Amazonok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harcra készülő amazon, Pierre-Eugène-Emile Hébert szobra
Lovagló amazon szkíta ruházatban egy attikai amfórán (kb. i. e. 420)

Az amazonok (Aμαζόνες) a görög mitológiában szereplő harcos női nép, bár nem kizárt, hogy a valóságban is léteztek. Valószínűleg a kis-ázsiai Pontuszban éltek, és kalandozásaik során bejárták az egész ókori világot Egyiptomtól Hellász északi részeiig. Úgy tartják, hogy több várost is alapítottak, így például Ephesszoszt vagy Szmürnát. Az amazonok két istenséget tiszteltek a leginkább: Artemiszt és Arészt. A legenda szerint apjuk Arész, anyjuk pedig Otréra volt.

Az amazonokat gyakran úgy emlegették mint a nők, akik úgy harcolnak mint a férfiak. Csak a nők harcoltak, ők töltöttek be minden tisztséget, s királynők uralkodtak felettük. A hagyomány szerint egyszerre kettő volt, az egyik a hódításokat vezette, a másik a meghódított területeken uralkodott.

A kizárólag női társadalom utánpótlását többféle módon oldották meg. Egyrészt a közeli településekről csábítottak férfiakat magukkal az erdőbe, és a megszülető gyermeket, ha leány volt megtartották, ha viszont fiú, akkor vagy megölték, vagy őt is felnevelték, és szolga lett belőle, aki gyermeket nemzett nekik. A csatákban is több hadifoglyot ejtettek, akik közül a legrátermettebbektől szültek gyermeket, utána kivégezték őket.

Nevük amadzoi görög nyelven annyit tesz: emlőtlen/kebeltelen. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a legenda szerint az amazonok eltávolították (levágták, kiégették vagy elszorították) jobb mellüket, hogy a tegez pántja ne zavarja őket. Lóháton harcoltak, legfőbb fegyverük a nyíl és az íj volt, de harcoltak karddal, kétélű bárdokkal és felszerelésükhöz tartozott egy félhold alakú pajzs is, amely csak az amazonokra volt jellemző.

Müriné királynő vezetésével a legendák szerint ők tudták először feldúlni Atlantiszt, elfoglalni Gorgont és Líbiát valamint Phrügiát.

Héraklésznak a kilencedik feladata kapcsolódott az amazonokhoz, amelyben az amazonok királynőjének, Hippolütének az övét kellett megszereznie. Az öv az amazonok legszentebb ereklyéje volt, amelyet apjuktól, Arésztól kaptak. Héraklésznek sikerült teljesíteni a feladatát, de meg kellett ölnie hozzá Hippolütét. Thészeusz elrabolta Hippolüté húgát, Antiopét és magával vitte Athénba, ahol feleségül kényszerítette magához. Az amazonok vissza akarták kapni királynőjüket, és feldúlták egész Attikát, ám Athén seregei győztek.

A trójai háborúba az amazonokat Pentheszileia királynő vezette Trója oldalán, Priamosz királyt támogatva. Akhilleusz nyilával jobb mellénél megsértette Pentheszileát, aki belehalt a sérülésbe. Akhilleusz beleszeretett a halott királynőbe és az ezt kigúnyoló Therszitészt hirtelen haragjában megölte.

Az ókorban több, mint négyszáz vázafestményen találkozhatunk amazonokkal, főképp Héraklésszel vívott harcaik közben. Pheidiasz híres szobra, a „Sebesült amazon" római másolatokban maradt fenn. Az újkorban a hasonló témájúak közül a leghíresebb Peter Paul Rubens festménye, az „Amazonok harca".

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonok témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap