Perm (település)
| Perm (Пермь) | |||
 | |||
| |||
| egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Alapítás éve | 1723 | ||
| Polgármester | Dmitrij Szamojlov | ||
| Irányítószám | 614000–614999 | ||
| Körzethívószám | 342 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 048 005 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 171 m | ||
| Terület | 799,68 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+6) | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Perm
Pozíció Oroszország térképén
| |||
| é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′ | |||
Perm
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Perm weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat. | |||
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.
Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése[szerkesztés]
A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.
Története[szerkesztés]
A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.
Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.
A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.
1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Oktatás, Kultúra[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.
Érdekesség[szerkesztés]
1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.
Perm testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)
Források[szerkesztés]
- Perm honlapja (oroszul)
|
