minket a bestialitás. nepszava.hu, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  6. Nagyszabású film készül a nándorfehérvári diadalról. mult-kor.hu, 2018. január 25. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  7. 2012. október 24-i lekérdezés
  8. a b Kovács Bálint: Andy Vajna tényleg egy felülmúlhatatlan zseni?, index.hu - 2017. márc. 6.
  9. Szász János az A hentes, a kurva, és a félszemű című filmjének korábbi címe Sóhajok hídja volt.[8]
  10. Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu - 1997. június 9.
  11. Molnár Piroska, Tenki Réka és Háy János az idei Arany Medál-díjas. napiaszonline.hu, 2015. december 10. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
  12. Őze Lajos-díjat kapott Tege Antal ‹ Heti Új Szó. hetiujszo.ro. (Hozzáférés: 2018. november 1.)

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]