Észak-Rajna-Vesztfália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Észak-Rajna-Vesztfália
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja
Észak-Rajna-Vesztfália címere
Észak-Rajna-Vesztfália címere
Locator map North Rhine-Westphalia in Germany.svg

Fővárosa Düsseldorf
é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″
Legnagyobb város Köln
Államforma szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök Hannelore Kraft (SPD)
Hatalmon lévő párt SPD/Zöldek koalíció
Hivatalos nyelv német
Beszélt nyelvek német
Tagság Climate Alliance
Népesség
Népszámlálás szerint 17 572 000 fő (2013. dec. 31.)[1]
Becsült17 638 098 fő (2014)
Népsűrűség517 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34 110,26 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem euró
Nemzetközi gépkocsijel D
Internet TLD.de
Villamos hálózat 230 V 50 Hz
Közlekedés iránya jobboldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Rajna-Vesztfália témájú médiaállományokat.

Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Németország északnyugati részén elhelyezkedő tartomány. Fővárosa Düsseldorf.

Északon és északkeleten Alsó-Szászországgal, délkeleten Hessennel, délen Rajna-vidék-Pfalzcal, nyugaton Belgiummal és Hollandiával szomszédos. Körülbelül 17,6 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 110 km²-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.

A Ruhr-vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.

Földrajz[szerkesztés]

Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:

  • Délen a Rajnai-palahegység, a folyó bal partján a Nordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja.
  • Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).

E hegyi tájaktól északra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például a Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.

A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a Rajna, a Maas és a Weser. E jelentős vízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az Elbával és az Oderával.

A folyókon számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.

Története[szerkesztés]

Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án a megszüntetett Poroszország egyes részeiből, Vesztfália tartományból és a Rajnai tartomány északi részéből. 1947. január 21-én az apró Lippe államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát népszavazás hagyta jóvá.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Oktatás és kutatás[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Észak-Rajna-Vesztfália szíve a Ruhr-vidék. A hatalmas szén- és acélipari régió Németország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar. A második világháború után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentőssé vált a textil-, valamint a feldolgozóipar is.

Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme.

Az ipar mellett mezőgazdasága is jelentős, hiszen a tartomány földterületének 78%-a szántó, legelő és erdő; egyes vidékeit az ország legtermékenyebb tájai közé sorolják.

Egyes részein, például Münsterlandban, a Teutoburgi-erdő környékén vagy a délkeleti fekvésű Sauerlandban csak kevés ipari létesítmény található.

Kultúra és szabadidő[szerkesztés]

A vidék gazdag kulturális értékekben, műemlékekben és műkincsekben is. Itt található Bonn, amely többek között számos gazdasági tanácskozás és tudományos kongresszus színhelye, emellett zenei élete is igen élénk. Nemzetközi zeneéletének kiemelkedő eseménye a város nagy szülöttének, Ludwig van Beethovennek emlékére a Beethovenhalléban kétévente rendezett ünnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), és 120-190 különféle hangversenyt szerveznek itt évente.

A régmúlt korok emlékeit gondosan ápolják a tartományban. Hagyományaik, népszokásaik közül mindenekelőtt kiemelkedő a november 11-i Márton napi ünnepség: Márton volt a Merovingok és frankok védőszentje, a Rajna-vidék falvaiban őt ünneplik e nap estéjén vidám felvonulásokkal, lámpás és fáklyás menetekkel. A tartomány minden részén hagyományos népünnepély az úgynevezett "lövészverseny", valamint elsősorban a katolikusok lakta vidékeken a "karnevál". A karneválok központja a Rajna-vidékén Köln, Vesztfáliában Münster.

A tartományban jelentős szerepe van az idegenforgalomnak is, részben nevezetes gyógyfürdői miatt, amelyekben legfőképp Weserbergland gazdag. Sok turistát vonzanak a tartomány erdői, természetvédelmi területei, parkjai és üdülőhelyei. A kirándulókat jól jelzett turistautak sűrű hálózata szolgálja.

Világörökségi helyszínek[szerkesztés]

Lásd még: Németország világörökségi helyszínei

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]