Amasya (település)
| Amasya | |
 | |
| Oszmán házak és sziklasír Amasyában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Fekete-tengeri |
| Tartomány | Amasya |
| Rang | város |
| Polgármester | İsmet Özarslan |
| Irányítószám | 05000 és 05999 között[1] |
| Körzethívószám | 00 90 358 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 114 921 fő (2021) |
| Körzet népessége | 128 703 fő[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság |
|
| Terület | 1730 km² |
| Időzóna | TRT, UTC+3 |
 | |
 é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′40.650000°N 35.833333°EKoordináták: é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′40.650000°N 35.833333°E | |
 | |
| Amasya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amasya témájú médiaállományokat. | |
Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa. Itt született Sztrabón ógörög földrajztudós.
Amasya 1730 km²-en terül el, magának a városnak 2000-ben mintegy 74 000 lakója volt.[3] 2008-ban a népesség 82 200 fő volt, a körzeté pedig 128 703[4]
Bár a város a tengerhez közel fekszik, magas fekvése miatt éghajlata szárazföldi, ezért nagyon megfelel például az alma termesztésére, amelyről a tartomány híres.
Fekvésének szépsége, historikus török faházai, gazdag történelmi hagyománya a turisták közt népszerűvé teszik Amasyát. A fölé tornyosuló sziklákba vájt sírokba Pontus királyait temették, a város uralkodókat, művészeket, tudósokat adott a világnak és hozzá kötődik Mustafa Kemal Atatürk életének egy fontos szakasza is.[5]
Néveredet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sztrabón szerint a város neve Amaszisz, az amazonok királynőjének nevét tükrözi, aki a legendák szerint itt élt.[6] A név keveset változott a történelem folyamán: a görög és római pénzérméken az Αμάσεια, Amaseia, Amassia és Amasia alakok fordulnak elő és a török hódítás sem okozott a névben jelentős változást.
Más feltevések szerint a név Ma istennő nevéből eredeztethető, akit többek között Kappadókiában is imádtak, a Ma vagy Ama jelentése pedig „anya”, azaz „anyaistennő”.[7]
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amasya a tengerszint felett mintegy 411 méter magasan, egy természeti szépségekben bővelkedő szűk folyóvölgyben helyezkedik el, amelyet csaknem függőleges sziklafalak, illetve a Canik és a Pontus hegycsúcsai szegélyeznek. Földrajzilag a város a Fekete-tenger partvidéke és Belső-Anatólia termékeny síksága közt épült, melyet a Tersakan, Çekerek és Yeşilırmak folyók öntöznek.
A városon keresztülfolyó Yeşilırmakot (ókori görög nevén Irisz) öt híd keresztezi. Amasya jórészt a déli parton fekszik, a folyó mentén elnyúlva. A völgy falai itt is meredekek, ezért lakhatatlanok. Így a folyó éles kanyarulatát követő település "V" alakot vesz fel.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 85 851 | 99 905 | 101 813 | 113 932 | 114 366 | 114 921 |
| 2007 | 2010 | 2015 | 2018 | 2020 | 2021 |
Turizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Amasya legértékesebb látnivalói a régi, Oszmán kori udvarházak. Az egyik legelegánsabb ilyen épület a Hazeranlar-ház, melyet 1872-ben építtetett Defterdar Hasan Talat Efendi, húga, Hazeran részére.[8] A városközponttól nyugatra található a tornyot és hellenisztikus kori falszakaszokat tartalmazó Amasyai vár, mely a Harşane-hegyre épült. A vár lábánál láthatóak az i. e. a harmadik századból származó Királyszikla-sírok, melyekben Sztrabón szerint pontoszi királyok nyugodtak. Az erődhöz sziklába vájt lépcsők visznek fel, a váron belül két sziklalépcső vezet a szikla belsejébe és lejjebb az emelkedőn még egy lépcső, amelyet a késő hellenisztikus korban ostrom idején vízhordásra használtak.[9][10] A környéken több termálforrás is található, és a város büszkélkedhet egy 1678-ban épült törökfürdővel is.[11] A várostól egy kilométerre délre, a fő út mellett egy sziklába vájt régi vízvezeték maradványai találhatók. A folyó mentén lefelé mintegy két kilométerre van egy Tes nevű főpap sziklába vájt sírja.[10]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A meredek völgyfalak miatt könnyen védhető település ősidők óta folyamatosan létezik.
A város az ókorban otthont adott a hettitáknak, phrügöknek, kimmereknek, lüdöknek és a perzsáknak. Kr. e. 333 és Kr. e. 26 közt Pontus királyainak fővárosa volt, virágzó hellénisztikus kultúrával.[12]
Magyar vonatkozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amasya érseki címét 1860-ban Lonovics József korábbi egri érsek töltötte be, akit az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcban való részvételéért itthon üldöztek, ezért elhagyni kényszerült hazáját.
Híres szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Amásziai Szent Tódor vértanú
- Adil Candemir birkózó
- Mahmut Demir birkózó
- Hamit Kaplan birkózó
- I. Szelim oszmán szultán
- Sztrabón
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Amasya postai irányítószámai". 2009. február 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. március 3.
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ "Coğrafi Yapı" (török nyelven). Amasya Önkormányzata. 2007. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ TUIK[halott link]
- ↑ "Amasya in the War of Independence" (angol nyelven). Amasya tartomány. Hozzáférés: 2009. február 13.[halott link]
- ↑ http://www.adelphiatravel.com/amasya.htm
- ↑ "The Origin of the name Amasya" (angol nyelven). Amasya tartomány. Hozzáférés: 2009. február 13.[halott link] Amasya (adelphiatravel.com)
- ↑ "Amasya Houses" (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ "Castles, Rock Tombs" (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. Hozzáférés: 2009. február 13.
- 1 2 The Princeton Encyclopedia of Classical Sites: Amaseia
- ↑ "Inn, Public baths and bazaars" (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. Hozzáférés: 2009. február 13.
- ↑ "Amasya Tarihi" (török nyelven). Amasya Önkormányzata. 2007. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. február 13.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- F. & E. Cumont, Studia Pontica II (1906) 146-71
- J.G.C. Anderson et al., Studia Pontica III.1 (1910) 109-48
- G. de Jerphanion, MélUSJ 13 (1928) 5-14, 41I
- G. E. Bean, “Inscriptions from Pontus,” Belleten 17 (1953) 167-72.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Amasya honlapja (törökül és angolul)
- Amasyai építészet, fotógyűjtemény
- Amasya, kis képgaléria a városról
