Városmajori Szabadtéri Színpad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Városmajori Szabadtéri Színpad története a kezdetektől, egészen napjainkig.

Előzmények[szerkesztés]

A Városmajorban már az 1780-as években mulatságokat rendeztek.

1825 – megjelentek az első mutatványos bódék.

A városmajori vurstli fénykora az 1830-as, 1840-es évekre esett.

1849 után – a parkot elhanyagolták, a mulatságok is szüneteltek.

1870 – a Városmajorban ismét megélénkült az élet; csütörtökönként katonazenekar muzsikált.

1886 – Buda felszabadulásának 200. évfordulóján nagy népünnepélyt rendeztek. A 19. század végéig a vurstli folyton gyarapodott, még hullámvasutat is építettek.

1899 után – újabb mutatványosoknak már nem adtak engedélyt.

1920 – megkezdték a Városmajor mai karakterének megteremtését; kialakították az első játszóteret.

Szabadtéri mozi 1922 - 1950[szerkesztés]

1922. július 30. – megnyitotta kapuit a Révész Artúr tervei szerint készült szabadtéri mozi.

A Színházi Élet 1922/32. száma így tudósított a nevezetes eseményről: „A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Park mozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elől tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről. A nézőtéren kényelmes páholysorokat alakítottak ki és kerti székeket helyeztek el.”

Kultúrszínpad 1950 - 1965[szerkesztés]

A második világháború után 1950-től – a XII. kerületi tanács műsoros esteket rendezett a Városmajorban.

1952. július 13. – ez az első pontos előadás-adat: a Madách Színház Tabi László A pirossapkás lány című darabját adta elő.

1952. július 26. – balett-estet rendeztek

1952. augusztus 10. – vidám politikai kabarét játszottak amatőr színészek.

Kezdetben a színpad munkáját a XII. kerületi tanács népművelési osztálya irányította. A népművelési osztály állította össze havonta a színpad műsortervét, „széles nyilvánosság” bevonásával. A színpad vezetőjét munkájában a Népművelési Állandó Bizottság és az 1955-ben Rózsahegyi Kálmán színművész vezetésével megalakított Társadalmi Vezetőség segítette. A színpadon elsősorban gyermekprogramokat – mesedélelőtt, bábelőadás – és ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Az esti műsorok összeállításakor is számítottak a kerületi öntevékeny kultúrcsoportok legjobbjaira.

1963. július 27. és 28. – a kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka: Marcel Achard A féleszű lány és Bertolt Brecht Koldusopera című színjátékát adták elő.

1964 – újdonság, hogy az esztrádműsorok helyett immár tizennégy vidéki színházi bemutatót láthatott a Városmajori Szabadtéri Színpad közönsége.

1965 – a Városmajori Szabadtéri Színpad rekonstrukciója: 1,2 millió forintos beruházással új öltözőket alakítottak ki, s ekkor készült az igazgatóság épülete. A felújított színpad szenzációjának szánták a veszprémi Petőfi Színház vendégjátékát, William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának húsz előadását. A közönség azonban távol maradt, végül csak kilenc előadást tartottak.

Városmajori Szabadtéri Színpad 1966 - 1990[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: '55.[1].

1966. január 1. – a Fővárosi Tanács megalapította a Fővárosi (1970-től: Budapesti) Szabadtéri Színpadok Igazgatóságát, amely három: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budai Parkszínpad működését irányította. Kerék Antal igazgató vezetésével a három színpad önálló arculatát is kialakították. A Városmajori Szabadtéri Színpadon könnyed bohózatokat, zenés vígjátékokat mutattak be elsősorban.

1966. július 9. – a Városmajori Szabadtéri Színpad első önálló produkciója – Maccius Plautus: Szamárvásár. A kétrészes zenés komédiát Huszár Klára rendezte.

Bár a következő néhány évben még az volt a jellemző, hogy a fővárosi kőszínházak és a vidéki társulatok nagy sikereit adták elő a Városmajorban, egyre több nyári bemutatót tartottak. Elsősorban bohózatok szerepeltek a repertoáron, melyeket ekkoriban csak ezen a nyári játszóhelyen láthatott a közönség.

1967 – a József Attila Színház Pierre Barillet – Jean-Pierre Grédy A kaktusz virága című sikerdarabját játszotta.

1970. július 3. – színre került Brandon Thomas – Aldobolyi Nagy György – Szenes Iván Charley nénje című énekes vígjátéka (rendező: Kerényi Imre), a Városmajori Szabadtéri Színpad történetének egyik legnagyobb sikere. Ezt követően évről évre hasonló zsánerű műveket tűztek műsorra.

1987–1991 – a Városmajor Szabadtéri Színpad kertmoziként működött.

Szabad Tér Színház 1990 - 2010[szerkesztés]

1990. március 1-jétől a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága a Szabad Tér Színház nevet vette fel.

1992–1993 – a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Vidám Színpad előadásai kerültek színre. Például Szenes Andor Weekend (1992); William Somerset Maugham – Nádas Gábor – Szenes Iván Imádok férjhez menni (1992) című színjátéka.

1997 – a Városmajori Szabadtéri Színpadon továbbra is szórakoztató előadásokat láthat a publikum; vidéki társulatok és fővárosi művészek alkalmi vállalkozásainak előadásában operettek, vígjátékok, bohózatok váltják egymást. Bemutatkozhatott a Petőfi Musical Stúdió és a Lakner Bácsi Gyermekszínháza, a Körúti Színház, a Fogi Bulvárszínház, a Pódium Színház, a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínháza.

2010 tavasza – esővédő tetőt építettek a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőtere és színpada fölé.

2012 – A Szerencsés flótás című kortárs operettet, Fényes Szabolcs, Farkas Róbert, Békeffy István és Szenes Iván művét Vajdai Vilmos rendezésében a HOPPart Társulat, a TÁP Színház és a Budapest Bár közösen vitte színre.

2012 – A Szabad Tér Színház önálló produkcióként, magyarországi ősbemutatóként viszi színre Warren Adler: A Rózsák háborúja című népszerű színdarabját Détár Enikő és Rékasi Károly főszereplésével, Sediánszky Nóra rendezésében. Az előadás számos vidéki városban turnézott és bekerült a József Attila Színház repertoárjára.

2013. augusztus 3. – Hábetler András rendezésében színre került Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című vígoperája. Ez volt egyúttal a Városmajori Szabadtéri Színpad első operabemutatója.

2013 – először rendezték meg ezen a néven a Városmajori Színházi Szemlét, melynek programját hivatalos válogatók állították össze, kizárólag a nem budapesti színházak aktuális évadának legjobb szórakoztató előadásaiból válogatva. A felkért szakemberekből álló zsűri és a közönség pénz- és emléktárgy jutalommal járó díjakat osztott ki. A Legjobb előadás a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Liliomfi című előadása volt, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Az intézmény vezetői:

Vasady Balog Lajos (1965–1968)

Kerék Antal (1969–1971; 1965–1968 ügyvezető igazgató)

Fodor Lajos (1972–1974)

Katona Ferenc (1975–1982)

Marton László (1984–1985)

Koltay Gábor (1986–2003)

Bán Teodóra (2003–)

Készítette: Csiszár Mirella és Gajdó Tamás, OSZMI – a Szabad Tér Színház megbízásából.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

www.szabadter.hu

  1. 2017 május 1-i lekérdezés