Perm (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Perm (Пермь)
Perm Russia.jpg
Perm címere
Perm címere
Perm zászlaja
Perm zászlaja
egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
Alapítás éve1723
Polgármester Dmitrij Szamojlov
Irányítószám 614000–614999
Körzethívószám (+7) 342
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 048 005 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság171 m
Terület799,68 km²
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Perm (Oroszország)
Perm
Perm
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′Koordináták: é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′
Perm (Permi határterület)
Perm
Perm
Pozíció a Permi határterület térképén
Perm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat.

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése[szerkesztés]

A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.

Története[szerkesztés]

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Oktatás, Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.

Érdekesség[szerkesztés]

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.

Perm testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)

Források[szerkesztés]