Amasya (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Amasya
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióFekete-tengeri
TartományAmasya
Rang város
Polgármester İsmet Özarslan
Irányítószám 05000 és 05999 között[1]
Körzethívószám 00 90 358
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 149 084 fő (2018)
Körzet népessége128 703 fő[2]
Földrajzi adatok
Terület1730 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Amasya (Törökország)
Amasya
Amasya
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′Koordináták: é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′
Amasya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amasya témájú médiaállományokat.

Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa. Itt született Sztrabón ógörög földrajztudós.

Amasya 1730 km²-en terül el, magának a városnak 2000-ben mintegy 74 000 lakója volt.[3] 2008-ban a népesség 82 200 fő volt, a körzeté pedig 128 703[4]

Bár a város a tengerhez közel fekszik, magas fekvése miatt éghajlata szárazföldi, ezért nagyon megfelel például az alma termesztésére, amelyről a tartomány híres.

Fekvésének szépsége, historikus török faházai, gazdag történelmi hagyománya a turisták közt népszerűvé teszik Amasyát. A fölé tornyosuló sziklákba vájt sírokba Pontus királyait temették, a város uralkodókat, művészeket, tudósokat adott a világnak és hozzá kötődik Mustafa Kemal Atatürk életének egy fontos szakasza is.[5]

Néveredet[szerkesztés]

Sztrabón szerint a város neve Amaszisz, az amazonok királynőjének nevét tükrözi, aki a legendák szerint itt élt.[6] A név keveset változott a történelem folyamán: a görög és római pénzérméken az Αμάσεια, Amaseia, Amassia és Amasia alakok fordulnak elő és a török hódítás sem okozott a névben jelentős változást.

Más feltevések szerint a név Ma istennő nevéből eredeztethető, akit többek között Kappadókiában is imádtak, a Ma vagy Ama jelentése pedig „anya”, azaz „anyaistennő”.[7]

Földrajza[szerkesztés]

Amasya a tengerszint felett mintegy 411 méter magasan, egy természeti szépségekben bővelkedő szűk folyóvölgyben helyezkedik el, amelyet csaknem függőleges sziklafalak, illetve a Canik és a Pontus hegycsúcsai szegélyeznek. Földrajzilag a város a Fekete-tenger partvidéke és Belső-Anatólia termékeny síksága közt épült, melyet a Tersakan, Çekerek és Yeşilırmak folyók öntöznek.

A városon keresztülfolyó Yeşilırmakot (ókori görög nevén Irisz) öt híd keresztezi. Amasya jórészt a déli parton fekszik, a folyó mentén elnyúlva. A völgy falai itt is meredekek, ezért lakhatatlanok. Így a folyó éles kanyarulatát követő település "V" alakot vesz fel.

Turizmus[szerkesztés]

Folyóparti házsor Amasyában.

Amasya legértékesebb látnivalói a régi, Oszmán kori udvarházak. Az egyik legelegánsabb ilyen épület a Hazeranlar-ház, melyet 1872-ben építtetett Defterdar Hasan Talat Efendi, húga, Hazeran részére.[8] A városközponttól nyugatra található a tornyot és hellenisztikus kori falszakaszokat tartalmazó Amasyai vár, mely a Harşane-hegyre épült. A vár lábánál láthatóak az i. e. a harmadik századból származó Királyszikla-sírok, melyekben Sztrabón szerint pontoszi királyok nyugodtak. Az erődhöz sziklába vájt lépcsők visznek fel, a váron belül két sziklalépcső vezet a szikla belsejébe és lejjebb az emelkedőn még egy lépcső, amelyet a késő hellenisztikus korban ostrom idején vízhordásra használtak.[9][10] A környéken több termálforrás is található, és a város büszkélkedhet egy 1678-ban épült törökfürdővel is.[11] A várostól egy kilométerre délre, a fő út mellett egy sziklába vájt régi vízvezeték maradványai találhatók. A folyó mentén lefelé mintegy két kilométerre van egy Tes nevű főpap sziklába vájt sírja.[10]

Története[szerkesztés]

A meredek völgyfalak miatt könnyen védhető település ősidők óta folyamatosan létezik.

A város az ókorban otthont adott a hettitáknak, phrügöknek, kimmereknek, lüdöknek és a perzsáknak. Kr. e. 333 és Kr. e. 26 közt Pontus királyainak fővárosa volt, virágzó hellénisztikus kultúrával.[12]

Magyar vonatkozás[szerkesztés]

Amasya érseki címét 1860-ban Lonovics József korábbi egri érsek töltötte be, akit az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcban való részvételéért itthon üldöztek, ezért elhagyni kényszerült hazáját.

Híres szülöttei[szerkesztés]

I. Szelim

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amasya postai irányítószámai. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  2. Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
  3. Coğrafi Yapı (török nyelven). Amasya Önkormányzata. [2007. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  4. TUIK[halott link]
  5. Amasya in the War of Independence (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.)[halott link]
  6. http://www.adelphiatravel.com/amasya.htm
  7. The Origin of the name Amasya (angol nyelven). Amasya tartomány. (Hozzáférés: 2009. február 13.)[halott link] Amasya (adelphiatravel.com)
  8. Amasya Houses (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  9. Castles, Rock Tombs (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  10. a b The Princeton Encyclopedia of Classical Sites: Amaseia
  11. Inn, Public baths and bazaars (angol nyelven). Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
  12. Amasya Tarihi (török nyelven). Amasya Önkormányzata. [2007. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)

Irodalom[szerkesztés]

  • F. & E. Cumont, Studia Pontica II (1906) 146-71
  • J.G.C. Anderson et al., Studia Pontica III.1 (1910) 109-48
  • G. de Jerphanion, MélUSJ 13 (1928) 5-14, 41I
  • G. E. Bean, “Inscriptions from Pontus,” Belleten 17 (1953) 167-72.

További információk[szerkesztés]