Transzszibériai vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Transzszibériai vasútvonal
A Transzszibériai vasútvonal útvonala
Hossz: 9288,2 km
Nyomtávolság: 1520 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Transzszibériai vasútvonal témájú médiaállományokat.
Moszkva, Jaroszlavszkij pályaudvar
54 Frjazevo
70 Szergijev Poszad
90 Orehovo-Zujevo
112 Alekszandrov
126 Petuski
191 Vlagyimir
Nyerl
224 Rosztov
240 Novki
Kljazma
255 Kovrov
282 Jaroszlavl
290 Volga
315 Vjaznyiki
356 Danyilov
362 Gorohovec
Kljazma
393 Ljubim
407 Dzerzsinszk
440 Nyizsnyij Novgorod
Volga
449 Buj
500 Galics
509 Szemjonov
546 Antropovo
569 Vetluzsszkij
Vetluga
570 Nyikolo-Poloma
598 Nyeja
623 Ureny
651 Manturovo
680 Sahunyja
Vetluga
699 Sarja
746 Ponazirevo
760 Jezsiha
794 Leninszkoje
817 Szvecsa
869 Kotyelnyics
871 Vjatka
888 Mirnij
915 Oricsi
956 Kirov
1432 Káma
1436 Perm
1777 Európa és Ázsia határa
1816 Jekatyerinburg
2138 Tyumeny
2215 Tobol
2708 Irtis
2712 Omszk
3332 Ob
3335 Novoszibirszk
3499 Tom
3912 Csulim
4098 Krasznojarszk
4100 Jenyiszej
4515 Tajset Bajkál–Amur-vasútvonal
4938 Oka
5185 Irkutszk
5618 Szelenga
5642 Ulan-Ude
5655 Transzmongol vasútvonal
6199 Csita
6312 Tarszkaja Kínai keleti vasútvonal
8351 Birobidzsan
8512 Amur
8521 Habarovszk
8935 Usszuri
Kínai keleti vasútvonal  Kína felé
9177 Usszurijszk
9179 Komarovka
9180 Szahzavod
9183 9183 km
9190 Banyevurovo
Bojevka
9193 9194 km
9198 Baranovszkij
9200 Baranovszkij–Haszan-vasútvonal  Észak-Korea felé
9288 Vlagyivosztok

A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai és 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.[1]

A vasútvonal induló állomása a Jaroszlavszkij pályaudvar Moszkvában; a végállomás Vlagyivosztok pályaudvara. A vasútvonal eredeti hossza - a forradalmat megelőzően - Szentpétervár és Vlagyivosztok között 9508 km volt.[1]

A Transzszibériai vasútvonal, széles nyomtávú (1520 mm), kétvágányú, teljes hosszán villamosított (nagyobbrészt 25 kV 50 Hz-cel, kisebbrészt 3kV egyenárammal).[1]

A Transzszibériai vasút építése[szerkesztés]

A vasút építése az Usszuri közelében, 1895-ben

A vasútvonal építését 1891. május 31-én Vlagyivosztokban Nyikolaj Alekszandrovics trónörökös, a későbbi II. Miklós cár jelenlétében kezdték. A teljes vaspálya 1901. november 3-ra készült el, amikor a keleti és nyugati irányból haladó építők találkoztak.

Az első vasúti szerelvények Szentpétervár és a távol-keleti Vlagyivosztok között 1903 júliusában indultak, a Transzszibériai vasútvonalat hivatalosan 1903. július 13-án adták át a forgalomnak. A vasútvonal megnyitásakor a szerelvényeket a Bajkál-tavon még vasúti komp segítségével juttatták át.

1904, telén az orosz–japán háború kezdetén, a sürgőssé váló szállítások miatt, 42 verszta (45 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat és a vasúti kocsikat ezen a szakaszon lovakkal húzták át.[2]

1905. október 29-ére készült el a Bajkál-tavat elkerülő szakasz. Ettől a dátumtól kezdve a vasúti szerelvények akadály nélkül haladhatnak az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. A közel 12 évig tartó építkezés (1891-1903) 1 455 413 000 arany rubeljába került az Orosz Birodalomnak.

Az útvonal[szerkesztés]

A Transzszibériai vasútvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 7000 km-es, míg észak-déli irányba 3500 km-es távolságot tesz meg, 8 időzónát keresztez. A vasútvonal mentén 87 város található, azaz nagyjából 110 km-enként egy-egy.

A Moszkvából induló Oroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat. A visszaút időtartama 148 óra 27 perc.

A vasút déli vonalán közlekedik a HarkovVlagyivosztok gyorsvonat, melynek menetideje 173 óra 11 perc.

Legjelentősebb városok[szerkesztés]

Legjelentősebb folyók[szerkesztés]

Az útvonala mentén a Transzszibériai vasút 16 jelentős folyót keresztez: Volga, Vjatka, Káma, Tobol, Irtis, Ob, Tom, Csulim, Jenyiszej, Oka, Szelenga, Zeja, Bureja, Amur, Hor, Usszuri.

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A vasútvonal mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Main information (angol nyelven). Trans-Siberian Web Encyclopedia, 2001. május 12. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
  2. Железная дорога по льду Байкала (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 25.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Blaise Cendrars: A transszibériai expressz, és a franciaországi kis Johanna prózája (1913)
  • Transz-Szibéria - mozifilm egy kalandos vonatutazásról