Antalya (település)
| Antalya | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Földközi-tengeri |
| Tartomány | Antalya |
| Alapítás éve | i. e. 150 |
| Polgármester | Muhittin Böcek (CHP) |
| Irányítószám | 07x xx |
| Körzethívószám | 00 90 242 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 426 356 fő (2018) |
| Népsűrűség | 707 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 30 m |
| Terület | 1417 km² |
| Időzóna | TRT, UTC+3 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 36° 54′ 29″, k. h. 30° 41′ 44″36.908120°N 30.695560°EKoordináták: é. sz. 36° 54′ 29″, k. h. 30° 41′ 44″36.908120°N 30.695560°E | |
 | |
| Antalya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antalya témájú médiaállományokat. | |
Antalya török város, a Földközi-tenger egyik öblének partján, Antalya tartomány székhelye. Története a hellenisztikus időkre vezethető vissza, melyek tanúságát a közelben álló romok is mutatják. A várost gyűrűként öleli körül a Torosz-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő.
Antalya a Földközi-tenger gyöngye, a török riviéra fővárosaként is emlegetik.[1] Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A bizánci, római és szeldzsuk építészet és kultúra alapjai még mindig láthatóak az óvárosban.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Krisztus előtt a második században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját a számára: a földi paradicsomot.[2] Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az Attaleia, görögül Αττάλεια, nevet adta neki, mely később Adaliára, majd Antalyára módosult.[3]
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]II. Attalosz, Pergamon királya alapította i. e. 2. században, a környező ókori településekből.
A város jelképe a mecset az (oszloposan) hornyolt minarettel.
Éghajlat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az antalyai éghajlat mediterrán jellegű. Enyhe tele és forró nyara miatt szinte egész évben alkalmas a pihenésre. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,9 | 26,7 | 30,7 | 36,4 | 38,7 | 44,8 | 45,4 | 44,6 | 42,5 | 38,7 | 33,0 | 26,1 | 45,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,9 | 15,5 | 17,9 | 21,3 | 25,5 | 30,7 | 34,0 | 34,0 | 31,0 | 26,5 | 21,2 | 16,6 | 24,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,9 | 6,3 | 8,0 | 11,1 | 15,1 | 19,5 | 22,6 | 22,6 | 19,3 | 15,1 | 10,7 | 7,5 | 13,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −4,3 | −4,6 | −1,6 | 1,3 | 6,7 | 11,1 | 14,8 | 13,6 | 10,3 | 0,9 | 0,0 | −1,9 | −4,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 235 | 155 | 97 | 52 | 32 | 9 | 2 | 3 | 14 | 72 | 131 | 259 | 1062 |
| Havi napsütéses órák száma | 155 | 161 | 208 | 237 | 298 | 339 | 363 | 347 | 291 | 239 | 189 | 149 | 2975 |
| Forrás: Turkish State Meteorological Service[4] | |||||||||||||
Nyáron az idő forró és csapadékmentes. A törökök szerint húsz évente egyszer esik az eső a nyári szezonban. A tél enyhe és csapadékos. Antalya tengerparti területén szinte soha nem esik hó, a környező hegyekben viszont akár síelni is lehet. A hőmérséklet csak ritkán esik 10 °C alá. Az enyhe tél-végi időszakban akár egyszerre lehet síelni a hegyekben és fürdőzni a tengerben.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Belváros: A belvárosban a Yivli Minaret, a Kulliye és a Karaalioğlu park vonzza a látogatókat.
- A modern Régészeti Múzeuma rendkívül gazdag tárgyi emlékanyagot kiállító – környékről származó – történelem előtti-, neolit-, hettita-, görög- és római kori gyűjteményeiről vált híressé.
- Kaleiçi Múzeum:[5] 2007-ben került megnyitásra, az égei kultúrák gyűjteménye (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Merkezi) their annual journal.
- Kaleiçi régi kikötő
- Hadrianus-kapu
- Düden-vízesés
A város környékén
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Légi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Idegenforgalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tengerpartjának konyaalti és larai része jól ismert kristálytiszta vízéről. Ezek a látnivalók mindennapi túra keretében elérhetők a környező üdülővárosokból (Belek, Side, Perge, Manavgat és Alanya) is. A látnivalók listájára felkerülhetnek még a Kurşunlu- és Düden-vízesések is. Ezeken kívül hajóval érdemes lehet felkeresni a környék ókori romvárosait, Phaselist, Olympost, Adrasant és Kekovát is.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Szántó, Zoltán (2005). "Mediterrán sikertörténet: A török Riviéra" (PDF) (magyar nyelven). Complex magazin. 9.. o. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ Dizdaroglu, Tulin. "KALEIÇI - ANTALYA" (angol nyelven). 2008. szeptember 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ "A Walk Through Antalya's History" (angol nyelven). 2006. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ "Resmi İstatistikler: İllerimize Ait Genel İstatistik Verileri" (török nyelven). Turkish State Meteorological Service. Hozzáférés: 2019. január 13.
- ↑ Kaleiçi Museum
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Régészeti múzeum (Antalya)
- Antalya nem hivatalos oldala
- About Antalya(en)
- A török turizmusért felelős minisztérium oldalai Antalyáról
- Antalya Archiválva 2008. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Antalya látnivalók
- Turhan Can: Turkey Cradle of Civilization (p. 109) – Orient Publishing House Istanbul, 1994
