Ugrás a tartalomhoz

Gaziantep (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaziantep (Antep)
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióDélkelet-anatóliai
TartományGaziantep
Rangtartományi székhely
PolgármesterFatma Şahin
Irányítószám27000-27900[1]
Körzethívószám00 90 342
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 1 567 205 fő (2017. dec. 31.)
  • 853 513 fő (2000)
  • 1 775 904 fő (2021. dec. 31.)[2]
  • 1 278 676 fő (2009. dec. 31.)[2]
  • 1 680 723 fő (2022. dec. 31.)[2]
  • 1 421 457 fő (2013. dec. 31.)[2]
  • 603 434 fő (1990)
  • 478 635 fő (1985)
  • 374 290 fő (1980)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság850 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 03′ 46″, k. h. 37° 22′ 45″37.062778°N 37.379167°EKoordináták: é. sz. 37° 03′ 46″, k. h. 37° 22′ 45″37.062778°N 37.379167°E
Gaziantep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep témájú médiaállományokat.

Gaziantep (korábbi nevén Antep; oszmán-törökül Ayintap) Törökország Gaziantep tartományának székhelye. A város Törökország hatodik legnagyobb városa, és a Délkelet-anatóliai régió legnépesebb települése. Jelentős a pisztáciatermelése; a növény török neve (antep fıstığı) is a város nevéből származik. A város labdarúgócsapata, a Gaziantepspor az első osztályban szerepel. A városnak 1976 óta saját repülőtere van, mely 1993 óta nemzetközi járatokat is fogad.[3]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Az ókorban Doliche vagy Dolichenus néven ismerték, kurdul Dîloknak hívták. Az arabok, szeldzsuk törökök és az oszmánok Ajn Táb (ʿAyn Tāb, modern török írással Ayintap) néven hivatkoztak rá. A város a török függetlenségi háború idején hosszú ideig küzdött a francia megszállás ellen, ezért a török parlament 1921. február 8-án a Gazi, azaz „hős” nevet ajándékozta Antepnek.[4]

Története

[szerkesztés]

Gaziantepet a világ legrégebben, megszakítás nélkül lakott települései közé sorolják. Az ókori Dolichenus (törökül Dülük) nevű település a mai várostól 12 km-re fekszik, a Szíriát és Mezopotámiát Belső-Anatóliával összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Kr. e. 1800 és 1200 között a Hettita Birodalom részét képezte, majd asszír kézre került. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor hódította meg. Kr. e 190-ben a Római Birodalomhoz csatolták, Kr. u. 395-ben pedig Bizánc fennhatósága alá került.

A bizánci időkben a terület határvidék volt, a bizánci-arab összecsapások gyakori helyszíne, így várat emeltek a terület védelmére. 499-ben az Urfát és Diyarbakırt is érintő földrengés a várat földig rombolta, I. Justinianus (527–565) idején építették újjá. A bizánciak Tolonbh néven ismerték a várost, nem tudni, mikor kezdték el az Antep nevet használni.

1067-ben az Anatóliába betörő szeldzsuk törökök Antakyával együtt Antepet is meghódították. 1098-ban a keresztesek uralma alá került, akiktől a moszuli Núr ad-Dín atabég hódította vissza a területet 1149-ben. 1157-ben a szeldzsuk II. Kılıçarslan hódította meg a várost. 1259-ben Antep az elsők között került mongol kézre, akiket Kutuz mamlúk szultán győzött le egy évvel később a palesztinai Ajn Dzsálút mellett. Az 1300-as években a terület az anatóliai emírségek (beylik) és a mamlúkok harca következtében többször is gazdát cserélt. 1497-ben a délkelet-anatóliai területekért folytatott harcba az oszmánok is beszálltak. Végül 1516-ban I. Szelim szultán véglegesen az Oszmán Birodalomhoz csatolta. 1870-ben kapott városi rangot.[5]

1919. január 15-én a mudroszi fegyverletétel 7. pontjában meghatározottak szerint az angol csapatok elfoglalták a várost. Októberben az angol csapatokat franciák váltották fel.

A köztársaság kikiáltásakor a város az újonnan létrehozott Gaziantep tartomány székhelye lett. 1987-ben a város – Isztambulhoz, Ankarához és İzmirhez hasonlóan – nagyvárosi önkormányzati rangot kapott.[5]

Gazdaság

[szerkesztés]

A területen élők egyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, a leghíresebb gaziantepi termény a pisztácia, törökül antep fıstığı („antepi mogyoró”). A török pisztácia minőségének javítása és felügyelete érdekében a török állam még egy pisztácia-kutatóintézetet is létrehozott.[6] Törökország 2002-ben 40 000 tonna pisztáciát termelt.[7]

A mezőgazdaság mellett fontos szerep jut az iparnak is, az itt található vállalatok 4%-át adják az ország ipari termelésének és az aktívan dolgozók csaknem 29%-ának adnak munkát. Az ipari területek mérete meghaladja a 12 millió négyzetmétert, textilipari, élelmiszeripari, műanyagipari, vegyipari és fémipari cégek tömörülnek itt.[8] A város, gyorsan növekvő gazdasága miatt az „anatóliai tigrisek” csoportjába tartozik.

A kézművesség ugyancsak fontos része a város és a tartomány gazdasági életének, az antepi kilim és szőnyeg mellett a népviseleti ruhadarabok és a jellegzetes török hangszer, a zurna is itt készül.[9]

Oktatás

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

A város látnivalói közül az egyik legrégebbi a 12 bástyás Antepi vár, melyet a bizánci időkben építettek. A város gazdag ókori történelmének maradványait az Archeológiai múzeumban lehet megtekinteni.[10] A tartomány Nizip körzetétől 10 km-re keletre, az Eufrátesz folyó partján fekszik Belkıs (Zeugma) ókori romvárosa; ennek mozaikjait mutatja be a Zeugmai Mozaikmúzeum.

Hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Gaziantep
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaziantep (település) témájú médiaállományokat.
  1. Gaziantep irányítószámai. [2009. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  2. a b c d https://www.citypopulation.de/en/turkey/gaziantep/_/2847__gaziantep/
  3. Ulaşım (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzat. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  4. Török függetlenségi háború (török nyelven). Török Kulturális Minisztérium. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  5. a b BELEDİYE TARİHÇESİ (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  6. Pistachio Research Institute (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. április 24.)[halott link]
  7. Global Pistachio Production and Marketing Challenges (angol nyelven). economics.ca. [2006. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  8. The Industry of Gaziantep (angol nyelven). gaziantep Chamber of Industry. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  9. Gaziantep El ve Ev Sanatları (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  10. Arkeoloji Müzesi (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)

Források

[szerkesztés]
  • Gaziantep Tarihçesi (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  • Milli Mücadele (török nyelven). Gaziantep Nagyvárosi Önkormányzata. (Hozzáférés: 2009. április 24.)[halott link]