Duisburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duisburg
Duisburg - Schwanentorbrücke 1.jpg
Duisburg címere
Duisburg címere
Duisburg zászlaja
Duisburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Düsseldorf
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám 47001–47279
Körzethívószám
  • 02066
  • 02841
  • 02151
  • 0203
  • 02065
Rendszám DU
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 487 839 fő (2014. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 2096 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 33 m
Terület 232,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duisburg (Németország)
Duisburg
Duisburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′
Duisburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Sound Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése[szerkesztés]

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története[szerkesztés]

Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehett itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.

A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655-1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.

Gazdaság[szerkesztés]

A város földrajzi fekvése: - az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti- és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászatra és az acéliparra (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti- postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

A duisburgi kikötőhálózat

Politika[szerkesztés]

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-én maffia-leszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[2]

A Love-Parade-Katasztrófa[szerkesztés]

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt, több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

A gyászos emlékű Loveparádé helyszíne
Duisburg population.svg

Híres duisburgiak[szerkesztés]

  • Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512-1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
  • August Thyssen iparmágnás
  • Franz Haniel iparmágnás
  • Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
  • Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914-1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
  • Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacítású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötőáruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
  • Városháza (Rathaus) - 1897-1902 közörr épült klasszicista stílusban.
  • Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
  • Megváltó temploma (Salvatorkirsche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
  • Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú hgíd liftszerűen felemelkedik.
  • Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.
Duisburg címere a Tanácsházán
A Megváltó temploma (protetáns)
A Boldogasszony temploma (katolikus)
A zsidó kultúrközpont

A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.