Városmajori Szabadtéri Színpad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Városmajori Szabadtéri Színpad
Korábbi nevek: Szabadtéri Mozi, Kultúrszínpad, Szabad Tér Színház
Település Budapest
Cím 1122 Budapest, Városmajor 6835/17 hrsz.
Építési adatok
Megnyitás 1922. július 30.
Tervező Révész Artúr
Hasznosítása
Felhasználási terület szabadtéri színpad
Elhelyezkedése
Városmajori Szabadtéri Színpad (Budapest)
Városmajori Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 01′ 11″
Városmajori Szabadtéri Színpad weboldala

A Városmajori Szabadtéri Színpad Budapest egyik szabadtéri színpada. Városmajorban fekszik, nem messze a Széll Kálmán tértől.

Előzmények[szerkesztés]

A Városmajorban már az 1780-as években mulatságokat rendeztek.

1825 – megjelentek az első mutatványos bódék.

A városmajori vurstli fénykora az 1830-as, 1840-es évekre esett.

1849 után – a parkot elhanyagolták, a mulatságok is szüneteltek.

1870 – a Városmajorban ismét megélénkült az élet; csütörtökönként katonazenekar muzsikált.

1886 – Buda felszabadulásának 200. évfordulóján nagy népünnepélyt rendeztek. A 19. század végéig a vurstli folyton gyarapodott, még hullámvasutat is építettek.

1899 után – újabb mutatványosoknak már nem adtak engedélyt.

1920 – megkezdték a Városmajor mai karakterének megteremtését; kialakították az első játszóteret.

Szabadtéri mozi 1922 - 1950[szerkesztés]

1922. július 30. – megnyitotta kapuit a Révész Artúr tervei szerint készült szabadtéri mozi.

A Színházi Élet 1922/32. száma így tudósított a nevezetes eseményről: „A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Park mozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elől tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről. A nézőtéren kényelmes páholysorokat alakítottak ki és kerti székeket helyeztek el.”

Kultúrszínpad 1950 - 1965[szerkesztés]

A második világháború után 1950-től – a XII. kerületi tanács műsoros esteket rendezett a Városmajorban.

1952. július 13. – ez az első pontos előadás-adat: a Madách Színház Tabi László A pirossapkás lány című darabját adta elő.

1952. július 26. – balett-estet rendeztek

1952. augusztus 10. – vidám politikai kabarét játszottak amatőr színészek.

Kezdetben a színpad munkáját a XII. kerületi tanács népművelési osztálya irányította. A népművelési osztály állította össze havonta a színpad műsortervét, „széles nyilvánosság” bevonásával. A színpad vezetőjét munkájában a Népművelési Állandó Bizottság és az 1955-ben Rózsahegyi Kálmán színművész vezetésével megalakított Társadalmi Vezetőség segítette. A színpadon elsősorban gyermekprogramokat – mesedélelőtt, bábelőadás – és ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Az esti műsorok összeállításakor is számítottak a kerületi öntevékeny kultúrcsoportok legjobbjaira.

1963. július 27. és 28. – a kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka: Marcel Achard A féleszű lány és Bertolt Brecht Koldusopera című színjátékát adták elő.

1964 – újdonság, hogy az esztrádműsorok helyett immár tizennégy vidéki színházi bemutatót láthatott a Városmajori Szabadtéri Színpad közönsége.

1965 – a Városmajori Szabadtéri Színpad rekonstrukciója: 1,2 millió forintos beruházással új öltözőket alakítottak ki, s ekkor készült az igazgatóság épülete. A felújított színpad szenzációjának szánták a veszprémi Petőfi Színház vendégjátékát, William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának húsz előadását. A közönség azonban távol maradt, végül csak kilenc előadást tartottak.

Városmajori Szabadtéri Színpad 1966 - 1990[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: '55..[1]

1966. január 1. – a Fővárosi Tanács megalapította a Fővárosi (1970-től: Budapesti) Szabadtéri Színpadok Igazgatóságát, amely három: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budai Parkszínpad működését irányította. Kerék Antal igazgató vezetésével a három színpad önálló arculatát is kialakították. A Városmajori Szabadtéri Színpadon könnyed bohózatokat, zenés vígjátékokat mutattak be elsősorban.

1966. július 9. – a Városmajori Szabadtéri Színpad első önálló produkciója – Maccius Plautus: Szamárvásár. A kétrészes zenés komédiát Huszár Klára rendezte.

Bár a következő néhány évben még az volt a jellemző, hogy a fővárosi kőszínházak és a vidéki társulatok nagy sikereit adták elő a Városmajorban, egyre több nyári bemutatót tartottak. Elsősorban bohózatok szerepeltek a repertoáron, melyeket ekkoriban csak ezen a nyári játszóhelyen láthatott a közönség.

1967 – a József Attila Színház Pierre Barillet – Jean-Pierre Grédy A kaktusz virága című sikerdarabját játszotta.

1970. július 3. – színre került Brandon Thomas – Aldobolyi Nagy György – Szenes Iván Charley nénje című énekes vígjátéka (rendező: Kerényi Imre), a Városmajori Szabadtéri Színpad történetének egyik legnagyobb sikere. Ezt követően évről évre hasonló zsánerű műveket tűztek műsorra.

1987–1991 – a Városmajor Szabadtéri Színpad kertmoziként működött.

Szabad Tér Színház 1990 - 2010[szerkesztés]

1990. március 1-jétől a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága a Szabad Tér Színház nevet vette fel.

1992–1993 – a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Vidám Színpad előadásai kerültek színre. Például Szenes Andor Weekend (1992); William Somerset Maugham – Nádas Gábor – Szenes Iván Imádok férjhez menni (1992) című színjátéka.

1997 – a Városmajori Szabadtéri Színpadon továbbra is szórakoztató előadásokat láthat a publikum; vidéki társulatok és fővárosi művészek alkalmi vállalkozásainak előadásában operettek, vígjátékok, bohózatok váltják egymást. Bemutatkozhatott a Petőfi Musical Stúdió és a Lakner Bácsi Gyermekszínháza, a Körúti Színház, a Fogi Bulvárszínház, a Pódium Színház, a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínháza.

2010 tavasza – esővédő tetőt építettek a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőtere és színpada fölé.

2012 – A Szerencsés flótás című kortárs operettet, Fényes Szabolcs, Farkas Róbert, Békeffy István és Szenes Iván művét Vajdai Vilmos rendezésében a HOPPart Társulat, a TÁP Színház és a Budapest Bár közösen vitte színre.

2012 – A Szabad Tér Színház önálló produkcióként, magyarországi ősbemutatóként viszi színre Warren Adler: A rózsák háborúja című népszerű színdarabját Détár Enikő és Rékasi Károly főszereplésével, Sediánszky Nóra rendezésében. Az előadás számos vidéki városban turnézott és bekerült a József Attila Színház repertoárjára.

2013. augusztus 3. – Hábetler András rendezésében színre került Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című vígoperája. Ez volt egyúttal a Városmajori Szabadtéri Színpad első operabemutatója.

2013 – először rendezték meg ezen a néven a Városmajori Színházi Szemlét, melynek programját hivatalos válogatók állították össze, kizárólag a nem budapesti színházak aktuális évadának legjobb szórakoztató előadásaiból válogatva. A felkért szakemberekből álló zsűri és a közönség pénz- és emléktárgy jutalommal járó díjakat osztott ki. A Legjobb előadás a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Liliomfi című előadása volt, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Az intézmény vezetői[szerkesztés]

  • Vasady Balog Lajos (1965–1968)
  • Kerék Antal (1969–1971; 1965–1968 ügyvezető igazgató)
  • Fodor Lajos (1972–1974)
  • Katona Ferenc (1975–1982)
  • Marton László (1984–1985)
  • Koltay Gábor (1986–2003)
  • Bán Teodóra (2003–)

Készítette: Csiszár Mirella és Gajdó Tamás, OSZMI – a Szabad Tér Színház megbízásából.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017 május 1-i lekérdezés

Források[szerkesztés]