Budapesti Operettszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Budapesti Operettszínház (az előtérben Kálmán Imre szobra)

A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.

Története[szerkesztés]

Az egykori Somossy Orfeum (Nagymező u. 17.) épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és építtette át színházzá. 1923-tól Fővárosi Operettszínház néven működött. Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgató idején Művész Színházként működött, prózai előadásokat tűztek műsorra. A Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.

Stúdiószínpada az épületen belül Raktárszínház néven működik.

Az első világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a „szórakoztató palota” bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy a „boldog békeidők”.

1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.

Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.

A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello, Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.

1998. január 1-jétől a színház Budapesti Operettszínház néven működik.

Épülete[szerkesztés]

A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.

1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.

Budapesti Operettszínház

Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.

A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.

A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.

Napjainkban[szerkesztés]

Operett Színház - 2015

Kerényi Miklós Gábor igazgatása idején a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik.

A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, látogatottsága gyakorlatilag száz százalékos. A 2006/2007-es szezonban 492 előadásra került sor, amelyet 401 079 néző élvezhetett.

A teátrum musical- és operett-bemutatói egyaránt sikeresek. A Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Szépség és a Szörnyeteg, a Menyasszonytánc, a Rudolf, az Elisabeth és az Abigél előadásaira hónapokkal előre elfogynak a jegyek, a dr. Bőregér, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csókos asszony című előadások végén a közönség állva ünnepel[forrás?].

A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.

A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.

Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.

A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.

A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.

Igazgatás - művészeti vezetés[szerkesztés]

Művészek (2016-2017)[szerkesztés]

Angler Balázs Dolhai Attila Kalocsai Zsuzsa Molnár Ágnes Simon Panna Vágó Zsuzsi
Arányi Adrienn Falusi Mariann Kékkovács Mara Muri Enikő Sipos Imre Vásári Mónika
Auksz Éva Faragó András Kelemen Dániel Nádasi Veronika Stohl András Vasvári Csaba
Balczó Péter Felföldi Anikó Kerényi Miklós Máté Németh Attila Sz. Nagy Ildikó Veréb Tamás
Bálint Ádám Fischl Mónika Kisfaludy Zsófia Oláh Tibor Szabó Mónika Vermes Tímea
Balogh Bodor Attila Földes Tamás Kocsis Dénes Oszvald Marika Szabó P. Szilveszter Zábrádi Annamária
Bardóczy Attila Frankó Tünde Kolti Helga Ottlik Ádám Szendy Szilvi
Barkóczi Sándor Füredi Nikolett Kovács Zsuzsa Pálfalvy Attila Szentmártoni Norman
Benkóczy Zoltán Gergely Róbert Kristóf István Papadimitriu Athina Szerényi László
Béres Attila Gömöri András Máté Laki Péter Peller Anna Szinetár Dóra
Boncsér Gergely Gubik Petra Langer Soma Peller Károly Szolnoki Tibor
Bordás Barbara Homonnay Zsolt Lehoczky Zsuzsa Péter Richárd Szomor György
Csengeri Ottília Jantyik Csaba Lévai Enikő Petridisz Hrisztosz Szulák Andrea
Csere László Janza Kata Lukács Anita Polyák Lilla Udvarias Katalin
Csonka András Jenes Kitti Magócs Ottó Prescsák Zita Udvaros Dorottya
Csuha Lajos Jordán Tamás Melis Gábor Sánta László Ullmann Zsuzsa
Dancs Annamari Kádár Szabolcs Mészáros Árpád Zsolt Serbán Attila Vadász Zsolt
Dézsy Szabó Gábor Kállay Bori Miklós Attila Siménfalvy Ágota Vágó Bernadett

Igazgatói (1923-tól)[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Operettszínház témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap