Jekatyerinburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jekatyerinburg
EKB Montage 2017.png
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg zászlaja
Jekatyerinburg zászlaja
egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)'
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanySzverdlovszki terület
Alapítás éve1723
Polgármester Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics
Irányítószám 620000–620999
Körzethívószám 343
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 468 833 fő (2018)[1][2] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság270 m
Terület491 km²
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Jekatyerinburg (Oroszország)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′Koordináták: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′
Jekatyerinburg (Szverdlovszki terület)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
Jekatyerinburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jekatyerinburg témájú médiaállományokat.

Jekatyerinburg (oroszul: Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.

A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Fekvése[szerkesztés]

Jekatyerinburg már Ázsiában, a transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001. évi szabályozás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′.

Története[szerkesztés]

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. Ez az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet, ahol Oroszország pénzérméi készültek egészen az októberi forradalomig.

A forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. 1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a helyi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

A város hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdőeredetű lépfenefertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők ekkor értették meg, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) előállító gyár működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC)[4]

Közlekedés[szerkesztés]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg , amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.

Vasút[szerkesztés]

Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.

Városi közlekedés[szerkesztés]

Jekatyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.

Egészségügy[szerkesztés]

2016-ra a másfélmilliós lakosság 1,8%-a, vagyis 27 000 egyén HIV-fertőzött, a megelőző intézkedések hiányosságai miatt.[5]

Egyéb intézmények[szerkesztés]

A városban 25 országnak működik konzulátusa, mások mellett itt található Magyarország jekatyerinburgi főkonzulátusa is.

A város szülöttei[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Jekatyerinburg éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)5,89,417,328,833,435,638,837,231,924,713,58,638,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−9,1−6,81,09,817,423,024,421,114,56,8−2,8−7,97,7
Átlaghőmérséklet (°C)−12,6−11,1−3,84,311,317,119,015,99,83,4−5,8−11,03,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−15,7−14,5−7,60,06,212,114,411,96,4−0,7−8,3−13,7−0,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−44,6−42,4−39,2−21,8−13,5−2,31,5−1,0−9,0−26,6−39,2−46,7−46,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)262020285074897258393328537
Forrás: [1]


Testvértelepülések[szerkesztés]

Külső kapcsolatok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2018. július 26., http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar, 2018. július 25., https://web.archive.org/web/20180726010024/http://www.gks.ru/free_doc/doc_2018/bul_dr/mun_obr2018.rar
  2. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  3. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Meselson MS et al. 1994. The Sverdlovsk Anthrax Outbreak of 1979. Science, 266(5188), 1202-1208.
  5. 24. hu: HIV-járvány van Jekatyerinburgban