Duisburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duisburg
Duisburg - Schwanentorbrücke 1.jpg
Duisburg címere
Duisburg címere
Duisburg zászlaja
Duisburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Düsseldorf
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám 47001–47279
Körzethívószám 02066
02841
02151
0203
02065
Rendszám DU
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 487 839 fő +/-
Népsűrűség 2096 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 33 m
Terület 232,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duisburg (Németország)
Duisburg
Duisburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′
Duisburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Sound Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehett itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.

A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655-1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város földrajzi fekvése: - az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti- és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászatra és az acéliparra (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti- postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

A duisburgi kikötőhálózat

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-án maffia-leszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[1]

A Love-Parade-Katasztrófa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt, több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

A gyászos emlékű Loveparádé helyszíne
Duisburg population.svg

Híres duisburgiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512-1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
  • August Thyssen iparmágnás
  • Franz Haniel iparmágnás
  • Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
  • Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914-1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
  • Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://old.hirado.hu/videotar/?id=7492%7C A Cosa nostra leszámolása

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacítású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötőáruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
  • Városháza (Rathaus) - 1897-1902 közörr épült klasszicista stílusban.
  • Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
  • Megváltó temploma (Salvatorkirsche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
  • Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú hgíd liftszerűen felemelkedik.
  • Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.
Duisburg címere a Tanácsházán
A Megváltó temploma (protetáns)
A Boldogasszony temploma (katolikus)
A zsidó kultúrközpont

A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.